Tudtad, hogy a számítógéped nagyon veszélyes anyagokat tartalmaz? Például higanyt, báriumot, kadmiumot. Mind-mind rákkeltő anyag, amely ha kikerül a környezetbe, előbb-utóbb visszatér hozzád.

Újabb elektronikai hulladékgyűjtési akciót szervezett január 31-én a kolozsvári városháza. A lakók öt gyűjtőponton adhatták le kiszuperált háztartási gépeiket, elromlott számítógép-alkatrészeiket. A polgármesteri hivatal 2014 végén készített stratégiai tervébe foglalt adatok szerint 2010-ben Kolozsváron 19,34 tonna e-hulladék gyűlt össze, 2011-ben már 31, 9 tonna. Az éves mennyiség 2012-ben 44,9 tonnára nőtt, 2013-ban viszont 32,9 tonnára csökkent. A városháza vállalta, hogy 2018-ig jelentősen növeli a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségét, és csökkenti a vegyes (nedves) szemét mennyiségét.

A Minden hétre egy környezetvédelmi jó tanács e heti részében az e-hulladékkal foglalkozunk. Dr. Réti Kinga-Olga, a BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának oktató-dékánhelyettese van ismét segítségünkre.

Párommal hűtőszekrényt szeretnénk vásárolni. Hallottunk olyan akciókról, hogy ha leadjuk a régit, az új árába belekalkulálják a kiszuperáltat. Ez egész jó ajánlat.

Igen, uniós előírásoknak köszönhetjük, hogy van ilyen akció. Érdemes élni vele. Annál is inkább, mert ha nem megfelelő helyre kerül az elektronikai szemét, veszélyes anyagokkal terheli a környezetet.

Ezek az eszközök egymagukban nem jelentenek problémát, abban az esetben viszont, ha kikerülnek a környezetbe, és hosszú ideig veri az eső, süti a nap, éri a fagy, bizony elkezdődik az eróziójuk. Sok esetben az eső a levegőben jelenlevő kén származékok miatt savassá alakul, ami felgyorsítja az elektronikai hulladék korrózióját. A bomlással pedig a talajba, talajvízbe kerülnek az ezekben lévő veszélyes anyagok. 

A régi hűtőszekrényekben a freon jelentett problémát, amit hűtőanyagként használtak. Ezt az anyagot körülbelül 30-40 éve kivonták a forgalomból, mert bizonyíthatóan hozzájárult az üvegházhatás fokozódásához. A most használt hűtőanyagok környezetbarátabbak.

A hűtők mellett most egyre gyakoribb, hogy számítógép-alkatrészek landolnak a szemétkukák mellé. A számítógépekben, főleg a képernyőkben, rengeteg veszélyes anyag, egyebek mellett nehézfém található. Bárium, kadmium, higany, ólom, és még sorolhatnám.

Milyen veszélyes anyagokat tartalmazhat az e-hulladék?
Ólom: vesekárosító, fiatal korban a szellemi fejlődést hátráltatja
Báriumvegyületek: nagyon mérgező anyagok. Legtöbbjük vízben (savanyú vízben) vagy savban (így gyomorsavban is) oldódik, a szervezetbe jutva hamar felszívódik, s jellegzetes izomsejtméregként hat.
Berillium: pora rákkeltő, izomsorvadást okozhat, szív és májkárosító.
Higany: rendkívül kis töménységben is gátolja a fitoplanktonban végbemenő fotoszintézist. A higany és gőze, valamint vegyületei mind heveny, mind idült mérgezést is okozhatnak.
Kadmium: pora, gőze rákot okoz. (Forrás: www.ehulladek.hu)

A számítógépek merevlemezeiben arany, ezüst is található, és ezért sokan harcot vívnak, hogy újrahasznosíthassák.

Sajnos viszont az történik, hogy a különböző fejlett országok a harmadik világ országaival oldják meg az e-hulladékok úgymond „semlegesítését”. Az afrikai államok lakosai szabadkézzel, védőmaszk nélkül vonják ki például a nemesfémeket az elektronikai hulladékokból úgy, hogy közben veszélyes gázok, részecskék kerülnek be szervezetükbe inhalálással vagy bőrön keresztül az érintés során. Ha hosszú ideig vannak kitéve ezeknek az ártalmaknak, ez előbb utóbb akár az elhalálozásukhoz is vezethet.

A szomorú az, hogy a legtöbb fiatal, munkaképes afrikai így keresi a mindennapi kenyerét.

Akkor a kérdés most az, inkább ne adjuk le a bevásárlóközpontokban a használt számítógépeinket, hogy ne tegyük ki az afrikaiakat ezeknek az ártalmaknak?

Igen, ez kétélű dolog. Nagyon kemény dió, hiszen mindenkinek fontos az egészsége. Nem így kellene megoldani ezeknek a hulladékoknak az ártalmatlanítását. A szelektálással foglalkozó cégeknek, vállalatoknak persze sokkal kézenfekvőbb a harmadik világ országaival végeztetni ezt, hiszen így minimális áron juthatnak hozzá olyan elmekehez, amelyekért másképp óriási összegeket kellene fizessenek.

Én mégis azt ajánlom, hogy vigyük el a bevásárlóközpontok gyűjtőpontjaira az e-hulladékot, amelybe a számítógép-alkatrészeken kívül az elromlott háztartási gépek is beletartoznak. Persze a bevásárlóközpontokon kívül vannak még más gyűjtőpontok is, egy például a pataréti szemétlerakó mellett. A Tóközben is működik egy gyűjtőpont, habár nem igazán felel meg az előírásoknak.

Apropó háztartási gépek. Ha ezeket a cikkeket csak simán lerakjuk a háztartási szemetet gyűjtő konténer mellé, mi fog történni?

Ha például nagyméretű cikkről van szó, például hűtőszekrényről, amely nem fér be a kukásautóba, nem fogják elszállítani. A mosógép is erre a sorsra jut.

Ha kisebb háztartási gépről van szó, amelyet a háztartási szemetet gyűjtő kukába dobunk, természetesen a kukásautó elszállítja. A hulladéklerakónál pedig a szelektálásból élő roma közösség még megmentheti, sőt szinte közelharc folyik ezekért a cikkekért.

Sajnos így (is) történik Kolozsváron a szelektív hulladékgyűjtés. Várjuk a 2000-es évek elejére ígért környezetbarát hulladéktározó megépítését.

A pataréti hulladéktározót a hetvenes évek második felében építették azzal a feltétellel, hogy körülbelül 15 évig fogja ellátni a kolozsvári lakosságot és környékét. Most 2015-öt írunk, és még mindig oda szállítják a szemetet.

A mostani hulladéktározó befogadóképessége rég meghaladott, emiatt a környékén óriási a szennyezés. A különböző szerves hulladékokból származó zagylé bekerül a Zápolya-patakba, a patak csupán 2-5 méter távolságra van a hulladéktározótól. Ez nyilván egyáltalán nem felel meg az előírásoknak.

A patak hová ömlik?

A Szamosba. Szomorú, hogy ez történik egy Európai Uniós tagállamban 2015-ben.