Az elmúlt tanév végén derült ki, hogy hét év után újra a Moldvai Csángómagyarok Szövetségére (MCSMSZ) bízta a magyar kormány a moldvai csángó oktatási program működtetését. Az elmúlt fél év elsősorban az oktatási helyszíneken folyó tevékenységek stabilizálásával és megerősítésével telt. A jelentős magyar állami támogatásnak is köszönhetően sikerült olyan intézkedéseket hozni, amelyek segítségével vonzóbbá válhat a magyar nyelv tanulása Csángóföldön a rohamosan változó körülmények között is. Az újra az MCSMSZ által működtetett oktatási program első fél évének eseményeiről, tanulságairól Ferencz Évát, a szövetség ügyvezetőjét kérdeztük.

„Az elmúlt tanév vége előtti hetekben kiderült, hogy újra az MCSMSZ lesz felelős a moldvai anyanyelvi oktatás működtetéséért. A korábbi működtetőtől, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségétől (RMPSZ) 23 oktatási helyszínt vettünk át 22 tanárral és 11 hagyományőrző oktatóval. A munkatársak közül egy hagyományőrző és öt tanár döntött úgy, hogy nem folytatja a tevékenységét a programban” – idézte fel az elmúlt év eseményeit érdeklődésünkre Ferencz Éva.

Az átvétel pillanatában kiderült, hogy számos tanár, oktató hiányzik a helyszínekről, első körben az ő pótlásukról kellett gondoskodni. Az ügyvezető sikerként könyveli el, hogy az idő rövidsége ellenére úgy tudták elkezdeni az új tanévet, hogy minden helyszínen folytatódhattak a korábban elkezdett tevékenységek. Jelen pillanatban 37 tanár és 14 hagyományőrző oktató dolgozik az oktatási programban,  munkájukat 8 hagyományos hangszereket oktató zenész egészíti ki, mögéjük sorakozik fel az MCSMSZ adminisztratív, szervezési, koordinálási feladatokat ellátó személyzete. Az MCSMSZ 83 saját alkalmazottal látja el szerteágazó feladatait.

A korábbi működtetőtől 1200 gyermeket „vettek át” hivatalosan, bár az ügyvezető kiemelte, hogy névsorokkal egyik helyszínen sem találkoztak, így nem tudják, mennyire lehetett reális ez a létszám. A szövetség saját nyilvántartása szerint decemberben több mint 1600 csángó gyermek vett részt a foglalkozásokon rendszeresen.

Új és régi-új helyszínek

Az átszervezés nyomán újra teljes mértékben az MCSMSZ adminisztrációjába került a frumószai (Frumoasa) magyar oktatás, ugyanakkor megmaradtak a szövetség saját helyszínei: Lujzikalagor (Luizi-Călugăra), Máriafalva (Lărguța) és Ojtoz (Oituz). Ez utóbbi különleges helyszín, hiszen a Konstanca közelében található faluban olyan Moldvából kitelepült csángók élnek, akik közül az idősebbek a mai napig használják a magyar nyelvet. A tengerparti csángó faluba egy Kostancán élő magyar hölgy jár magyar nyelvű foglalkozásokat tartani – sorolta az ügyvezető.

A meglévők mellett sikerült el-, illetve újraindítani néhány új helyszínen is a tevékenységeket – tudtuk meg. A Szászkút (Sascut) községhez tartozó Szászkútfalu csángó lakossága a mostani tanévtől kapott állandóan a településen tartózkodó magyar oktatót, a Tatros-menti Szitáson (Nicoresti) újra kellett szervezni az előző években megszűnt magyar tevékenységeket. Az egykori híres fazekas-központban, Gorzafalván (románul hivatalosan szintén Oituz) felnőtt csoport alakult, akik magyar írást-olvasást tanulnak, ezen kívül a helyben lakó tanár olyan családokhoz jár tanítani, ahol szintén érdeklődnek a magyar nyelvű oktatás iránt.

Különleges helyzetben van az 1968-as közigazgatási reform révén Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükk, amely szigorúan véve nem tartozik ugyan a moldvai régióhoz, ám az ott lezajló folyamatok hasonlatossá teszik a moldvai településekhez. A kommunista években megszüntetett magyar tannyelvű oktatást csak részben sikerült feltámasztani és a kicsiny magyar iskola nem tudja ellátni a község lakosságát. Ezen az állapoton kíván változtatni az MCSMSZ azzal, hogy a településen is megszervezte a magyar nyelv délutáni oktatását, valamint hagyományőrző tevékenységeket is sikerült elindítani.

Mindent összevetve 32 oktatási helyszínről beszélhetünk, ami kiegészül a Csíkszeredaiában működő középiskolai kollégiummal, amely a közeljövőben új, megfelelőbb helyre fog költözni – tájékoztatott Ferencz Éva. A Bákóban az elmúlt évben megnyitott középiskolai kollégiumot a jövőben is a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége fogja működtetni a Dévai Szent Ferenc Alapítvány támogatásával. „Minden hivatalos engedélyt az RMPSZ szerzett be, hosszadalmas lenne most ennek újra nekikezdeni az MCSMSZ nevében, ezért született az a döntés, hogy a bákói kollégium az RMPSZ kezelésében marad” – mondta el a kollégium kapcsán az ügyvezető.

