A Gyulafehérvári Határozatot kisebbségekre vonatkozó alpontját törvénybe foglaló RMDSZ-tervezetet nem csak politikusok, hanem román publicisták is támadják. Köztük Moise Guran ismert televíziós-rádiós újságíró, akinek vádjait pontról pontra cáfolta az az egyig legolvasottabb román portál, az adevarul.ro blogterében megjelent írás.

Guran egyik fő mondanivalója az, hogy az RMDSZ időzítése nem volt véletlen: éppen aznap iktatta a „területi autonómiáról” szóló tervezetét a parlamentben, amikor a Szociáldemokrata Párt elveszítette többségét a képviselőházban. A román újságíró szerint Kelemen Hunorék voltaképp zsarolták a kényszerhelyzetbe került Liviu Dragnea pártelnököt: ha nem támogatja a jogszabályt, elveszíti az RMDSZ támogatását.

Az adevarul.ro blogterében megjelent reagálásában Tárkányi István felhívja a román újságíró figyelmét: egy egyszerű internetes keresés alapján tájékozódhatott volna az RMDSZ valós szándékairól. Emlékeztette Kelemen Hunornak a hírügynökségek által idézett nyilatkozatára, miszerint a tervezetet nem akarták december elseje előtt iktatni, ne érje őket a vád, hogy a román nemzeti ünnepet akarják megzavarni.

Guran azt is állítja: az RMDSZ teljes mértékben tudatában van annak, hogy a tervezete alkotmányellenes, és ha el is fogadná a parlament, fennakadna az alkotmánybíróság szűrőjén. Ezért szerinte a szövetségnek a jogszabály iktatásával az volt a célja, hogy mozgósítsa a magyar szavazókat az európai parlamenti választások előtt.

Tárkányi István ismét egy Kelemen Hunor nyilatkozattal cáfolta a román újságírót. A szövetségi elnök korábban ugyanis kijelentette: nem állítja, hogy a tervezet a román alkotmányos keretek közé illeszkedik. „De nem állíthat meg senki abban, hogy olyan törvényekről beszéljek, amelyek elfogadásához alkotmánymódosítás szükséges” – mondta a politikus a România Liberának adott interjúban.

A szerző emlékeztet: bármennyire hihetetlennek tűnik is a magyarokat csak tévében látó románoknak, Románia nem nemzetállam, 8 százalékban különböző nemzeti kisebbségek lakják. „Erre időről időre fel is hívják a figyelmet a magyar politikai vezetők és véleményformálók az alkotmány elfogadása óta” – írja Tárkányi.