banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_nwQSwVIi_GOOGLE_728x90.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Utolsók között Európában a román egészségügy

Felmérések szerint Románia lakossága mindenekelőtt az egészséget tartja a legfontosabbnak, azt az anyagi jólét, a gazdasági felemelkedés, a boldogulás elé helyezi. Az egészségügyi rendszer szempontjából azonban Románia az utolsó helyek egyikét foglalja el az európai ranglistákon.

Bulgária vezet a „béketáborból”

A felmérések szerint Románia az Európai Unió 27 tagállama közül a 24. helyen áll azoknak az éveknek a szempontjából, amelyeket komolyabb, az egészséget súlyosabban veszélyeztető problémák nélkül élhet le. A tagállamok közül ilyen szempontból a legjobb a helyzet Máltában, amelynek lakói 70,7 évet élnek komolyabb betegségek nélkül. A második helyet Svédország foglalja el, csekély különbséggel: a svédek ugyanis átlagosan 70,2 évet élnek egészségügyi gondok nélkül.

A többi 25 tagország lakossága már nem éri el a 70 évet súlyosabb betegség nélkül, a harmadik helyen álló Írországban az átlag 68,2 év. A volt szocialista táborból az Európai Unióba bekerült országok közül a legjobban – nem kis meglepetésre – Bulgária áll, 65,9 évvel, majd a 9. helyen Csehország következik, 63,6 évvel. Lengyelország a 12. helyen áll, 63,3 évvel, majd Litvánia következik. Magyarország a 18. helyen áll 59,2 évvel, hat hellyel megelőzve az 57,1 évet összesítő Romániát, amely csak Lettországot, Szlovéniát és Szlovákiát körözi le. A „haldokló” Görögország is jó helyen áll ilyen szempontból: 66,9 esztendővel az 5. helyet foglalja el.

Elszomorító jó hír

Romániában a törékeny egészségügyi rendszer ellenére a lakosságnak csak viszonylag kis része, 19,7 százaléka  szenved súlyosabb, krónikus betegségekben, és ezzel a második helyet foglalja el a táblázatban, nyomban a 19,2 százalékot összesítő Bulgária után. Az alkalmazásban lévők esetében is igen jók Románia eredményei, hiszen statisztikailag csupán a román alkalmazottak 5,8 százaléka szenved krónikus bántalomban, miközben az európai átlag eléri a 20 százalékot. A munkanélküliek közül Romániában a krónikus betegségben szenvedők részaránya 4,1 százalék, az európai átlag viszont meghaladja a 30 százalékot.

A legtöbb krónikus beteg Finnországban van, itt a lakosság csaknem 45 százalékát sújtják ilyen jellegű megbetegedések. A finneket az észtek követik, közel 43 százalékkal.

Annak azonban, hogy Románia (és föltehetően Bulgária is) ilyen előkelő helyen áll a listán, szomorú oka van. Statisztikusok szerint azért kevés a krónikus betegségben szenvedő száma, mert a lakosság általában elmulasztja a rendszeres orvosi vizsgálatokat, szemben a nyugati országok népességével, akik többnyire rendszeresen járnak egészségügyi kivizsgálásra.   

 „Ágyfogyatkozás”: egy közepes város lakossága

Romániában számos kórházat bezártak, a kórházi ágyak száma pedig folyamatosan csökken. A folyamat különösképpen az utóbbi évek során erősödött fel. A rendszerváltás legelején, 1990-ben még 207 ezer kórházi ágy volt Romániában, húsz év alatt azonban számuk egy harmaddal, 132 ezerre esett vissza. Ez egy közepes város lakosságának a számát jelenti. statisztikailag, ha ez a trend tart, akkor negyven éven belül az országban nem marad egyetlen kórházi ágy sem. 2006-tól ugyan a folyamat kissé lassulni látszik, sőt, az ágyak számának némi gyarapodása is észrevehető, de ez csak annak tulajdonítható, hogy ettől az évtől kezdve számításba vették a magánkórházak ágyait is. Ha ezek kimaradnának a statisztikából, akkor a zuhanás még szembeötlőbb lenne.

A legtöbb ágyat egyébként a gyermekgyógyászati klinikák veszítették. A visszaesés itt 67 százalékos volt, az ágyak száma 1990-től 2010-ig 25 860-ról 8438-ra csökkent. De 50 százalékosnál nagyobb volt a visszaesés a fertőző betegségek, a szemészeti, a szülészeti, a nőgyógyászati és a bőrgyógyászati kórházak esetében is. A belgyógyászat esetében a csökkenés 31 százalékos volt, a sebészeti kórházakban 27 százalékot ért el – az idegbántalmak esetében viszont a kórházi ágyak száma 15 százalékkal megnőtt. Kortünet…

10 ezer lejtől lefelé

Az egészségügy helyzetének folyamatos romlása miatt fölerősödött az orvosok elvándorlása. Ennek két fő oka van: az egyik az, hogy megfelelő orvosi felszerelések, berendezések hiányában az orvosok nem tehetnek eleget feladatuknak, a gyógyításnak, elmaradnak a szakmában is. A másik okot pedig az igen alacsonyak fizetések jelentik.

Igaz, az átlagbérhez viszonyítva a legjobb romániai kórházak vezetői viszonylag jelentős fizetéseket kapnak. Felmérések, az orvosok vagyonnyilatkozata szerint Romániában a legnagyobb fizetést a bukaresti Al. Obregia kórház vezetője, Monica Boer kapja, akinek havi átlagjövedelme eléri a 10 903 lejt. Ő különben az egyetlen orvos Romániában, akinek havi bére meghaladja a 10 ezer lejt. A második helyre ugyancsak bukaresti orvos, az egyetemi Kórház igazgatója került. Cătălin Cristoiu –Bukarest főpolgármestere, Sorin Oprescu utóda – fizetése 9336 lej. a harmadik helyre kolozsvári orvos került, Cristiana Ciortea személyében. A Kolozs megyei kórház igazgatója 9278 lejes bért kap.

Az ország húsz legjobb kórházának igazgatóját felsorakoztató lista utolsó jelyen azonban már 3000 lej alá csökken a havi fizetés: a 18. helyen szereplő Tudor Simionescu, a kolozsvári szívgyógyászati kórház vezetője csupán 2920 lejt keres havonta, megelőzve a bukaresti balneoklimatológiai kórház igazgatóját, Horia Lăzărescut, aki csak 2424 lejt visz haza, a lajstrom utolsó helyén álló Gheorghe Noditi, a temesvári baleseti kórház vezetője pedig kénytelen beérni 2298 lejes fizetéssel.

 

banner_y97vR58b_970x250.png

Kimaradt?