banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Sokba kerülnek, keveset dolgoznak a honatyák

A román parlament tagjai – a nagyon kevés kivétel tiszteletével – nem igazán törik magukat a „munka mezején”, ahonnan igen gyakran távol is maradnak. A tévékben, lapokban már annyira unalmas lett a töküres termek, a bóbiskoló, vagy egészen mélyen alvó, netán szexfotókat nézegető honatyák látványa, hogy a média már nem is töri magát az ilyen felvételekért. Mindezért azonban kiváló fizetést kapnak többféle juttatásban részesülnek, így már egészen érthető, hogy parlamenti választások alkalmával miért kerülhet akár 50 ezer euróba is egy bejutó hely a pártok választási listáján.

A rekord: 15 ingatlan

A honatyák igen gazdagok. Ki nagyon gazdag, ki csak vagyonos – de anyagi helyzet szempontjából jóval az átlag fölött állnak. A nép választott képviselői általában valutává teszik pénzüket, vagy aranyat, festményeket vásárolnak és valóságos verseny alakult ki közöttük a házak, ingatlanok megszerzése esetében.           

A legtöbb házzal rendelkező honatyának 15 ingatlanja – lakása, háza, nyaralója – van. Ion Diniţă, aki a Szociál-Liberális Szövetség Brassó megyei listáján került be a törvényhozásba csak házai számának köszönhetően vált ismertté az Econtext felmérésének köszönhetően. A Konzervatív Párt politikusa a parlamentben ugyanis semmivel sem hívta fel magára a figyelmet, egyetlen törvényjavaslata sincs. Ezzel szemben 15 ingatlanja az ország különböző részében található, így egyebek között Bukarestben, Brassóban, Segesváron, Navodari-ban – és Nagy-Britanniában.

A második helyen nemzeti liberális politikus áll, nevéről szintén nem igen hallottunk parlamenti tevékenysége során. Steluţă-Gustică Cataniciut Kolozs megyében választották hontyává, és az első helyezett mögött mindössze egyetlen ingaaggal marad le: 14 lakásra tett szert. Alighanem rekordot dönt azonban azzal, hogy közülük tizenkettőt egyazon évben, 2011-ben vásárolta meg.

A harmadik és a negyedik helyen demokrata liberális illetve szociáldemokrata politikus áll, a vezető román pártok így testvériesen megosztoztak az első négy helyen.  Vizitiu Sergiu-Constantin 13, Stanciu Zisu pedig 12 ingatlannal rendelkezik.

De a „vadonatúj” pártok képviselői is megszedték magukat: a Polgári Erő politikusa, Popescu Dan-Cristian 10 házat mondhat magáénak, a Dan Diaconescu Néppártjának színeit képviselő Neţoiu Gheorghe pedig 5 ingatlan tulajdonosa. Az Országos Szövetség Románia Haladásáért nevű párt több képviselője is a „három házasok” kategóriájába tartozik, amely egyébként 69 politikust számlál.

1,3 millió átlagbér

A honatyák nem csak jól keresnek – de sok pénzébe is kerülnek a választóiknak. Fizetést, napidíjat, bukaresti szállást kapnak, utazásukat, mobiltelefonjukat, külföldi útjaikat, honatyai irodáikat, azok felszerelését, bérét, személyzetét mind az állam fizeti, természetesen az adógarasokból. A honatyák csaknem minden kiadását az állam fedezi, leggyakrabban túlzott mértékben.

Egy-egy szenátor például átlagosan 7000 eurójába kerül havonta az országnak. Ez évi 84 ezer eurót, a négy éves mandátum alkalmával pedig 336 000 ezer eurót jelent az adófizetőnek. Az idei, 590-es „mezőnyben” a honatyákra 200 millió eurót költ az állam, ami – a jelenlegi országos bérezési rendszert figyelembe véve – 1,3 millió minimálbérnek felelne meg.

Az elmúlt törvényhozási ciklusban a „legdrágább” szenátor Alexandru Cordoş volt, aki tavaly októberben közel 40 ezer lejt, vagyis 9000 eurót kapott. A legnagyobb juttatásokat felvevő szenátorok tízes listáján az utolsó helyet Crin Antonescu foglalja el, alig 23 ezer lejes havi juttatással, ám a huszadik helyezett, Miron Mitrea is csaknem 15 ezer lejes juttatást kapott.

Ki mennyit dolgozik

Mindezért a honatyáknak voltaképpen semmit sem kell tenniük, a juttatásokat akkor is megkapják. Az idei év első három hónapjában a 412 képviselő közül 193 egyetlen törvénykezdeményezést sem tett le a parlament munkaasztalára. De a többiek sem feszültek meg a munkában: legtöbbjük 1-2 jogszabályjavaslatot dolgozott ki, sokan „társszerzői” a kezdeményezéseknek. A férfiak és nők esélyegyenlőségéről szóló 2002-es törvény kiegészítésének például több tíz társszerzője van, sokan ezzel az egyetlen kiegészítéssel szerepelnek, mint például Mircea Dusa, Dinu Giurescu, Viorel Hrebenciuc, Rovana Plumb vagy Victor Ponta.

A legtöbb törvénykezdeményezést a Dan Diaconescu Néppártjának a parlamentbe meglepetésszerűen bekerült politikusai mondhatják maguknak: Tudor Ciuhodaru 15 javaslattal vezeti a ranglistát, majd pártbeli kollégája, Ion Melinte következik 13 kezdeményezéssel, a dobogó harmadik helyét pedig megosztva szociáldemokrata és demokrata liberális politikus, Ghiveciu Marian illetve Iliuţă Vasile foglalja el 12 kezdeményezéssel Az RMDSZ politikusa, Kelemen Atilla 11 törvényjavaslattal az 5. helyen áll.

Kimaradt?