Megszűntetné a kisiskolásoknak szánt tej-kifli programot Victor Ponta. A miniszterelnök értékelése szerint a program „fölöslegesen kidobott pénz, a gyerekek már nem annyira szegények, hogy szükségük legyen rá". Az így megtakarított pénzt a kormányfő a délutáni iskolai foglalkozásokra fordítaná.

Arra az újságírói kérdésre, vajon fedezné-e a tej-kifli program költségvetése a délutáni iskoláét, Victor Ponta nem tudott válaszolni. Ám megígérte: megtalálja a megfelelő anyagi forrásokat arra, hogy ősztől bevezesse a délutáni iskolát a közoktatásba, hiszen sok gyereknek szüksége van a tanulmányi felzárkózásra, különös tekintettel a romákra, akiket amúgy is nehéz becsalogatni az iskolába.

3 lej helyett 12 lejt költene az állam

Király András oktatási államtitkár a maszol.ro-nak elárulta: a kormány valójában egy meleg ételt biztosító rendszerre cserélné a tej-kifli programot. Ennek költségei nyilván sokkal nagyobbak mint a jelenlegi tej-kifli programé, azonban azt remélik, hogy időben megtérül, mert csökkenti az iskolaelhagyást. „Ha másért nem, a meleg ételért bejárnak majd a romák is az iskolába" fogalmazott Király.

A tej-kifli program mintegy 2 és fél millió romániai diáknak szólt, óvodától nyolcadik osztályig. A megyékre leosztott központi költségvetésből a tízórai finanszírozása fejenként napi 2,50-3,00 lejébe kerül az államnak. A programban szereplő élelmiszerekre legtöbb 1,50 lejt fordítanak, a többit a csomagolással, szállítással, kiosztással költik el a megyénkénti versenytárgyalásokon megbízott cégek.

Ezzel szemben egy háromfogásos meleg étel nem oldható meg napi 8,00 lej alatt, de legtöbbször 11-12 lejbe kerül. A tárca még nem tudja, honnan lesz pénz erre, vélhetően uniós alapokat is felhasználnának erre a célra – tájékoztatott az államtitkár. Király ugyanakkor leszögezte: mindaddig, amíg nem kerül új törvényjavaslat a parlament asztalára, marad a tej-kifli program.

Az államtitkár egyetért Victor Pontával abban, hogy a tej-kifli program már nem látja el a feladatát, hiszen a kezdeti jó minőségű kifliket felváltotta az olcsóbb, gyengébb minőségű vagy ízetlen termék, amire a gyerekek ráuntak. „Iskolaigazgató koromból tudom, nagyon sok tej és kifli megmaradt a nap végén, mert a szegényebb gyerekek szégyellték hazavinni" – magyarázta Király.

Rossz az „állami kifli", de nem dobják el

Bár nem jellemző rájuk a mélyszegénység, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban a gyerekek nem dobják el a tízóraira kapott kiflit és tejet. „Egy részük megeszi az iskolában, mások pedig hazaviszik, de senki nem dobja el" – cáfolta a kormányzati érveket a maszol.ro-nak Horváth Gabriella igazgatóhelyettes.

Tájékoztatása szerint míg néhány évvel ezelőtt a megyei önkormányzat ülésén bemutatták és bírálták az iskolásoknak juttatott, szinte ehetetlen, keksz gyanánt forgalmazott terméket, ma már minőségibb kifli jut a gyerekeknek. Van olyan iskola Marosvásárhelyen, ahol a tanítónő lekvárral keni meg a kifliket, és azzal fogyasztják a gyerekek a tejet. „Ez sem a legjobb minőségű, de ehető és lekvárral még finomabb, a tejjel fogyasztva pedig nagyon jó tízórai" – mondta az egyik gyerek édesanyja, aki sajnálná, ha megszűnne ez a juttatás, ami szerinte egyáltalán nem pocsékolás.

RMDSZ-es javaslat az iskolai meleg étel

Az Adrian Năstase miniszterelnöksége idején bevezetett tej-kifli programot 2010-ben kibővítették tej-kifli-alma programmá. Két évvel később az RMDSZ azt javasolta: tej és kifli helyett, ahol erre lehetőség van, inkább egy tál meleg ételt adjanak a gyerekeknek. Az elképzelés szerint a tej-kifli programban használt pénzt főtt étel elkészítésére vagy megvásárlására használták volna az iskolák.

A kormány azzal az indokkal utasította el a javaslatot, hogy a programban szereplő tej beszerzésében uniós alapokat is használnak, és az összeget nem fordíthatják más célra. Csakhogy Király András államtitkár lapunknak azt mondta: a tej-kifli programban kizárólag központi pénz van. „Az RMDSZ akkori ötlete szöget üthetett a kormány fejébe, hogy most pont ezzel hozakodik elő" – fogalmazott Király, aki azonban azt is hozzátette: az RMDSZ akkori törvénymódosító javaslata helyi jellegű volt, országos szintű részleteket nem tartalmazott, ezért sem szavazták meg.

A tej-kifli programot Daniel Funeriu volt oktatási miniszter is hatalmas pazarlásnak nevezte és 2011-benszintén meg akarta szüntetni. Adrian Năstase volt kormányfő akkor keményen fellépett a szándék ellen. Mint az egyik blogbejegyzésében írta, „Európa támogatja az ilyen típusú projekteket, amelyek sok gyermek számára az egyetlen lehetőséget jelentik a mélyszegénységből adódó nélkülözésük enyhítésére".

A kifli és a tej útja

Király András államtitkár elmondta, a tej-kifli beszállítását úgy próbálták gazdaságossá tenni az országban, hogy lehetővé tették a megyénkénti versenytárgyalást, helyi termelőket részesítve előnyben. Ám ez nem zárta ki annak lehetőségét, hogy egy nagyvállalat akár több megye licitjét is megnyerje.

Hargita megyében sikerült is megvalósítani, hogy helyi pékségek és tejfeldolgozók termékeit szállítsák az iskolákba, Maros megyében azonban például nem. A megyei tanács illetékese szerint ahhoz minden önkormányzatnak külön-külön kellett volna meghirdetnie a pályázatot, de ezt egy-két kivételtől eltekintve, senki nem akarta vállalni.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint 2009-ben a törvény még lehetővé tette, hogy a tej-kifli program közbeszerzését a helyi önkormányzatok írják ki, amit ki is használtak Hargita megyében: összesen 64 önkormányzat indította el a közbeszerzési eljárást, így a kisebb helyi cégek, termelők is "labdába rúghattak". Ezen a gyerekek is nyertek: friss tej-, illetve pékterméket kaptak tízóraira. Ám 2012-től, a 6/2012-es törvény értelmében a megyei önkormányzatoknak kell kiírniuk a közbeszerzést, ezért sokkal kevesebb Hargita megyei cég vesz részt a programban. Borboly akkor egy módosító javaslatot dolgozott ki, hogy ismét a helyi önkormányzatok bonyolíthassák a programot.

A program legnagyobb kiflibeszállítója a Vel Pitar pékség, melynek termékeire nagyon sok panasz érkezik.