Patthelyzet van Gyergyószárhegyen, két pártra szakadt a nagyközség

Feszült hangulatú falugyűlést tartottak vasárnap Gyergyószárhegyen, miután az EMNP-s tanácsosok testületi lemondása következményeként feloszlott az önkormányzati képviselőtestület. A nagyközség két párta szakadt, kiegyezés nincs.

Falugyűlést hívott össze vasárnap estére Gyergyószárhegy második mandátuma végét töltő RMDSZ-es polgármestere, mert a helyi tanács jogilag feloszlott, és a nagyközségnek gyakorlatilag nincs éves költségvetése. Az elöljáró már korábban közölte, hogy a büdzsét az önkormányzati képviselőtestület jóváhagyása nélkül jogszerűtlen végrehajtani, és így nehéz helyzetbe került a település.

Előzmények

Gyergyószéken már a 2012-es helyhatósági választásokkor is éles RMDSZ-EMNP konfrontáció jellemezte a kampányt, amely azonban az RMDSZ győzelmével sem szűnt meg. A két fél azóta is élesen vádaskodó kommunikációs kampányt folytat közösségi oldalakon, illetve a helyi sajtóban, így a falugyűlés csak a fölhalmozott feszültségek kifejezésére volt alkalmas.

A sorozatos viták, véleménykülönbségek utolsó lépéseként az EMNP-s tanácsosok bojkottálták a tanácsüléseket, s mivel 2015 augusztusáig három egymást követő testületi ülésen sem született egyetlen határozat sem, a bíróság elkezdte a testület feloszlatásának procedúráját.

A polgármester bejelentése szerint jelenleg a helyi önkormányzat működését sem tudják biztosítani, így többen részmunkaidőben végzik munkájukat, mivel a tavalyi költségvetés nem fedezi az időközben érvénybe lépett közhivatalnoki fizetésemelést.

A község tavaly októberben nem tudta letenni a pályázatot aszfaltozásra illetve útjavításokra, így elesett egy pályázati részvételtől, idén sem tudnak tanácshatározatok nélkül pályázni európai finanszírozásért, így 2020-ig maradhat le fejlesztésekről a község. Addig, amint a polgármester fogalmazott: „takaréklángon” élnek az új testület megalakulásáig.

Patthelyzetben

Február 9-én Gábor László polgármester jelezte: azért nem mond le, mert így megszűnne az alpolgármester állása, a jegyző pedig szülési szabadságon van, így vezető nélkül maradna a település.

Jelenleg a következő gondokkal is küzdenek: nem tudják értékesíteni az egészségügyi favágásokból származó anyagot, elmarad a tervezett óvodaépítés, járdásítás, parkosítás, és 5 évig a falu stagnálni fog. A községvezetők nem látnak kiutat. A közigazgatási minisztériumhoz is írtak segítségkérő levelet. Míg Gábor László polgármester 1 százalék esélyt sem lát arra, hogy induljon a közelgő választásokon, nemrégiben az EMNP bejelentette: polgármester-jelöltet indít ezúttal is a községben.

Visszaút nincs

 „Iszapbirkózás” – így minősítette portálunknak egyik falubéli intézményvezető a vasárnapi fórumot, amelyen egyébként Petres Sándor Hargita megyei alprefektus, Moldován József RMDSZ-es parlamenti képviselő, valamint az RMDSZ Hargita megyei vezetői is jelen voltak.

Beszámolója szerint a vasárnapi találkozó abban merült ki, hogy a két fél igyekezett a maga igaza mellett érvelni. Emellett a terület-visszaszolgáltatások körüli panaszok és a szennyvízcsatorna témája miatt alakult ki újabb vita. Ezen túlmenően Gábor László polgármester a közösség tudomására hozta: a helyi tanács feloszlása miatt pályázatoktól esik el a község, illetve tanácshatározatok nélkül munkálatokat sem tudnak kivitelezni.

Érdekes pillanata volt az ülésnek, amikor Kolcsár András volt községi jegyző, az EMNP helyi frakciójának vezetője azt a megoldást javasolta a falugyűlésen: annak ellenére hívjon össze tanácsülést a polgármester, hogy a testület feloszlott.

Petres Sándor alprefektus jelezte, hogy erre jogilag nincs lehetőség, mivel az EMNP-s tanácsosok lemondása véglegesnek tekintendő – ezen túlmenően személyes véleményt nem kívánt nyilvánítani a kérdésben.

Borboly összehangolt erőfeszítéseket kér

Borboly Csaba, Csík területi RMDSZ-elnök, Hargita Megye Tanácsa elnöke szerint látszik, hogy a községben keserű és feszült a hangulat, az elmúlt másfél év politikai küzdelme mély nyomokat hagyott, amelyeket szerinte összehangolt, közös erőfeszítéssel fel kell számolni.

 „Ha nem vetnek véget a község politikai szereplői az ellenségeskedésnek, és „a hogyan jutottunk ide” bűnbakkereséssel töltik el az értékes időt, akkor Szárhegy község további EU-s pályázati pénzekről marad le, nem tudnak újabb beruházásokat elindítani. Így az elkövetkező négy év vesztesei lehetnek itt, Gyergyószentmiklós szomszédságában, az utak kereszteződésének köszönhető kiváló adottságok és lehetőségek mellett” – nyilatkozta a politikus.

Borboly egyébként azt javasolta a polgármesternek, hogy a választásokig hátralevő időszakban minél több témakörben tartson falugyűléseket. Hívja össze az érintetteket és az érdekelt falustársait, hogy tanács hiányában segítsék a legjobb döntések meghozatalában, konzultáljanak közvetlen kapcsolattartás révén. A helyi RMDSZ-nek pedig javasolta: tartsanak előválasztást a jelöltek kiválasztására, „hisz a lakossági bizalom és elfogadottság felmérésének ez a leghatékonyabb eszköze”.

Kimaradt?