Próbált már valaki kétmillióig hangosan elszámolni? Ha bárki megpróbálná, és szünet nélkül, fáradhatatlanul sorolná egymás után a számokat, a vállalkozás jó néhány hónapig eltartana. Guiness-világrekordra törekvő youtubernek kell lenni ahhoz, hogy valaki ilyen hosszan számoljon, illetve még annak sem, hiszen kétmillióig még soha senki közel sem jutott! Pillanatnyilag egy nigériai hölgy tartja a világrekordot, aki 70 napon keresztül 1 070 000-ig számolt hangosan, megdöntve a birminghami Jeremy Harper addigi, 89 nap alatt elért 1 000 000-s rekordját! De miért mondom mindezt? Mert azok a független szervezetek, illetve az Egyesült Nemzetek szakszervei, amelyek folyamatosan összesítik az orosz–ukrán háború áldozatait, bejelentették, hogy a háborúban elesett, megsebesült és eltűnt katonák és civilek száma mára meghaladja a kétmilliót! Elképzelhetjük az áldozatok nagyságrendjét, ha kétmillióig csak elszámolni is oly soká tart...

Ötödik éve mészárolja a két testvérnemzet egymást és még csak remény sincs arra, hogy a mészárlást abbahagyják. Tulajdonképpen már 12 éve tart a háború, Ukrajna orosz inváziójával csak a legaktívabb fázisa kezdődött 2022 februárjában. Donald Trump 2024-es elnökválasztási kampányában nagy hangon és számtalanszor megígérte, hogy amennyiben elnök lesz akár egyetlen nap alatt lezárja a háborút, és ezt nagyon sokan el is hitték neki, beleértve Magyarország akkori miniszterelnökét, aki egyébként is a készülődő Trump-tornádó egyik leglelkesebb híve volt. Én egy pillanatig sem hittem Trumpnak, hogy képes lenne ígéretét beváltani. 2024. november 6-án a Maszolon megjelent Gratulálok, Elnök úr! című cikkemben a következőket írtam:

„Sokak másik nagy várakozása, illetve elkerülhetetlen csalódása az ukrán–orosz háború alakulása lesz. Trump számtalanszor megígérte, hogy megválasztása esetén nagyon rövid idő alatt lezárja ezt a véres konfliktust. Erősen kételkedem benne, hogy így történik. Ami biztos: Trump nagyon visszafogja majd az amerikai pénzeket, így kedvében jár híveinek és szavahihetőségét bizonyítja. Európát viszont azzal fogja riogatni, hogy az USA kilép a NATO-ból, és az oroszoknak kiszolgáltatja Európát. Mondott ő már ilyet, szó szerint. Európa még jobban megijed, mint eddig, és hajlandó lesz a háború folytatását majdnem teljes egészében finanszírozni, európai közpénzen amerikai fegyvereket vásárolva, természetesen, akár eddig is, csak sokkal nagyobb arányban.” Nagyon is előreláthatóan pontosan ez történt, és most már kétmillió áldozatnál tartunk!

Az az érzésem, hogy Trump nemcsak nem volt képes, de soha nem is akarta igazán az orosz–ukrán háborút lezárni. Miért is tenné, hiszen az amerikai katonai-ipari komplexum, illetve Trump számára ez egy rendkívül profitábilis üzlet: az USA már alig ad valami támogatást Ukrajnának, az EU fizeti a nagyságrendekkel nagyobb számlákat, viszont legnagyobbrészt az Egyesült Államoktól vásárolják a méregdrága fegyvereket… Hát nem ideális? Az pedig senkit nem érdekel ezekben a körökben, hogy a két testvérnép milliós nagyságrendben számolja a halottakat. Ez egy szláv belügy, mint egyesek tájainkon is megjegyezték néha.

Az Európai Unió persze nem így látja. Szentül meg vannak arról győződve Brüsszelben, hogy Oroszország nem pusztán Ukrajna elfoglalására, de sokkal kiterjedtebb expanzióra törekszik. Tény, hogy a történelmi előzmények alapján ez a lehetőség nem cáfolható, viszont a legtöbb elemzés egybecsengő véleménye szerint elképzelhetetlen, hogy Oroszország lerohanja Európát. Az oroszoknak nincsen annyi ereje, de nem is érné meg nekik. Egészen más a helyzet, ha Oroszországot valóban sarokba szorítják! Egy nukleáris hatalmat ugyanis nem lehet legyőzni. Igazi csapdahelyzetbe került az EU: óriási katasztrófa lenne számára, ha Ukrajna veszítene, de ha valami csoda – és főleg rengeteg EU-s támogatás – következtében mégis győzedelmes helyzetbe kerülne, az is végzetes következményt hozhatna.

A drónháború Ukrajna váratlan erőssége lett, amely elsősorban a Donbaszban és Oroszország belsejében okoz újabban sok zavart, de már a Krím-félsziget zavartalan orosz fennhatóságát is veszélyezteti, az viszont teljesen elképzelhetetlen, hogy Oroszország hagyná elveszni a Donbaszt és a Krímet. Ebben az esetben nagy valószínűséggel a taktikai atomfegyvereihez nyúlna. Ennek semmiképpen nem szabad bekövetkeznie, és ezt mindenki jól tudja. Marad tehát a sokéves állóháború, amelyből az USA – a helyzet eredeti fő felelőse(!) – nagyban profitál, az EU kényszeredetten fizet, az orosz–ukrán testvérnép pedig egyre kevesebb meggyőződéssel, de annál kitartóbban tovább öldösi egymást. És tovább számolják a halottakat…

(Nyitókép: tbn0.gstatic.com)