A magyar nyelvű orvosképzésnek köszönhetően elegendő számú szakember van ahhoz, hogy a magyar betegek anyanyelvükön forduljanak orvoshoz minden olyan településen, ahol a magyarok számaránya meghaladja a húsz százalékát – jelentette ki csütörtökön a maszol.ro-nak Kerekes Károly.

A képviselőház munkaügyi és szociális bizottság tagját arról a szerdán előterjesztett RMDSZ-es törvénymódosító tervezetről kérdeztük, amely az egészségügyre is kiterjesztené az anyanyelvhasználat jogát. Eszerint a 2006-ban elfogadott egészségügyi törvénybe foglalnák, hogy anyanyelvükön fordulhassanak szakorvoshoz a betegek Románia azon településein, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot.

A tervezettel kapcsolatos félreértések eloszlatására Kerekes elmondta, minden olyan településen, ahol a kisebbségi lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot – teljesen mindegy hogy milyen nemzetiségű kisebbségről van szó –, az egészségügyi ellátó személyzet között lennie kell egy személynek, aki az adott kisebbség nyelvén minimálisan értekezni tud a pácienssel, legyen az magyar, német, zsidó, vagy más nemzetiségű. „De manapság hol létezik Romániában 20 százalék fölötti német vagy zsidó kisebbség?” – vetette fel a képviselő.

Kerekes elmondta, mivel a romák asszimilálódtak és románul anyanyelvi szinten beszélnek, nem merül fel a roma nyelvtudás szükségessége az egészségügyi személyzet körében. „A délvidéken románul pont olyan jól tudnak, mint cigányul, itt Erdélyben pedig magyarul is, románul is beszélnek a cigány mellett” – magyarázta a politikus.

A képviselő emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ 2007-ben is javasolta ezt a törvénymódosítást. Akkor az volt az ellenvetés, hogy Romániában a hivatalos nyelv a román, csak a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ratifikálásával Románia is vállalta, hogy a kórházakban, öregotthonokban, és más szociális intézményekben lehetőséget biztosít az egészségügyi, életkori vagy egyéb okból gondozásra szorulók anyanyelvi kiszolgálására.

„A honatyák többsége igennel szavazott a javaslatunkra, ám mivel sarkalatos törvényről volt szó, a parlament összlétszámának fele plusz egy személy igen szavazatára lett volna szükség a módosítás elfogadásához” – mondta Kerekes. Hozzátette, az RMDSZ csak azt kéri a tervezetben, amit Románia vállat nemzetközi fórumokon.

A tervezetnek arról az előírásáról, hogy az európai egészségügyi kártya érvényességét hosszabbítsák meg fél évről két évre, a képviselő elmondta: a kontinensen csak Romániában és Lengyelországban veszti el érvényét hat hónap után a kártya. „Oktondiság elvárni valakitől azt, hogy félévente hazajöjjön külföldről érvényesíteni az egészségügyi kártyáját. Nagy költségmegtakarítást jelentene az, ha csak kétévente kéne kibocsátani a kártyákat” – magyarázta.

A tervezet harmadik fontos pontja kötelezni az egészségbiztosítót arra, hogy időről időre értesítsék a lakosságot, ha elmaradást észlelnek a járulék kifizetésénél. „Manapság a pénzügyi jogban 5 év az elévülési időszak, tehát ez erre az adóra is érvényes. Ám 5 év alatt nagyon sok kamat gyűl össze, ha nem értesítik időben az adófizetőt az elmaradásáról” – fogalmazott a politikus.