Érdemben készül tárgyalni az RMDSZ a koalíciós pártokkal Gyulafehérvári Határozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit törvénybe foglaló tervezetéről, de Korodi Attila szerint „borítékolni lehet”, hogy ebben a formájában a PSD és az ALDE el fogja utasítani a jogszabályt. „De tabu témákról is vitát kell kezdeményeznünk, befogadóbbá kell tennünk a román társadalmat ezekre a kérdésekre” – nyilatkozta a Maszolnak az RMDSZ frakcióvezetője.

Mint korábban írtuk, törvénytervezetet iktatott hétfőn a parlamentben az RMDSZ az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó Gyulafehérvári Határozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseiről. A tervezet lefordítja jogi nyelvre az erdélyi románok nemzetgyűlése által 1918-ban elfogadott nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját.

A határozat kimondta: "Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben."

Nem véletlenül időzítették december 3-ra

Az RMDSZ kezdeményezésétől már hétfő este hangos volt a román sajtó. „A román média egy része képtelen racionálisan kezelni ezt a kérdést. Ez részben várható volt, és erre fel kell készülni” – nyilatkozta megkeresésünkre Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető.

A politikustól megtudtuk: az RMDSZ-frakciók már az év elején elhatározták, hogy a centenáriumi ünnepségre benyújtanak egy törvénytervezetet, amellyel vitára bocsátják Gyulafehérvári Határozat kisebbségekre vonatkozó tartalmi részét. A tervezetet már az ősz folyamán kidolgozták. „Azért iktattuk december 3-án, mert tudtuk, hogy hangos vitát vált ki, és nem akartuk azt, hogy december 1-je százéves évfordulója a magyarokról szóljon” – magyarázta az időzítést az RMDSZ frakcióvezetője.

Korodi Attila emlékeztetett: a Gyulafehérvári Határozat megszerkesztésében résztvevő számos erdélyi román értelmiségi véleménye is az volt a két világháború között, hogy a nyilatkozat tartalmi részét elfelejtette Románia teljesíteni, és erről vitát kell folytatni. „A tervezetünk jogi válaszokat dolgozott ki a gyulafehérvári ígéretekre” – fogalmazott a képviselő.

Alkotmányossági aggályok

Felvetésünkre Korodi Attila kijelentette: az RMDSZ frakciói szerint „nincs feltétlen szükség” alkotmánymódosításra a tervezet elfogadásához. Emlékeztetett, hogy a választási törvénnyel lehet arányos képviseletet biztosítani a választott testületekben, és a parlamenti választási törvény esetében ez „nagyjából” már most is megvalósul.

A kormányzati intézményekben való arányos alkalmazáshoz sem kell a politikus szerint alkotmánymódosítás, mert ez a kormány megszervezéséről szóló belső procedúra révén megoldható. „Számos európai példa van arra, hogy ez működik” – jelentette ki. Ugyanakkor szerinte az igazságszolgáltatásnál történő alkalmazások esetében is figyelembe lehet venni, hogy milyen etnikai összetételű közösség él egy adott településen.

Korodi elmondta, a kulturális és oktatási intézményekben a kisebbségi törvénynek kellene szavatolnia az arányos képviseletet. Az RMDSZ hosszú évekkel ezelőtt beterjesztette már a parlamentbe a jogszabály tervezetét. „A jogszabály kapcsán nem merültek fel alkotmányossági aggályok” – magyarázta.

A frakcióvezető szerint alkotmányossági vitákat a régiókba tömörülő megyék különleges státusú autonómiája válthat ki. „Mi azt javasoljuk, hogy a jelentős kisebbségekkel rendelkező megyéknek legyen joguk együttműködni a NUTS 2-es standard szerint, és ehhez lehessen hozzárendelni speciális, autonómia jellegű státusokat. De azt gondolom, hogy a román állam egységes jellegét nem fogja sérteni, ha nem csak a magyar közösségnek, hanem bármelyik régiónak megadatik ez a lehetőség” – részletezte a képviselő.

Tárgyalnak róla a koalícióval

Arra a kérdésünkre, hogy az RMDSZ a koalíciós pártokkal kötött parlamenti együttműködés tárgyává készül-e tenni a tervezetet, a politikus kijelentette: fognak róla érdemben tárgyalni a PSD és az ALDE frakcióival. „De én már most merem borítékolni, hogy ők ebben a formában első olvasatban nem fogják vállalni” – jelentette ki, emlékeztetve arra, az RMDSZ is elzárkózik a parlamenti együttműködés során a koalíció azon kezdeményezéseinek támogatásától, amelyeket elfogadhatatlannak tart.

„A frakcióban nem arról beszéltünk, hogy iktatjuk ezt a törvénytervezetet, és ezentúl másként politizálunk. Tudjuk, hogy a román társadalom messze áll még attól, hogy nyitott legyen ezekre a kérdésekre. De a méréseink azt bizonyítják, hogy egyre befogadóbban viszonyul ezekhez. Az erdélyi magyarság érdeke, hogy legyen erős politikai képviselete, és a közösségi önrendelkezési rendszer kiépítését megakadályozó falakat lebontsa” – fogalmazott az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.