Miközben hevesen vitatkozik a nemzetközi bírálatokkal, a „baráti tűzzel” is szembesülő izraeli miniszterelnök engedményekre kényszerül.

Benjamin Netanjahu kormánya beváltotta két héttel korábbi ígéretét, és elindította a Gedeon szekerei elnevezésű, nagyszabású gázai hadműveletét, miután az amerikai elnök múlt heti közel-keleti turnéjának végéig nem született meg a sokak által várt tűzszüneti megállapodás. (A hadművelet neve az időszámításunk előtti 12. században élt bíróra utal, aki az Ószövetség szerint megszabadította az izraelitákat a midiániták elnyomásától a mai Ciszjordánia területén.)

Az offenzíva végrehajtásának módja miatt valóságos össztűz zúdult az izraeli kormányra. Az Izrael-ellenes hangulatot táplálják a belülről érkező, szokatlanul kemény bírálatok is.

Tizennégyezer haldokló csecsemő?

Kedden az ENSZ humanitárius vezetője azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy segélyek nélkül 14 ezer csecsemő halhat meg Gázában „a következő 48 órában”. A kijelentést később pontosították, de a hír időközben bejárta a nemzetközi sajtót.

Izrael március eleje óta blokkolja a segélyek bejutását az enklávéba, hogy nyomást gyakoroljon a Hamászra, illetve megakadályozza a terrorszervezetet abban, hogy az élelmiszerszállítmányok kisajátítása és elosztása révén fenntartsa a hatalmát az enklávéban.

Az Európai Unió közölte, hogy felülvizsgálja az Izraellel kötött, a politikai és gazdasági kapcsolatokat szabályozó megállapodását a gázai helyzet miatt. A Reuters diplomatákra hivatkozva arról számolt be, hogy az uniós külügyminiszterek keddi brüsszeli találkozóján a 27 tagállamból 17 támogatta a felülvizsgálatot, amely azt hivatott megállapítani, hogy Izrael betartja-e a megállapodás emberi jogi záradékát.

Szintén kedden az Egyesült Királyság felfüggesztette a szabadkereskedelmi tárgyalásokat Izraellel, és szankciókkal sújtotta a Júdeában és Szamáriában élő zsidókat. A londoni kormány egy nappal korábban Kanadával és Franciaországgal közös közleményt adott ki, amelyben élesen bírálták az izraeli hadsereg (IDF) kiterjesztett gázai hadműveleteit, és felszólították Izraelt a gázai humanitárius segélyek korlátozásának feloldására. Előrelépés hiányában további konkrét válaszlépéseket helyeztek kilátásba.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az izraeli miniszterelnök december óta először sajtótájékoztatót tartott. Ezen Benjamin Netanjahu nyilvánosan vitába szállt a gázai offenzíva bírálóival, és azzal vádolta a francia, brit és kanadai vezetőket, hogy magukévá tették a Hamász propagandáját. Kijelentette, Izrael továbbra is agresszíven követi háborús céljait, amíg a Hamászt fel nem számolják, a túszok szabadlábra nem kerülnek, és Gáza többé nem jelent fenyegetést Izrael számára.

A 2023. október 7-én elrabolt túszból a Hamász még mindig 58-at tart fogva – közülük Netanjahu szerint húszan lehetnek életben –, és továbbra is számolni kell azzal, hogy az enklávéba érkező humanitárius szállítmányokat a terrorszervezet a saját céljaira használja fel. Ennek ellenére Netanjahu visszakozott, és több mint két hónap után ismét engedélyezte a segélyek bejutását Gázába. Az ok: Izrael kockáztatta, hogy elveszíti legkitartóbb szövetségeseit, akik közölték a miniszterelnökkel, hogy nem tudnak megbékélni a „tömeges éhínség képeivel”. „A győzelem elérése érdekében valahogy meg kell oldanunk ezt a problémát” – bizonygatta Netanjahu egy videóban, amelyet nyilvánvalóan a kormány szélsőjobboldali tagjainak címzett, akik kapitulációként értékelték a segélyszállítmányok újraindítását.

