Foglaljuk össze még egyszer, hogyan áll a ország sorsához a román politikai elit. A legutóbbi választásokat megnyerő PSD, miután – az AUR-ral közösen – bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta azt a kormányt, amelynek korábban tagja volt, a régi koalíció újraalakítását szeretné, de Ilie Bolojan PNL-elnök kiiktatásával. A PNL mindeféle közösködést kizár a szociáldemokratákkal. Az USR úgyszintén örök haragszomrádot hirdetett a PSD-vel kapcsolatban. Az RMDSZ visszaállítaná az eredeti formátumot, a PSD-PNL-USR–RMDSZ koalíciót. Mind a négy párt kizárja az AUR-ral való közös kormányzást és elutasítja az előrehozott választásokat. Az AUR senkivel sem kötne koalíciót, idő előtti megmérettetést követel. Nicușor Dan játékos elnökké vált, az új választást ugyanakkor ő is kizárja. 

A bukaresti sajtó liberális, progresszista része gyorsan felvázolta a szokásos fekete–fehér képet. A leegyszerűsített és elfogult tálalás szerint kizárólag a PNL–USR tandem, Ilie Bolojannal az élen jelenti a fényt az éjszakában, a gonoszok listáján pedig vezető helyre került a PSD, de már ide sorolják a régi nagy kedvencet, Nicușor Dant is. A gond az, hogy a PNL és az USR honatyái együtt a parlamenti mandátumok negyedét teszik ki. Ez a páros – a szociáldemokraták elbaltázott taktikázása révén magasba emelt Bolojan vezetésével – már a következő, 2028-as választásokra készül. A kérdés: mi lesz addig?  

A Bolojanért rajongó véleményformálók Nicușor Dant már a PSD és a mélyállam bábjaként emlegetik, arra azonban nem adnak választ, hogy mi lenne az államfő részéről a helyes megoldás ebben a totális patthelyzetben. Az elnök egyet mindenképpen hibázott. Elsőként Sorin Grindeanut kellett volna miniszterelnök-jelöltként megneveznie. Nem a PSD-vezér felkészültsége miatt, hanem azért, hogy kiderüljön: a Bolojan-kormány bukását megszervező politikus képtelen többséget szerezni a kormányzáshoz. Az államfő eddigi próbálkozásai a patthelyzet feloldására nem szokványosak, de a kialakult helyzet sem az. Az eddig elnökként rendkívül gyenge teljesítményt nyújtó Dannak azt ugyanakkor igaztalan felróni, hogy szavazóit hagyta cserben. 

Nem volt olyan régen az elnökválasztás, emlékezzünk vissza a kétfordulós menet alakulására. Nicușor Dan az első körben valamivel kevesebb mint kétmillió szavazatot kapott, alig-alig előzte meg Crin Antonescut. Danra ebben a menetben szavaztak azok, akik liberáils, progresszista politikusként tartották számon őt. Ez a voksolói kör most joggal lehet csalódott az államfő Bolojannal kialakult konfliktusa miatt. A választás második, döntő fordulójában Nicușor Dan több mint hatmillió szavazatot kapott. Nem azért, mert oly népszerű lett volna. A hozzácsapódott négymillió Simion ellen szavazott, nem Danra. Köztük nagyon sok szociáldemokrata voksoló is. Az erdélyi magyarok többsége úgyszintén az AUR elutasításaként támogatta a korábbi bukaresti főpolgármestert. 

Sok minden miatt bírálható az elnök, de a támogatóinak nagy többségét akkor hagyná cserben, ha az AUR-t hatalomra segítené. Márpedig egyelőre épp az ellenkezőjét teszi. Az AUR-ral szemben csak az PSD-vel és a PNL-vel együtt lehet stabil kormányt, többséget kialakítani. Egy kisebbségi kabinet esetén is szükség van a két párt egyezségére. Azok a törekvések, amelyek e két párt együttműködését gátolják vagy éppenséggel kizárják, az AUR-nak segítenek. Bármennyire is csűrjük-savarjuk a dolgot, a helyzet a következő: a jelenlegi politikai válságért a PSD, személy szerint Sorin Grindeanu a felelős, de a patthelyzet feloldása Ilie Bolojanon múlik. A liberálisok irányváltását célzó Adrian Veştea várható sikertelen kormányalakítási kísérlete után a PSD és a PNL közös kompromisszumkészségére van szülség. Ennek alternatívája az előrehozott választás és az AUR győzelme. Ébresztő!