Sok ismerősöm kérdezi, tényleg megfelelő helyre kerül a szelektíven válogatott hulladéka? Baj az, ha a kukásautóban összeöntik a papírt, a műanyagot, az üveget és a fémet? A Minden hétre egy környezetvédelmi jó tanács sorozatunkban most ezekre keressük a válaszokat dr. Réti Kinga-Olga, a BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának oktató-dékánhelyettesével.

Romániában egy lakos mennyi szemetet, hulladékot termel naponta? Ennek a mennyiségnek hány százaléka reciklálódik?

Egy romániai lakos naponta 1,5-2 kilogramm szemetet termel. Amit fontos tudni, hogy a háztartási hulladék 30 százalékát például fel lehetne használni komposztálásra. A lebomló hulladék humuszként javítja a talaj minőségét. A háztartásokban felgyűlt hulladék 15-25 százalékát a műanyag teszi ki, amit szintén lehetne hasznosítani. A műanyag egyedüli problémája, hogy újrahasznosítás során veszít a minőségéből. A naponta termelt hulladéknak körülbelül 15-20 százalékát teszi ki a papír, 3 százalékát a fém, az üveg és a textília esetén ez az arány 2, illetve 1-2 százalék. 

Amit mindenképp meg kell említeni, hogy a megvásárolt élelmiszerünk 10-15 százaléka landol a kukába. Nagyon fontos, hogy tudatos vásárlókká váljunk. Ajánlott odafigyelni, hogy miből mennyit veszünk, csak annyiért adjunk pénzt, amennyit el is tudunk fogyasztani. Amennyiben lehet, vásároljunk olyan termékeket, amelyek nem igényelnek csomagolást, főleg nem műanyag csomagolást. Nagy probléma a csomagoló anyagok aránya és mértéke, mert rengeteg műanyag zacskó kerül ki emiatt a kukába. Amennyiben lehet, ezeket helyettesítsük papírzacskókkal. 

A papírszatyrokhoz fákat kell kivágni...

Igen, de most már kimondottan papírgyártásra szolgáló erdőket is ültetnek, illetve a bútorgyártásból visszamaradt faanyagot is felhasználják papírgyártásra, így nem feltétlenül a régi erdők, fák kerülnek kivágásra. Sokkal egyszerűbb és könnyebb körülmények között lehet a papírt újrahasznosítani, mint a műanyagot, és nem is annyira nagy szennyező, mint a műanyag. 

Mennyit reciklálunk?

Romániában az újrahasznosítás még mondhatni gyerekcipőben jár. Az EU-s kérelmek azt írják elő, hogy 2020-ra a tagállamoknak 50 százalékkal kell csökkenteniük a termelt hulladékmennyiséget a reciklálásnak köszönhetően. Nálunk nagyon kevés az a hulladéktározó, amely európai strandardoknak megfelelően működik. A standardok például szelektáló udvart feltételeznek. 
De a szelektív hulladékgyűjtés már nálunk, hulladéktermelőknél kéne elkezdődjön. A gond az, hogy kevés a lehetőség az otthon végzett gyűjtésre, több gyűjtőszigetre, különböző színű, szelektív gyűjtésre alkalmas, harang alakú (és nem csak) kukára lenne szükség. Másrészt a szemét elszállításának hogyanja is akadályoz az otthon felgyűlt hulladék különválogatásában. Sok esetben valóban az történik, hogy a külön gyűjtött hulladék a többi szemétbe kerül. De az is igaz, hogy most már elég gyakran látni: a különválogatott papírt, műanyagot, fémet és üveghulladékot külön autó szállítja el, tehát nem keveredik a többi szeméttel. 

Ezek szerint mégiscsak igazak azok a híresztelések, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék bekerül a háztartási szemétbe...

Igen. Sajnos volt rá alkalom, a diákjaim is mesélték, hogy többször láttak ilyent: ugyanaz a kukásautó szedi össze a háztartási hulladékot és a szelektíven gyűjtöttet.

Ami viszont a különböző színű harangokat illeti: az abba dobott szemét biztosan szelektívgyűjtő udvarba kerül, és nem a háztartási szemétbe. A szelektívgyűjtő udvarban újabb szelektáláson esik át a begyűjtött hulladék. Hogy miért van szükség újabb szelektálásra? Az egy dolog, hogy mi otthon külön gyűjtjük, de nem biztos, hogy az összes anyagot, amit szelektíven gyűjtöttünk, újra lehet hasznosítani. Az udvarban szín, minőség szerint válogatják külön a PET palackot, más műanyag hulladékot, a papírt és kartont, különböző kategóriákra osztják, bálázzák, és az ország különböző részeibe szállítják. Olyan feldolgozókba, ahol új terméket készítenek belőlük. 

Ha tehát a harang alakú kukákba dobjuk, akkor teljesen biztosak lehetünk abban, hogy a megfelelő gyűjtőhelyre kerül?

Ha a műanyag harangokba kerül, biztos vagyok benne, hogy nem keveredik a hagyományos háztartási hulladékkal, hanem szelektív gyűjtőpontokra szállítják. Úgyhogy előszeretettel ajánlom, tegyük ezekbe a különválogatott hulladékunkat. 