Baráti tűz

Az utóbbi napokban megsokasodtak az Izraelen belülről érkező bírálatok a Netanjahu-kormány Gáza-politikáját illetően. Valamennyi közül talán a legsokkolóbb Jaír Golán nyugalmazott tábornok kijelentése. A Demokraták nevű baloldali párt vezetője, egykori vezérkarifőnök-helyettes egy keddi rádióinterjúban bírálta a gázai offenzívát, és kijelentette: „Épeszű ország nem vív háborút civilek ellen, nem öl csecsemőket kedvtelésből, és nem tűzi ki célul egy egész nép elűzését.” Csütörtökön a kabinetet tette felelőssé a két washingtoni nagykövetségi alkalmazott meggyilkolásáért. „Netanjahu kormánya az, amely táplálja az antiszemitizmust és az Izrael elleni gyűlöletet, és ennek eredménye a példa nélküli diplomáciai elszigeteltség és a zsidókra leselkedő veszély a világ minden táján” – mondta.

Szintén a héten Ehud Olmert volt izraeli miniszterelnök a BBC-nek kijelentette, hogy amit Izrael jelenleg Gázában tesz, az „nagyon közel áll a háborús bűncselekményhez”. A hivatalos narratívának ellentmondva Olmert „több ezer ártatlan palesztin” megöléséről beszélt, és kijelentette, hogy „ez minden szempontból visszataszító és felháborító”. „A Hamász gyilkosai ellen harcolunk, nem ártatlan civilek ellen, és ennek világosnak kell lennie” – szögezte le.

Pénteken közzétett nyílt levelében élesen bírálja Netanjahu gázai háborúját Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök is. Az ellenzéki Nemzeti Egység képviselője – aki fiát és két unokaöcsét is elveszítette már a gázai háborúban – úgy vélte, a „folyamatos, céltalan háború” aláássa a túszok visszatérését és a csatatéren „nagyon súlyos áron” elért eredményeket.

Elemzők szerint az ehhez hasonló nyilatkozatok megerősítik az Izrael elleni bírálatokat külföldön, és felerősítik a zsidóellenes érzelmeket. „Izrael sokrétű kihívással néz szembe: egy véres háborúval Gázában, folyamatos fenyegetéssel északról, Iránból és Jemenből, valamint egy nemzetközi elítélésviharral, amit részben saját maga okozott. (…) Ebben a háborúban, ahol a szavak is fegyverek, Izrael nem engedhet meg magának baráti tüzet” – figyelmeztet elemzésében a Jerusalem Post jobbközép angol nyelvű napilap.

A karaván halad

A Hamászra gyakorolt katonai nyomás fenntartásához szükséges támogatás nemcsak nemzetközi téren, hanem Izraelben is csökken. Egy friss, május 21-22-én készült felmérés adatai szerint már csak egy nagyon szűk többség (51%) támogatja a katonai műveletek folytatását a Gázai övezetben. A kormánykoalíciót alkotó pártok szavazóinak körében elsöprő a támogatás (87%), viszont az ellenzéki szimpatizánsok több mint kétharmada (67%) ellenzi a harcok folytatását.

Közben az izraeli hadsereg már a Gázai övezet több mint felét ellenőrzi, és elkezdte a terroristáktól megtisztított térségekbe átterelni az enklávé lakóit. A cél az, hogy elválasszák a civil lakosságot a Hamász fegyvereseitől, miközben ellenőrzés alá vonják az élelmiszer-elosztást.

Netanjahu terve az, hogy a következő egy-két hétben az izraeli hadsereg és magáncégek létrehoznak csomópontokat a Gázai-övezetben a segélyek szétosztására, és az ENSZ-t teljesen kizárják a folyamatból. A párhuzamosan, közvetítők révén zajló tárgyalásokon Netanjahu csak azzal a feltétellel hajlandó a háború befejezésére, ha cserébe a Hamász fegyveresei száműzetésbe vonulnak és Gázai övezetet fegyvermentesítik. A Hamász korábban elutasította ezeket a feltételeket.