A Trump-féle béketerv 28 pontjáról értekezik most az egész világ. Ukrajnának szoros határidővel kell(ene) döntenie. Oroszország már döntött, hiszen az USA és az oroszok csendben megegyeztek. Az EU csodálkozik és retteg. Jogosan, hiszen békediktátumból még soha nem lett tartós béke, annál inkább revans és újabb háború. Ezt mi is jól tudhatnánk magyarok. Elfelejtettük.

A Nyugat évek óta azt szajkózza, hogy „Ukrajna ki nem provokált orosz inváziója”. Nem igaz! A háborút, az inváziót Ukrajna 2008-as NATO-csatlakozásra való meghívásával Amerika igenis kiprovokálta. Már akkor jelezték az európai vezetők – többek között Angela Merkel –, hogy baj lesz belőle. Lett is. Amerika alábecsülte Oroszország megnövekedett erejét, ahogy alábecsülte Ukrajna rendkívüli jelentőségét az oroszok számára. Nagy árat fizettek elsősorban az ukránok, de Európa is ezért az amerikai tévedésért. Most Trump elnök az első kapitális amerikai tévedésre rátromfol egy ugyanakkora másodikkal: hagyja magát az oroszok által manipulálni. Számos garanciát emlegetnek a máris elhíresült 28 pontban, csak az a baj, hogy nem szavahihetők a garantáló felek, amelyek közönséges békediktátumot vetettek papírra, és amelyet Trump záros határidővel erőltet.

Trumpnak látványos és gyors nemzetközi sikerre lenne szüksége, mert otthon egyre nagyobb a baj. A MAGA-tábor egyre inkább felháborodik, megosztottá válik, Trump pillanatnyi népszerűsége a béka térde alatt van, és ha gyorsan nem csinál valamit, még annál is sokkal mélyebbre ereszkedik. Gyorsan valami nagyot kellene dobni. Pillanatnyilag erre két lehetőség kínálkozik. Megtámadni Venezuelát vagy békét diktálni Ukrajnában. Ha megtámadja Venezuelát, a MAGA-bázis még jobban feldühödik. Trump állandóan azt ígérte, hogy elnökként nem költ több amerikai pénzt, nem áldoz fel több amerikai életet külföldi háborúkra. A háború Venezuelával amúgy is nagyon kockázatos vállalkozás lenne, hiába sokkal erősebb az USA, mint a karib-tengeri ország, mert az oroszokat és a kínaiakat maga mögött tudhatja. A több mint népszerűtlen háború helyett legyen inkább Ukrajnában béke, mondja az elnök.

És cselekszik: titokban békediktátumot fogalmaz az oroszokkal, majd hagyja, hogy az kiszivárogjon. Az egyik pont előírja, hogy Amerika megkapja a zárolt orosz vagyon jelentős részét, az EU-nak pedig száz milliárddal be kell Ukrajna újjáépítésébe szállnia. De mi van akkor, ha az EU inkább újabb százmilliárdot költ amerikai fegyverekre Ukrajna védelmében? Trumpnak az is megfelel, második elnöksége alatt az USA már alig támogatja Ukrajnát anyagilag, az EU állja a cechet. A lényeg az, hogy valamilyen, bármilyen formában dőljön a pénz az USA-ba.

Trump egyik nap egyet mond, másnap már mást, nem szavatartó ember, ezt már számtalanszor bebizonyította. A szoros határidővel is hiába fenyegetőzik, és az sem igaz, hogy az EU pusztán csak statiszta lenne. Ennek a háborúnak soha nem szabadott volna bekövetkeznie, és az USA geopolitikai tévedése nélkül nem is következett volna soha be, de ugyanakkora tévedés lenne most a háborút mindenáron, vagyis az oroszok győzelme árán – időlegesen – befejezni. Mert a 28 pontos békediktátum valósággal tálcán kínálja a győzelmet az oroszoknak, ráadásul semmire nem garancia, sokkal inkább megfordítva: Oroszország további megerősödését szolgálja, és mint ilyen, bizonyított módon újabb potenciális agresszióját készítheti elő. Sajnos vannak, akik ezt sehogy sem értik, esetleg valamilyen módon egyenesen érdekeltek ebben. A stabil békét csakis valódi békekötéssel, az összes érintett fél részvételével lehet elérni. Nincsen más lehetőség, nincsen más út. A Trump-féle békediktátum erőltetése, Ukrajna sarokba szorítása és méltatlan zsarolása csak ront a helyzeten, de nem fog kedvező eredményt hozni, a háború folytatódik.