Tehát amiatt sem kell aggódnunk, hogy ezekből a harangokból egy helyre kerül a hulladék, és az autó így viszi el. 

Nem kell aggódnunk. A harangok tartalma egy gyűjtőudvarba kerül, ahol a szelektíven begyűjtött hulladékot újra válogatják és kategorizálják. Legtöbb esetben a csomagolásnál a műanyagot, a fémet valamivel társítják (tejes, üdítős-doboz stb.), amit szét kell válogatni. Ezek után minden hulladéktípus a saját útját fogja járni. Tehát ha véletlenül a fémet beledobjuk a papír közé, nem jelent óriási gondot. 

https://www.youtube.com/watch?v=0eycP5pzA7I

Akkor miért van szükség külön harangokra? Miért nem lehet egyetlen kukába dobni a műanyagot, fémet, papírt?

Azért mert másképp nem lenne értelme a szelektív gyűjtésnek. A lényeg, hogy megkönnyítsük egymás munkáját azáltal, hogy figyelmet fordítunk arra, mit hova dobunk el. Nem az a szelektálás célja, hogy a különböző újrahasznosítható hulladékot egy helyre dobjuk, hanem az, hogy minél többet szelektáljunk, és ezáltal csökkentsük a hulladékmennyiséget, ami kikerül a környezetünkbe. Valóban az is megtörténik, hogy a különböző típusú hulladékok más és más szelektáló udvarokba kerülnek és ilyenkor nagyon fontos, hogy ezek ne keveredjenek.

Milyen termékek formájában látjuk viszont például a műanyaghulladékunkat, amit a harangokba teszünk?

Hát elsősorban különböző műanyatermékek formájában: tányérok, poharak, cserepek stb. készülnek belőlük. Viszont akár pólók formájában is találkozhatunk velük. Nagyon sok esetben a kínai trikók újrahasznált műanyagból készülnek. De akár cipőket, táskákat is gyártanak belőlük. Leginkább a kínai piacról érkeznek sajnos a jó kis műanyag gyerekjátékok, amely veszélyességi fokáról igazából nem is szeretnék mesélni. 

A rossz minőségű műanyagjátékok a leváló molekulák miatt veszélyesek?

Igen, elsősorban a leváló kis molekulák, adalékanyagok miatt. A műanyag csomagolás egyik legnagyobb átka, hogy abban az esetben, ha fény, hő éri, bizonyos mikro-részecskék válnak le róla, és kerülnek be a szervezetbe. Ezért nem ajánlott a műanyagba palackozott víz sem. 

A leváló molekulák, részecskék miért veszélyesek?

Ha a szervezetbe kerülnek, elsősorban a legérintettebb szervünknek, a májnak kell megküzdenie velük. Nagy mennyiség esetén előbb-utóbb bizonyos betegséghez vezethetnek. A műanyagról leváló részecskéknek leginkább a vér van kitéve, bizonyos esetekben akár vérrákot is okozhatnak. Ha megtapadnak különböző szervünkben, szintén gondot okozhatnak. Az a szomorú ezekkel a kis részecskékkel, ha a szervezetünkbe kerülnek, nem hajlandók onnan távozni, akárcsak a nehézfémek, raktározódnak, és a rákos illetve idegrendszeri megbetegedések okozói lehetnek. 

Mi a helyzet a "környezetbarát" műanyagpalackokkal? Bizonyos gyártók így reklámozzák a PET palackot... Marketingfogás?

Marketingfogás lehet azoknak, akik nincsenek felvilágosítva ez ügyben. A környezetbarát palack lebomlási ideje rövidebb, mint a hagyományosé. A hagyományos 200-250, (sőt van, amikor még több) év alatt bomlik le, a "környezetbarát"-ról azt mondják, 20-25 év alatt. Persze ezzel lehetne kísérletezni, és hamarosan szerintem be is fog következni, hogy lássuk, mennyire környezetbarát. A bevásárlószatyrok között többet ökozacskóként forgalmaznak. A gond viszont az, ha rövidebb idő alatt is bomlanak le, nem igazán oldjuk meg ezzel a környezetükre gyakorolt hatást: túlságosan sokat, valóságos hulladékhegyeket gyártunk belőlük. Úgyhogy amennyiben lehet, igyunk csapvizet, vagy üvegbe palackozott vizet. Sajnos ez utóbbihoz egyre ritkábban lehet hozzájutni. 

Sokan nem választják a csapvizet a csövek minősége miatt, hogy azok régiek, elavultak, lerakodással terheltek, ami ront a víz minőségén. Ebben is van igazság, de azért olyan sok szennyező és káros anyag nem kerül be a szervezetünkbe a csapvízzel, mintha csak kimondottan műanyagba palackozott vizet innánk. Valóban vannak olyan települések, ahol rossz a csapvíz, viszont ott, ahol tényleg jó a víz minősége, mint például Kolozsváron, mindenkinek ajánlom. Ráadásul jó hideg, függetlenül attól, hogy tél vagy nyár van. Nem kell hűteni, mert a tarnicai tározóba beömlő hegyipatakoknak köszönhetően hidegen érkezik hozzánk.