Régiósítják az országos mentőszolgálatot

Az Egészségügyi Minisztérium közvitára bocsátott tervezete szerint hét regionális mentőszolgálat működik majd az országban, és bizonyos adminisztratív feladatokat csak a régióközpontban látnak el. A betegekkel kapcsolatos szolgáltatások nem módosulnak, és orvosi személyzetelbocsátás sem lesz – állítja a tárca.

A megyei mentőszolgálatok jogi személyisége megszűnik, működtetést helyi szinten orvos-igazgatók irányítják majd. A vezetőségnek kötelező módon orvosi végzettsége kell hogy legyen. Valamennyi orvos és asszisztens megőrzi az állását, csupán bizonyos adminisztratív, gazdasági és műszaki feladatok kerülnek át a régióközpontokhoz – derül ki a tervezet szövegéből.

A regionális központok költségeit az Egészségügyi Minisztérium finanszírozza, ezt saját forrásból és adományokból egészíthetik ki az egységek, valamint rendezvényeken való részvétel által, amelynek feltételeit és költségeit szerződésben rögzítik majd a felek. Ugyanakkor tilos lesz magánbiztosítókkal szerződniük, ami a sürgősségi ellátást vagy egészségügyi szállítást illeti.

A szaktárca szerint azért fontos a mentőszolgálat régiósítása, mivel a megyei leosztás jelenleg nehézkessé teszi a sürgősségi ellátást különösen azokon a településeken, amelyekek földrajzilag közel vannak egy adott megyeközponthoz, ám más megyéhez tartoznak. A tervek szerint a sürgősségi ellátás "a legközelebbi szabad autó" elve alapján fog működni, még akkor is, ha szomszédos régiók határán lesz szükség a mentésre.

Nem lesz túl sok változás

A Hargita Megyei Mentőszolgálat a a marosvásárhelyi központú Központi Regionális Mentőszolgálathoz kerül Maros, Szeben, Brassó és Kovászna megyével együtt az átszervezés során. „Már a tavasz folyamán láttuk ezt a tervezetet, azonban még nem lehet sok konkrétumot tudni az átszervezésről” - reagált a maszol.ro megkeresésére Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat igazgatója.

Az intézményvezető tájékoztatása szerint a mentőszolgálatnál korábban sem fordult elő, hogy egyik megyéből nem mehettek át egy másikba a riasztás során. "Megtörtént például, hogy a Kovászna megyei Sepsibükkszádon történt balesethez a tusnádfürdői mentőállomásról szálltak ki a mentősök, mivel ők voltak a legközelebb” – magyarázta Péter.

Annyi már bizonyos, hogy lecsökkentik az irodai alkalmazottak számát, az operatív személyzetet pedig várhatóan régiós szinten veszik át. Reményeik szerint az eljárás nem jár újabb mentőállomások beszüntetésével, mert így csökkenne a hatékonyság.

A Hargita Megyei Mentőszolgálat igazgatója arra is kitért, hogy várhatóan a bérek és a finanszírozás szempontjából az átszervezés nem hoz változásokat, továbbá a különböző rendezvények megszervezéséhez szükséges engedélyekért sem kell Marosvásárhelyre utazni. A különböző helyi programok támogatása már biztosan másként fog történni, hiszen a régiós vezetőtanács nem valószínű, hogy ugyanazokra a támogatásokra rábólint, mint a jelenlegi megyei vezetőtanács – részletezte Péter.

„Célunk továbbra is a betegek és a sérültek szakszerű ellátása, és ha nem változik a meglévő mentőpontok száma, ugyanilyen hatékonysággal tudunk működni továbbra is” - hangsúlyozta. Hozzátette, az egységes sürgősségi diszpécserszolgálat, a 112-es hívószámon való riasztás még mindig nem úgy működik, ahogy kellene, így sokszor a rohammentők (SMURD) egységeit riasztják a baleset helyszínére, akiknek nem áll módjukban különböző sérüléseket ellátni. A késések miatt pedig a sérültek és hozzátartozóik a mentőszolgálatot okolják – fejtette ki a Hargita Megyei Mentőszolgálat igazgatója.

A regionális központok a következőképp egyesítik a jelenlegi megyei szolgáltatásokat: az észak-nyugati központ, kolozsvári székhellyel Kolozs, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy és Beszterce-Naszód megyét, a közép-régió marosvásárhelyi központtal Fehér, Maros, Szeben, Brassó, Hargita és Kovászna megyét, a nyugati regionális központ temesvári székhellyel Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyét, a dél-nyugati központ, craiovai székhellyel Mehedinți, Valcea, Olt, Gorj és Craiova megyét, a déli központ ploiești-i székhellyel Prahova, Argeș, Călărași, Teleorman, Giurgiu, Ialomița és Dâmbovița megyét, a dél-keleti központ konstancai székhellyel Brăila, Buzău, Galac, Vrancea, Tulcea és Konstanca megyét, valamint az észak-keleti központ iași-i székhellyel Iași, Suceava, Botoșani, Vaslui, Neamț és Bákó megyét látja el.

 

Kimaradt?