Románia lakosságának csaknem a fele úgy véli, hogy Románia lakáspolitikája teljes mértékben elhibázott, a fiatalok csak igen nehezen, nagy anyagi áldozatokkal vásárolhatnak maguknak lakást. Ezt igazolja az ING nemzetközi felmérése, amely közel 15 ezer személyt ölelt fel 13 európai országban, továbbá az Egyesült Államokban és Ausztráliában.

A romániai mintacsoport 49 százaléka tartja elhibázottnak az ország lakáspolitikáját, miközben néhány évvel ezelőtt csupán 35 százalék volt ezen a véleményen. Egyharmaduk csak igen nehezen fizeti ki a lakásrészleteket vagy a házbért – Románia ezzel az utolsó helyek egyikét foglalja el, a helyzet csupán Olaszországban és Törökországban rosszabb. Romániában a lakosság 40 százaléka állítja, hogy jövedelmének egynegyedét a házbér vagy a lakásrészlet emészti fel, ugyanakkor 28 százalék ennél is többet, nem egy esetben jövedelme felét költi ilyen célra. A megkérdezettek közel 60 százaléka úgy véli, jövedelmei nem elég nagyok ahhoz, hogy valaha is lakást vásárolhasson.

Európai átlagban a mintacsoport 57 százaléka tartja túlságosan drágának a lakásárakat, 25 százalék pedig csak igen nehezen tudja kifizetni lakásrészletét vagy a házbérét. Az albérletben lakók még borúlátóbbak: 62 százalékuk szerint igen magasak, 32 százalékuk szerint pedig túlértékeltek a lakásárak.

A szülőknek segíteniük kell

A romániaiak meggyőződése, hogy a szülőknek segíteniük kell gyermekeiket a lakásvásárlásban. Ezzel a megkérdezettek 70 százaléka értett egyet, 84 százalék pedig úgy vélte, a szülők számára igen jó befektetés lenne, ha anyagilag megkönnyítenék, hogy gyermekük szerepet vállalhasson az ingatlanpiacon.

Romániában a fiatalok 22 százaléka együtt él a szüleivel – ezzel Románia az utolsó helyen áll a táblázaton, és alig 3 százalékkal előzi meg a 19 százalékos Lengyelországot. Romániában a fiatalok valamivel több, mint egyharmada állítja, hogy a jövőben sem költözik el szüleitől, a legtöbben – 47 százalék – Spanyolországban állítják ugyanezt.

A román mintacsoport lakással rendelkező tagjainak 30 százaléka több, mint harminc éves volt, amikor megvásárolta első lakását, de 30-30 százalékos volt az arány azoknál is, akik 26 éves koruk alatt, illetve 26 és 30 éves koruk között jutottak saját lakáshoz.

Mi a helyzet Európában?

Európában egyébként a 19 és 21 év közötti fiatalok 20 százaléka költözött saját lakásba, ugyancsak ennyi volt a 22 és 25 év közöttiek átlaga is. Igen sokan vannak, akiknek nincs lakásuk és nem is kívánnak lakást vásárolni maguknak. Részarányuk Németországban 45 százalék, Olaszországban 44 százalék és Nagy-Britanniában 41 százalék. 56 százalék még akkor sem akarna lakást vásárolni, ha anyagilag ezt megtehetné, 16 százalék pedig azért nem venne saját lakást, mert bizonytalan a munkahelye és nem kizárt, hogy más városba kell majd költöznie.  

Európai viszonylatban a megkérdezettek 19 százalék véli úgy, hogy a lakásárak továbbra is igen magasak maradnak. 60 százaléka azoknak, akik saját lakással rendelkeznek, még 30 éves kora előtt vásárolta meg azt. A vizsgált országokban a megkérdezettek 72 százaléka véli úgy, hogy egyre nehezebb megvásárolni az első lakást, 65 százaléknak pedig meggyőződése, hogy ilyen tekintetben a helyzet sokat romlott 2015 óta.

Nagy-Britanniában a magas árak miatt a mintacsoport tagjainak 31 százaléka nem vásárolna lakást, a részarány Olaszországban 20 százalék, Lengyelországban 13 százalék, Csehországban 12 százalék. Romániában 28 százalék nem venne lakást az árak miatt. A vizsgált országok esetében a megkérdezettek 44 százaléka vélekedik úgy, hogy a szülőknek segíteniük kell gyermekeiket a lakásvásárlás esetében.

A fiatalok 13 százaléka lakik együtt szüleivel vagy nagyszüleivel, és valamivel több, mint egyharmad állítja, hogy ezen továbbra sem változtatna. Belgiumban, Luxemburgban, Hollandiában és Spanyolországban a 45 éven aluliak 45 százaléka jövedelmeinek a felét fizeti ki lakásrészletre vagy házbérre.