Az RMDSZ csomagban készíti a Székelyföld autonómiáját célzó törvénykezdeményezéseket, vagyis az autonómia-statútumhoz alkotmánymódosító javaslatokat is mellékel, jelentette be Antal Árpád. RMDSZ-MPP bizottság tagja az álláspontját ismertette a törvényalkotó munkáról.

Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, hogy három dilemmával szembesült a kétpárti szakértői testület. Az első az, hogy kerettörvényt alkossanak vagy statútumot. A kerettörvény előnye az lett volna, hogy más régiók román közösségét is érdekelté tehette volna az autonómia ügye iránt. Ennek ellenére úgy döntöttek, autonómia-statútumot készítenek, mert az eddigi tapasztalat az, hogy nem érett még meg erre a román közösség.

„Példa rá a fejlesztési régiók átalakításáról szóló népszavazás, amelyben nem találtunk román partnerekre, bár nem beszéltek a regionális nyelvről és közigazgatási régiókról. Megszületett a döntés, hogy az RMDSZ autonómia-statútumba gondolkodik, amit akár nemzetközi nyomásra, akár geopolitikai helyzetet kihasználva lehetne elfogadtatni” – magyarázta.

„Az alkotmánnyal van a probléma”

Antal Árpád szerint a másik nagy dilemma az alkotmányhoz való viszony kérdése volt – ezért is készült több törvénytervezet-változat. A sajtónak kiszivárogtatott dokumentum azt kísérelte meg, hogy a jelenlegi alkotmány kereteibe illessze az autonómiát. A politikus szerint világosan ki kell mondani, hogy az alkotmánnyal van probléma.

„Az alkotmánybíróság mindent alkotmányellenesnek talált, ami számunkra fontos: kulturális autonómia, a régiók, alrégiók kérdése, ezért most Románia alkotmánya az első számú akadály abban, hogy a magyarok jogait bővítsük” – szögezte le a sepsiszentgyörgyi elöljáró. Hozzátette: olyan autonómia-statútumot kell elkészíteni, amelyről pontosan tudják, hogy alkotmányellenes, de azt tartalmazza, amit szeretnénk, és amikor ezt benyújtják a parlamentbe, mellékelik azokat az alkotmánymódosító javaslatokat is, amelyek lehetővé teszi az önrendelkezés megvalósítását. 

Meglátása szerint két lehetőség van: vagy módosítják a jelenlegi alkotmányt, és abban benne marad az egységes nemzetállamról szóló egyes cikkely, hiszen az 16 millió embernek fontos, viszont beletesznek egy kettes cikkelyt, amely lehetőséget teremt autonóm régiók létrehozására. A másik lehetőség, ha a parlament átalakul alkotmányozó nagygyűléssé, és egy teljesen új alkotmányt fogadnak el.

„Az a legfontosabb, hogy végre legyen egy olyan csomag, amely révén nem tesszük ki magunkat annak, hogy külföldi diplomaták Sepsiszentgyörgyön egyet hallanak, Csíkszeredában mást hallanak, Marosvásárhelyen pedig semmit nem hallanak” – fejtette ki Antal Árpád, aki szerint ezt az anyagot mindenkinek be lehetne mutatni, mint az RMDSZ álláspontját.

Mikor nyújtsák be?

A törvényalkotó bizottság harmadik dilemmája az, hogy mikor kellene benyújtani ezt a törvénycsomagot. „Abban a szerencsés helyzetbe vagyunk, hogy 2013-ban az RMDSZ-kongresszuson született egy dokumentum, amely világosan kimondja, hogy a szövetség elkészíti, benyújtja a parlamentbe és fenntartja az autonómia statútumot. Ez a dokumentum azokat is kötelezi, akik nem feltétlenül hívei annak, hogy egy ilyen statútumot a parlament elé terjesszünk. Elsősorban Székelyföldön kívüli politikusokra gondolok, mert vannak, akiknek az RMDSZ dokumentumai fontosabbak, mint sok minden egyéb, de mivel a kongresszuson ezt a dokumentumot ellenszavazat nélkül fogadták el, a jövő évi kongresszusig abszolválni kell a vállalást” – mutatott rá Antal Árpád.

