Nincs olyan háztartás, ahol ne sülne akár nap mint nap ropogós hússzelet, hasábburgonya és lángos. A gondos háziasszonyok és legények a finom falatok elkészítéséhez rengeteg olajat használnak, amely általában a kagylóban vagy a vécében landol.

A Minden hétre egy környezetvédelmi jó tanács sorozatunk e heti részében annak járunk utána dr. Réti Kinga-Olga, a BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának oktató-dékánhelyettesével, hogy miért baj az, ha a csatornarendszerbe kerül a használt olaj. 

Sokszor hallani, hogy ne öntsd bele a kagylóba, vécébe a használt olajat. Miért ne tegyük?

Ahhoz, hogy ezt megértsük, nézzük meg, Kolozsváron honnan jön a háztartásokba a víz, és onnan hová kerül. A Meleg-Szamos és a bele ömlő hegyi patakok jó minőségű ivóvízzel látják el a Kolozsvárt.

A gyalui vízkezelő állomáson a tárolóból érkező víz fizikai illetve vegyi tisztításon esik át. (Virtuális sétát is tehetünk a vízkezelő állomáson. Szerk. megj.) A víznek bizonyos paramétereknek kell megfelelnie, hogy eljuthasson a lakossághoz. Szabályozzák például, hogy milyen mennyiségben tartalmazhat bizonyos oldott sókat (nátrium, magnézium, kálcium, kálium), odafigyelnek a klór, a nitrit, nitrát mennyiségére is. Mire a víz a csövekbe kerül, nagyjából olyan az összetétele, mint a palackozott ásványvíznek. Már csak meg kell engednie a gondos háziasszonynak a csapot, hogy főzhessen belőle.

Ahol főzés van, ott sütés is. És az égett olajat sokan szépen beleöntik a kagylóba. A kagylóból pedig a víztisztító állomásra kerül, amely Szamosfalván üzemel. Hála Istennek Kolozsvár most már egy felújított víztisztító állomással büszkélkedhet.(Indulj virtuális sétára itt. Szerk. megj.) A felújított létesítménynek köszönhetően a víz tisztítása sokkal jobb standardok szerint történik, mint eddig, így jobb minőségű vizet engednek vissza a Kis-Szamosba.

A Kis-Szamosba öntött vízzel ellenben gondok is vannak. A tisztítóállomás egyik alkalmazottja elmondta, hogy nagy gondot jelent a víztisztításban a fáradt olaj jelenléte, hiszen nehezen lehet a vízben lévő olajmolekulákat felfogni és kivonni, illetve ezek megtapadnak a csövek oldalán, sokszor ezek eltömítését eredményezve. A csövek tisztítása pedig óriási költséggel jár.

A víztisztító állomáson két szakaszban, fizikai és biológiai módszerekkel tisztítják a vizet. A kémiai lépcső hiányzik, hiszen ez eléggé költséges, fenntartását nem teszik lehetővé az anyagiak. Másrészt a Kolozsvár csatornáiból érkező víz szennyezettsége sem olyan nagy, hogy ezt mindenképp igényelné. Így arra kért minket a kedves alkalmazott, hogy ne öntsük a háztartásból kikerülő égett vagy fáradt olajat a csatornarendszerbe, hiszen egy liter égett olaj kb. 100 liter vizet szennyez.  Az égetett olajat öntsük bele egy palackba, és váltsuk vissza. Nagyon sok benzinkútnál ezeket megvásárolják, úgyhogy még pénzhez is lehet jutni vele, amiből egy újabb adag étolajat lehet vásárolni, ha nem mást.

A szamosfalvi tisztítóállomásról az olajmolekulákkal terhelt víz, mint már említettem, a Kis-Szamosba kerül. A Kis-Szamos pedig olyan településeket érint, mint Szamosszentmiklós, Apahida, Szamosújvár. Szeretnénk, ha az ottaniak innák meg az égett olajunkat?

Ha az égett olaj a vízbe kerül, és aztán megisszuk, miért káros? Hiszen az étellel nap mint nap eszünk égett olajat.

Ha az égett olaj bekerül a felszíni vizekbe, megakadályozza a vízfelület oxigéncseréjét és növeli a víz biológiai oxigénigényét is, ami a felszíni vizek eutrofizációjához vezet. Az égett olajok nagy mennyiségben tartalmaznak PAH (policiklikus aromás szénhidrogén) vegyületeket. Ezek a vegyületek bizonyítottan mutagén és karcigonén hatásúak, úgyhogy semmiképp nem tesznek jót az egészségi állapotunknak.

Mi készül az égett olajból? Mire használják fel?

Tisztítással akár üzemanyagként is fel lehet használni. A fáradt olaj tisztítása viszonylag elég modern technológiát igényel, ami persze nem olcsó, de ha a környezetünkre gondolunk, akkor bármilyen befektetés megéri.

Nem történhet az meg, hogy a benzinkutak a környezetvédelem köntösében tetszelegve mégis elöntik az összegyűjtött olajat?

Nem. Ahol gyűjtőpontot működtetnek, ott szerződést is kötnek egy olyan céggel, amely ezt az olajat újrahasznosítja. Úgyhogy nem kell attól tartani, hogy kikerül a környezetbe, vagy az óceánok, tengerek mélyén landol. Még egyszer kihangsúlyozom, hogy gyűjtsük palackokba, és adjuk le a gyűjtőpontoknál.

A zsírral ugyanezt kell tenni?

Igen. De a gépkocsi olajcseréjekor is tegyük ugyanezt, hiszen az is fáradt olaj, üzemanyagként, biodízelként használható.

Ételmaradékokat sem önthetünk a vécébe?

Bevallom, én magam is néhányszor már öntöttem életmaradékot a vécébe. Az étel elkészítésekor ugye általában olajat, zsírt használunk, így az ételmaradékkal is bekerülhet a csatornarendszerbe egy bizonyos mennyiségű égett olaj. De az ételmaradékok bizonyos fertőzésveszélyt is jelenthetnek. A fizikai illetve biológiai tisztítás során nem tudjuk kiszűrni a fertőző mikrobákat. Ugyanakkor az ételmaradék a szennyvíz-csatornarendszer csöveinek eltömítéséhez vezethet.

Az életmaradékot, és itt a főtt ételre gondolok, komposztálni sem lehet. Úgyhogy rejtély marad, hogy akkor mit csináljunk vele. Egyedüli megoldás egyelőre az, ha hulladéktározókba tesszük, de az lenne a legjobb, ha nem hagynánk megromlani, és megennénk a fáradtságos munkával elkészített ételt. Az élelmiszerek kidobásával, felelőtlen pazarlásával elpocsékoljuk mindazt a vizet, energiát és alapanyagot, ami előállításukhoz kellett.