Románia is elkezdett foglalkozni a munkahelyi zaklatás jelenségével – az áldozatokat védené egy új törvény

Kártérítést kaphatnak és ingyenes pszichológiai tanácsadásban részesülhetnek ezentúl a munkahelyükön zaklatást szenvedett alkalmazottak, független attól, hogy az elkövető a személy felettese vagy egy státusban egyenrangú kollégája. Az államelnök által pénteken kihirdetett jogszabály-módosítás meghatározza azokat a cselekedeteket, megjegyzéseket, amelyek morális munkahelyi zaklatásnak minősülnek.

A tervezet a munkahelyi zaklatás megelőzését és visszaszorítását célzó 2000/137-es kormányrendeletet, illetve a 2002/202-es törvényt módosítja és egészíti ki. Előbbi az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) működését szabályozza, utóbbi pedig a férfiak és nők közötti esélyegyenlőségről rendelkezik.

Csép Andrea RMDSZ-es képviselő fontosnak tartja, hogy elkezdtek foglalni a jelenséggel, szavai szerint ugyanis ez idáig a morális munkahelyi zaklatás egyetlen romániai jogszabályban sem szerepelt, és az EU-s országok közül is csak néhány tagállam rendelkezik specifikus rendelkezésekkel ilyen téren: Franciaország, Belgium, Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia.

Mi minősül munkahelyi zaklatásnak?

A törvény értelmében munkahelyi zaklatásnak minősül és fegyelmi, kihágási vagy büntetőjogi szankciót von maga után, ha valaki a munkahelyén olyan bánásmódban részesül, amely sérti jogait, méltóságát vagy káros hatással van fizikai vagy mentális egészségére, vagy ellehetetleníti szakmai jövőjét, a következő kifejezési módok bármelyike által: ellenséges vagy nemkívánatos magatartás, verbális megjegyzések, illetve cselekedetek és gesztusok.

A stressz és a fizikai kimerülés szintén a munkahelyi zaklatás eredményének minősül a tervezet szerint, ugyanakkor kitér arra is, hogy tilos a nemi hovatartozás alapján történő munkahelyi zaklatás. A munkahelyi zaklatást elkövető személy a munkahely belső szabályai alapján fegyelmi felelősségrevonásban részesül, ez azonban nem menti fel a kihágás vagy éppen a bűncselekmény elkövetésének megállapításától és az ennek megfelelő felelősségrevonástól.

A munkaadónak kötelessége intézkedni annak érdekében, hogy megakadályozza a munkahelyi zaklatást. Ha ezt nem teszi meg, 30 000 lejtől 50 000 lejig terjedő bírság szabható ki rá. A munkáltatónak tilos olyan szabályokat bevezetni az általa vezetett munkahelyen, amelyek zaklatásra késztetik az alkalmazottakat. Ennek a szabálynak a megszegése 50 000 és 200 000 lej közötti bírsággal büntethető. Az az alkalmazott, aki egy másik alkalmazottat zaklat a munkahelyen, 10 000 és 15 000 lej közötti összegre bírságolható.

Mindenkinek joga van egy zaklatástól mentes munkahelyhez

Csép Andrea elmondta, minden alkalmazottnak joga van egy zaklatástól mentes munkahelyhez, és a törvény értelmében egyetlen személy sem lehet elbocsátva vagy diszkriminálva szakmai fejlődésében, előléptetésében vagy fizetésében amiatt, hogy morális zaklatás áldozata lett, vagy pedig szóvá tette, hogy elutasítja az ilyen cselekedeteket.

A munkaügyi és szociális bizottság titkára kihangsúlyozta, hogy ha az alkalmazott azt érzi, hogy zaklatva van, nem neki kell ezt bizonyítania, hanem a munkaadónak kell bizonyítania az ellenkezőjét, azt, hogy ilyen nem történt. A munkahelyi zaklatást a törvényszéken és az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) lehet jelenteni.

„Kritikán aluli”, „nagyon gyenge” törvénymódosításnak tartja a szóban forgó jogszabályt Asztalos Csaba, a diszkriminációellenes tanács elnöke, aki kifogásolta, hogy a munkafolyamatban nem kérték ki a szakértők véleményét. Csép Andrea erre reagálva elmondta: a tanáccsal folyamatosan egyeztet a törvénytervezetekről, „de egyedül kevés vagyok a bizottságban”. Úgy látja, a törvény hasznos rendelkezéseket hoz be, és előrelépésnek tartja, hogy Romániában is elkezdtek foglalkozni a munkahelyi zaklatás jelenségével.

Jelzés lehet a gyakori késés

Számos formát önthet a munkahelyi zaklatás, az RMDSZ képviselője szerint ide tartozik, ha valakire folyamatosan megjegyzéseket tesznek a munkahelyén, gátolják a fejlődésben, átnéznek rajta annak ellenére, hogy a munkaköri leírása tartalmaz bizonyos feladatköröket, de nem bíznak rá munkát, nem engedik, hogy teljesítsen ezekben. Úgy véli, a munkaadó számára jelzés lehet, hogy valami nincs rendben a munkakörülményekkel, ha például egy alkalmazott sokat késik a munkahelyéről, vagy gyakran van betegszabadságon.

Megemlítette, megkeresték már olyan esettel, hogy visszavettek a gyermeknevelési szabadságról visszatérő kismama feladatköreiből, mert amíg ő otthon volt, kollégái szakmai továbbképzésben részesültek, így az ő munkájának egy részét kollégái gyorsabban tudták elvégezni, ezért rájuk bízták. Ez diszkriminatív a kismamával szemben, mert neki is joga van továbbképzésben részesülni, magyarázta Csép Andrea.

De találkozott olyan személlyel is, aki amiatt panaszkodott, hogy egyre kevesebb feladata van, nem osztanak le neki munkát, és emiatt egyre rosszabbul kezdte érezni magát, feletteséhez viszont nem mert fordulni, mert attól félt, hogy kirúgják, ha felveti a problémát. A morális munkahelyi zaklatásról rendelkező törvénymódosítást Klaus Iohannis államfő pénteken hirdette ki.

(Címlapfotó forrása: pexels.com)

banner_IQYcRuKP_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_300x250.png
banner_C0oT6SvR_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_970x250.png
banner_M68UqZcM_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_728x90.png

Kapcsolódók

Kimaradt?