Hozzátette: szerinte sokkal ütősebb, ha akkor nyújtják be a statútumot, amikor kormányon van az RMDSZ, nem amikor ellenzékben van. „Az igaz, hogy az elmúlt hónapokban el volt maszatolva, és nem volt egészségesen kommunikálva, ezért én is vállalom a bírálatokat. Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy komolyan gondolja az RMDSZ és a szövetség vezetője, hogy be kell nyújtani. Talán túltaktikázódott a dolog” – nyilatkozta Antal Árpád.

Mi legyen a tartalma?

Az autonómia-statútum tartalmáról szólva a sepsiszentgyörgyi elöljáró kifejtette: legfontosabb a hatáskörök tisztázása, hiszen az autonómia arról szól, hogy bizonyos hatáskörök, amelyek jelenleg Bukarestben vannak, azokat regionális szintre helyezzék. „Hogy leegyszerűsítsem a lényeget: a külügy és hadügy kivételével gyakorlatilag minden hatáskörnek Székelyföldhöz kellene kerülnie” – mondta Antal Árpád, aki szerint az elmúlt 15 évben megtörtént ágazati decentralizációk is azt mutatják, hogy kivétel nélkül minden esetben helyi szinten a problémák gyorsabban megoldódnak, az intézmények hatékonyabbak lettek és közelebb kerültek az emberekhez.

Az autonómia-statútumnak és az alkotmánymódosító javaslatoknak emellett tartalmaznia kell a hivatalos nyelvek kérdését, világossá kell tenni, hogy ebben a régióban a román mellett a magyar is hivatalos. Továbbá rendezni kell az etnikai arányosság kérdését, vagyis minden intézményben biztosítani kell az etnikai arányosságot a Dél-Tiroli modell szerint – magyarázta a politikus.

Hatáskörök közé tartozik a pénzügyi autonómia, és ez Székelyföld esetében úgy kellene működnie, hogy helyi szinten gyűjtik be az adókat, és ennek öt százalékát az államnak adják, nem úgy mint Dél-Tirolban, ahol az állam osztja vissza a pénzeket. Emellett fontos kérdés és meg kell jelennie a statútumban, a románok jogainak biztosítása.

Az ukrán példa

Antal Árpád szerint a geopolitikában vannak olyan folyamatok, amik segítik és vannak, amik fékezik a Székelyföldi autonómia ügyét. Az elöljáró szerint pozitívan befolyásolja és lendületet adhat az ügynek az, ami ma Ukrajnában történik. Pozitívum még az Európa Tanács elmúlt hetekben megjelent két jelentése, az, amelyik a diszkriminációról szól, a másik a Kalmár-jelentés. Harmadik pozitívum pedig az Amerikai külügy Romániáról szóló jelentése, amely foglalkozik a kisebbségek ügyével. Ami negatívan befolyásolja az, ami Skóciában és Katalóniában történik, mert azok retorikáját erősíti, akik azt mondják, hogy az autonómia a függetlenség előszobája.

Antal Árpád szerint ne csapjuk be magunkat és a választókat, hogy az autonómia-statútum elfogadtatása egyik napról a másikra megtörténhet, az egy hosszú folyamat lesz. Eközben viszont a politikusok és szakemberek feladata, hogy kidolgozzák minden ágazat Székelyföldi stratégiáját.

„Ez lesz a következő időszak kihívása, hogy minden területen pontosan tudjuk, mit akarunk Székelyföldön” – fogalmazott Antal. Hozzátette: ennek megszervezése az RMDSZ-re hárul, de a szakpolitikák kidolgozását nem várhatják el csak a politikusoktól, ez szakemberek, értelmiségeik közös feladata kell hogy legyen.