Ilie Bolojan megbuktatása jókora adag indulatot váltott ki a PNL jelenlegi vezetőjéért rajongó véleményformálók, internetes kardozók táborában. Érdemes gyorsan tisztázni három dolgot. Egyrészt a PSD koalíciót robbantó lépése csúnya és elítélendő, de Romániában messze nem példa nélküli. Másrészt az elhúzódó politikai káoszt, az ebből adódó  gazdasági turbulenciát minden józan ésszel gondolkodó ember feleslegesnek és károsnak tart. Harmadrészt Sorin Grindeanu öngyilkos merényletnek tűnő akciójával mártírt, politikai főszereplőt csinált a szürke, viszont kiszámítható, eltökélt Bolojanból.

A most még ügyvivőként tevékenykedő „reformer” miniszterelnök digitális testőrei mindenkire lőnek, aki nem sorakozik fel a volt nagyváradi polgármester mellett és a PSD ellen. A bizalmatlansági indítvány sikeréért az AUR-ral szövetkező szociáldemokraták nélkül lehet, hogy szebb lenne a román politikai élet, csakhogy a legutóbbi választásokat megnyerték. Parlamenti frakciójuk majdnem kétszer akkora, mint a liberálisoké. Ami pedig a lényeg: a PNL, az USR és az RMDSZ hármassal nem jön ki a matek, nincs többség a törvényhozásban.

Nicușor Dan ennek az egyszerű ténynek az ismeretében vágott neki a politikai válságot megoldó forgatókönyvek keresésébe. A lehető leghelyesebb döntést hozta, amikor az AUR-t kizárta a kormányalakítási alternatívák közül, amivel egyértelműen állást foglalt a következő kabinet kívánatos irányvonalát illetően. De ez nem elég a Bolojant védelmezőknek. Ők a PSD-t is politikai karanténba zárnák, s inkább egy törvényhozási kisebbséggel irányítanák az országot. Hogy ez a gyakorlatban nem lehetséges? Számukra részletkérdés.

A PSD-vel is számoló Nicușor Dan hirtelen áruló lett a Bolojan féle PNL-t és az USR-t támogatók körében. Nem kell sok időnek eltelni, s a korábbi nagy kedvenc Nicușorból putyinista lesz a progresszív oldalon. A támadások ugyanis folyamatosak. Legutóbb azért találták meg az államfőt, mert dicséretek mellett néhány hibát is szóvá tett az Európai Unió politikájával kapcsolatban. Ismerjük a kettős mércét: ha valaki Trumpot szidja, az nem Amerika-ellenes, Netanjahu bírálata sem Izrael-ellenesség. Ursula von der Leyenék kritikája azonban jó esetben EU-ellenesség, radikálisabb változatban egyenesen oroszpártiság.

„Európa hibázott, amikor lemondott a nukleáris energiáról, és az olcsó orosz gázra alapozta az energiarendszerét. Ez hiba volt” - mondta Nicușor Dan, s össztűz alá került. Pedig ez már a német kancellár is megfogalmazta. Az államfő ezzel Európa energetikai szuverenitását sürgette. Mi ezzel a gond? Dan az európai védelmi ipar „elhanyagolását” is hibának nevezte, akárcsak a környezetvédelmi politikákat, amelyek „negatívan érintették az európai nehézipart.” Egyik megállapítás sem újdonság, ezeket a stratégia hibákat már Brüsszelben is belátták. A védelmi ipar terén épp a lemaradást igyekeznek behozni, a Zöld Megállapodás gyakorlatilag megbukott. Romániában egy EU-ról szóló értelmes vitának még az esélye sincs meg. Aki kritikát fogalmaz meg, az AUR-os és oroszpárti, így marad a dicshimnusz, hogy ne érje szó a ház elejét.

Az államfő most egymás után kétszer lépett ingoványos talajra: a belpolitikai realitásokat figyelembe véve, a főgonosszá vált PSD-t sem mellőzve keresi a megoldást a politikai válságra, s megkérdőjelezte az EU tökéletességét. Nicușor Dan kimozdult a komfortzónájából. Kezd felnőni az elnöki szerephez.