Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy Maia Sandu éppen most jelentette ki, hogy igennel szavazna egy a Moldovai Köztársaság Romániával való egyesüléséről szóló referendumon. A tavalyi elnökválasztást meglepő magabiztossággal megnyerő moldovai államfő az Európai Unió irányítóinak egyik kedvenc politikusa, egyfajta sikeres jelképe az orosz befolyás elleni harcnak. A mostani chișinăui üzenet világos: ha nincs belátható időn belül uniós csatlakozás, Moldova hivatalos célkitűzésként fogalmazhatja meg a beolvadást Romániába. 

Brüsszel közben taktikázik. Ukrajnával kötötte össze Chișinău EU-integrációs folyamatát, s miután Magyarország nyíltan ellenzi Kijev gyorsított felvételét az unióba, Moldova folyamata is megtorpant. A megoldás kézzelfogható lenne: szétválasztani a két posztszovjet köztársaság ügyét, így Chișinău zöld jelzést kapna. A magyar kormány több alkalommal, hangsúlyosan közölte: támogatja Moldova EU-csatlakozását. Brüsszelben viszont ragaszkodnak az ukrán-moldovai csomaghoz, amivel Bukarestet is Magyarország ellen fordíthatják. 

Román-moldovai viszonylatban visszatérő téma az egyesülés. Idén meglepetést keltett, hogy hivatali elődeivel ellentétben Nicușor Dan államfő nem közölt semmilyen nyilvános üzenetet a Moldovai Köztársaság nemzeti ünnepe, a függetlenség napja alkalmából. Politikai jelzésről volt szó: az elnök ezzel a moldovai önállóságot igyekezett jelentékteleníteni, ami közvetett módon az egyesülés melletti állásfoglalásként is értelmezhető. Dan később, a román nyelv napján tette tiszteletét a moldovai fővárosban, ami szintén nem véletlen.  

Adja magát a kérdés, van-e reális esély Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésére. A most zajló világpolitikai átrendeződést látva, a válasz: igen. Európa jelenleg valószínüleg nyitott lenne egy ilyen lépésre, hiszen Berlinben, Párizsban mindent visz az Oroszország elleni hergelés, a háborús készülődés, a román-moldovai egyesülés témája pedig jól szolgálja Moszkva hergelését. Egyelőre a Moldovai Köztársaságban nincs többség az egyesülés ügye mellett, de ez megfelelő propagandával pár éven belül változhat.

Románia vezetését hivatalosan nem foglalkoztatja a téma, a bukaresti sajtó ugyanakkor egyre agresszívebb hangnemben „érzékenyíti” a közvéleményt a Pruton túli ország román határok közé vonásával kapcsolatban. Arról kevés szó esik, hogy Moldova Oroszország érdekszférájának része. Épp úgy, ahogyan Venezuela az Egyesült Államok befolyási övezetének számít. Így aztán az a valódi kérdés, hogy Románia vállal-e egy elnyúló konfliktust Moszkvával Nagy-Románia megteremtése érdekében. 

A világrend átalakulásának folyamata már eddig is olyan fejleményeket produkált, amelyekről naivan azt hittük, soha nem történhet meg. A szemünk előtt kibontakozó új korszakban pillanatok alatt éleződhetnek ki, válhatnak fegyveres konfliktussá elhanyagolhatónak politikai lépések. Románia tábortüzet rak egy benzinkút mellett, ha úgy dönt, hogy komolyan veszi a Moldovai Köztársasággal való egyesülés kérdését.