Elkezdődött az új magyar kormány bemutatkozása Erdélyben. Tarr Zoltán korábbi rövid vizitje után, az utóbbi napokban Kolozsváron és Gyergyószentmiklóson járt az áprilisi választások után hatalomra került kabinet két olyan képviselője, akiket a határon túli magyarok ügyeinek intézésével bízott meg Magyar Péter kormányfő. Kollai István, a magyarságpolitikáért (ez az új megnevezése a nemzetpolitikának) felelős helyettes államtitkár és Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár a Kolozsvári Magyar Napok keretében több kerekasztal-beszélgetésen, számos ismerkedő és informális találkozón igyekezett ismertetni Magyarország megújítottnak ígért viszonyulását a külhoni magyarokhoz, s egyben testközelből látni, hallani az erdélyiek örömét, bánatát.

Nem egyszerű történet ez. A magyarországi kampányban egy olyan öngerjesztő gyűlöletcunami öntötte el a közösségi médiát a „Fidesz-bérenc”, „Orbán-imádó” határon túli magyarok ellen, amelyre eddig még nem volt példa. Idehaza, Erdélyben ugyancsak harciassá váltak a Facebook-huszárok, mindenki „nemzetáruló” lett, aki Orbán Viktort bírálta vagy budapesti kormányváltást akart. A habzó szájú tömeg egyben szavazó is, így azok a politikai szereplők, akik potenciális voksolóikat vélik felfedezni a közösségi média harcterein, még akkor sem szívesen csitítgatnak, ha tisztában vannak a helyzet káros, méltatlan voltával. 

A magyarországiak többsége egyfajta rendszerváltásként éli meg a történteket, s az ezzel járó leszámolósdit sokan a külhoni magyarokra is kiterjesztenék. Erdélyben a politika iránt érdeklődők egy tekintélyes hányada értetlenséggel és undorral figyeli a budapesti folyamatokat, és abban bízik, nem tart sokáig az épp kibontakozó kurzus. Ebből a helyzetből kellene építgetni azokat a magyar-magyar kapcsolatokat, amelyeknek nincs alternatívájuk. Az AUR-os és egyéb román soviniszták már most élvezkedve figyelik az anyaországi és a határon túli magyarok elmérgesedett viszonyát, számukra ennek az állapotnak az állandósulása, esetleg politikai szintre lépése egy ölbe pottyant esélyt jelentene a magyarellenesség felpörgetésére. 

De ott leselkednek az ügyeskedők, az erdélyi magyar szavazatokra vágyók is. Nicu Ştefănuţă európai parlamenti képviselő budapesti találkozót kezdeményezett Magyar Péter miniszterelnökkel, valamint Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterrel, hogy megvitassák az erdélyi magyar kulturális, oktatási és közösségi programok helyzetét. Az egykori USR-s politikus emlékeztetett rá, nyilvánosan támogatta a magyarországi politikai változást, egyebek mellett a Budapest Pride-on elhangzott felszólalásaiban is. Ennek kapcsán nem árt megjegyezni, hogy magyarságpolitikát sem román politikusokkal, pártokkal, sem román pártokra szavazókkal nem lehet csinálni. A saját érdekvédelmüket szétverő, meggyengítő felvidéki magyarok sokat tudnának mesélni ezzel kapcsolatos tapasztalataikról. 

A magyar kormány illetékes államtitkárának és helyettes-államtitkárának minapi erdélyi látogatása, az ő üzeneteik, őszinte válaszaik egy pozitív lépést jelentenek a normalitás irányába. A támogatási rendszer átvilágítását a külhoni pályázók túlnyomó többsége természetesnek tartja, mivel nincs félnivalója. Derüljön fény a korrupcióra, de ne vetüljön a gyanú árnya egy egész közösségre! Ha az új magyar kormány – ígéretéhez híven – megtartja a külhoniak szerzett jogait, nem rombolja le a közösség megmaradásához fontos hidakat és megtalálja a hangot az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai legitim érdekképviseleti szervezetekkel, a kárpát-medencei Facebook-harcosok téma nélkül maradnak.