Beindult az élet a bákói magyar házban

Ferencz Éva kiemelte, hogy nagy sikerként tekintenek a szintén Bákóban megnyitott Magyar Ház működésére, amelyet rövid idő alatt sikerült élettel megtölteni. Az épület magyar anyanyelvi foglalkozásokon kívül táncóráknak is helyet ad, valamint az MCSMSZ irodái is helyet kaptak benne.

„Nagyon jó helyen van az épület a városban, a közelben található a vidéki buszok megállója. A gyerekek szívesen jönnek, akár egy-egy fél órára is benéznek hozzánk és bekapcsolódnak a tevékenységekbe. Nagy öröm, hogy étkeztetést is biztosítani tudunk, meleg ételt szállít a Bákóban foglalkozásokra járó gyermekeknek egy helyi cég” – mondta Ferencz a bákói központ kapcsán. Az MCSMSZ további vidéki ingatanokat is vásárolt az elmúlt évben, például Diószénben (Gioseni) és Szászkúton is saját tulajdonú házban tartják a foglalkozásokat.

Az étkeztetés egyébként nem csak a városban magyarul tanulókat érinti, az MCSMSZ az összes oktatási helyszínen igyekszik megoldani, hogy a foglalkozásokon részt vevő gyerekek napi egyszer ételt kapjanak. Ahol adottak ehhez a feltételek, ott a helyszínen oldják ezt meg szakcégek bevonásával, de olyan is előfordul, hogy elmennek a gyerekek egy adott vendéglőbe és ott eszik meg az ételt. Ahol semmilyen megoldás nincs meleg étel biztosítására, ott egyelőre szendvicsekkel oldották meg ezt a programot.

Az étkeztetésen túl a magyar foglalkozásokon rendszeresen részt vevő diákok ösztöndíjban is részesülnek: 25 és 200 lej közötti összeget kapnak az érintett családok havonta. Az ösztöndíjak mértékének kiszámításánál figyelembe veszik az adott település helyzetét is, valamint a gyermekek magyar foglalkozásokon való részvételét.

Rohamosan változik Csángóföld

Szükség is van ezekre a szolgáltatásokra, kedvezményekre, hiszen Moldvában is rohamosan változnak a társadalmi viszonyok. „Csökken a gyereklétszám, osztályokat szüntetnek meg, vagy vonnak össze az iskolákban. Az elmúlt hét évben drasztikusan lecsökkent a gyereklétszám” – mondta el a csángóföldi folyamatok kapcsán Ferencz Éva. Ezen kívül a pedagógusoknak ma már Moldvában is meg kell küzdeniük a tv, az internet, a mobiltelefonok vonzerejével. „Míg az oktatási program 20 évvel ezelőtti elindulásakor a gyerekek az utcán játszottak és onnan könnyen be lehetett vonni őket a magyar foglalkozásokba, ma már az otthoni kényelemből kell őket kimozdítanunk” – részletezte az ügyvezető.

Ezen kívül sokat romlott a magyar nyelv állapota is a közösségekben. A legtöbb helyen a 6-10 éves gyerekek már érteni sem nagyon értik a magyar nyelvet, olyan nagy hagyományú csángó településeken, mint Lujzikalagor, Trunk (Galbeni), Klézse (Cleja) drasztikus változások következtek be a nyelvhasználat terén – tudtuk meg. Ugyanakkor vannak pozitív példák is, a kicsit elrejtettebb Lábnyik (Vladnic) településen például pozitív folyamatokról beszélhetünk a nyelvállapotot tekintve.

Fontos a közösségépítés

Ahhoz, hogy valóban vonzóak legyenek a gyermekek számára a magyar foglalkozások, természetesen felkészült pedagógusokra is szükség van, ezért nagy hangsúlyt fektetnek a Csángószövetségnél a tanárok képzésére. „Jelentős összegeket költöttünk eszközvásárlásra, továbbképzésekre, hiszen sok múlik azon, hogy hogyan tanítanak a tanáraink” – mondta Ferencz Éva. Az ügyvezető kiemelte: az elmúlt években véleménye szerint nagy hiányosság volt a program működtetése során, hogy az oktatást teljesen külön kezelték más területektől. „Közösséget kell építenünk, kulturális- , és sportprogramokat szerveznünk, szociális projekteket indítottunk el. Ezek nem választhatóak el az oktatástól, de sajnos hét éven át teljesen párhuzamosan működtek azzal” – emelte ki Ferencz.

Programokban, tervekben nincs hiány. „A magyar kultúra napja alkalmából kiállítást szervezünk Székelyudvarhelyen csángó tematikával, készülünk megünnepelni, hogy egy éve vezették be el Bákóban a rendszeres magyar nyelvű misét, februárban Pusztinán népdalvetélkedőt tartunk, Bukarestben csángó bál lesz” – sorolja Ferencz Éva. Hozzáteszi: sok még a feladat az oktatás terén, meg kell erősíteni a működő helyszíneket, további gyerekeket szeretnének bevonni a tevékenységekbe, van, ahol javítaniuk kell az ingatlanokon, van, ahol emberre van szükség.

A magyar kormány részéről teljes bizalmat élvez az oktatási program régi-új szervezője. „Budapest azt kérte tőlünk, hogy vegyük át az oktatási programot, legyen folytonosság, teremtsünk minél jobb körülményeket a foglalkozásoknak a falvakban, ennek igyekszünk a lehető legjobban megfelelni és folyamatosan fejlődni, építkezni” – zárta Ferencz Éva.