banner_xRg6ZFl6_Koldok_970x250.gif
banner_30Cewl4A_Copy of 1_300x250.gif

FRISSÍTVE - Felelősséget vállalt a kormány a parlamentben három törvénytervezetért

FRISSÍTVE: Felelősséget vállalt csütörtökön az Orban-kormány a parlament előtt azért a jogszabályért, amely az Országos Igazságszolgáltatási Intézetbe (INM) felvételizőktől megkövetelt szakmai tapasztalat kettőről négy évre növelésére vonatkozó intézkedés alkalmazásának halasztásáról szól, valamint a távolsági személyszállítást érintő és a költségvetési keretszámokat szabályozó törvénytervezetekért.

A parlamenti ülést megelőző kormányülésen a kabinet törölte az eredeti tervezetből a bírák és ügyészek nyugdíjazásával, illetve a kéttagú bírói testületekkel kapcsolatos módosítások gyakorlatba ültetésének elhalasztását, miután szerdai ülésén a honatyák már elfogadták ezeket a módosításokat.

Amint az a kormányfő felszólalásából kiderült, Robert Cazanciuc a tervezet harmadik kitételének törlését is kérte egy módosító javaslatban, ezt azonban a kormány elutasította. Így a törvényjavaslat egyetlen cikkellyel került a parlament elé, amely az Országos Igazságszolgáltatási Intézetbe felvételizőktől megkövetelt szakmai tapasztalat kettőről négy évre növelésére vonatkozó intézkedés alkalmazásának elhalasztásáról rendelkezik. "E kezdeményezés hiányában minden bizonnyal súlyos kár érte volna az igazságügyi rendszert, drámai módon korlátozódott volna az állampolgároknak az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférése" - magyarázta Orban.

Megtérítik a diákok ingázási költségeit

Felelősséget vállalt csütörtökön a kormány a diákszállítást szabályozó törvénytervezetért is. Parlamenti felszólalásában Ludovic Orban miniszterelnök azt mondta, azért tartják fontosnak felelősségvállalással hatályba léptetni a jogszabályt, mert az 51-es sürgősségi kormányrendelet negatívan befolyásolta a megyén belüli személyszállítást.

"Jelen pillanatban vannak diákok, akik azért nem járnak iskolába, mert nem térítik meg az ingázással járó költségeiket. Az 51-es rendelet emellett más sérülékeny csoportokat is érint" - magyarázta. Orban hozzátette, a tervezethez benyújtott nyolc módosító javaslat közül kettőt fogadott el a kormány, mindkettőt Marius Bodea liberális képviselő kezdeményezte. Az egyik elfogadott javaslat értelmében a jelenlegi licencek érvényességét meghosszabbítják 2021. június 30-áig, a másik pedig kimondja, hogy a megyei tanácsoknak 2021. július 1-jéig le kell zárniuk az új szállítócégek kiválasztási eljárását.

A kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvények hatályba lépését csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a parlament. Ha a törvényhozás három napon belül nem terjeszt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, vagy a beterjesztett indítvány nem szerzi meg a kormány leváltásához szükséges többséget, a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül. A parlamenti vita nélkül, kormányzati felelősségvállalással elfogadott törvénytervezetek ellen is alkotmányossági óvást emelhetnek azonban a honatyák vagy az államfő. Utóbbinak arra is joga van, hogy megfontolásra visszaküldje a tervezetet a parlamentnek, amelynek a két ház együttes ülésén, sürgősségi eljárásban kell döntenie a tervezet sorsáról.

A 2020-as költségvetési kiadások keretösszegét szabályozó törvénytervezetet szintén felelősségvállalással fogadták el. Ludovic Orban azzal indokolta ezt, hogy a kormány csak így tudja megvalósítani azt a célkitűzését, miszerint december 31-ig elfogadja a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényt.

 "A román gazdaság, a közintézmények, a helyi hatóságok megfelelő működése érdekében és a román állampolgárok számára is fontos világosan tudni, mire számíthatnak jövőre, a cégeknek üzleti tervet kell készíteniük, a helyi hatóságoknak el kell fogadniuk a költségvetésüket, a közintézményeknek meg kell szervezniük a tevékenységüket" - magyarázta. A kormányfő rámutatott, 2019-ben az államháztartási hiány meg fogja haladni a bruttó hazai termék 4 százalékát, és 2020-ban sem sikerül a kívánt 3 százalék alatt tartani a deficitet.

Hozzátette, a nyugdíjtörvény és a közalkalmazottak bérezését szabályozó jogszabály elfogadása után a parlament továbbra is sok olyan törvényt hoz, amelyekre nincs költségvetési fedezet. Orban szerint "rendkívül nehéz helyzetben van az ország", hiszen csak a nyugdíjtörvény alkalmazása 16 milliárd lejes többletköltséget ró az államkasszára jövőre, miközben a védelmi kiadásokat is a GDP 2 százalékán kell tartani, továbbá az oktatásra és a befektetésekre szánt alapokat is növelni kell.

"Románia 2020-as büdzséje egyetlen további pluszköltséget sem bír el, minden további pluszkiadás, amelyet egy esetleges újabb törvény elfogadása idézhet elő, az államháztartási hiány növekedéséhez vezethet vagy ellehetetleníti az ország gazdasági fejlődését szolgáló kiadások fedezését, az infrastrukturális projektek, a települések fejlesztését célzó projektek finanszírozását, illetve nagy problémákat okozhat az európai alapok lehívása tekintetében is" - fogalmazott.

A másfél hónapja kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) a parlamenti mandátumok alig 20 százalékával rendelkezik, törvényhozási prioritásai elfogadtatásához további hat kisebb frakció támogatását kell megszereznie. A kabinet ezért – a hosszas, bizonytalan egyeztetéseket elkerülendő – mandátumát kockára téve, a parlamenti vita mellőzésével akarja hatályba léptetni a legsürgősebb tervezeteket.

banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?