Megszaporodtak a nyilvános üzengetésnek is beillő kommentárok a washingtoni külpolitikai elithez tartozó elemzők részéről, miszerint Kijevnek fel kell készülnie „nehéz kompromisszumokra”. A korábbi prognózisokkal ellentétben kész tényként kezelik, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút a csatatéren.

Miközben az amerikai kongresszus többhónapos huzavona után elfogadta az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagot, Oroszország a frontvonal több pontján is előretört, illetve új frontot nyitott Harkovnál. Derűlátó elemzések szerint Moszkva megpróbálja maximálisan kihasználni az ukránok lőszerhiányát, még mielőtt a washingtoni segély elérné a harci övezetet, és a helyzet ismét az ukránok javára fordulna. Egyre több azonban a pesszimista prognózis. Ezek egyrészt az amerikai források hosszabb elapadásával számolnak, másrészt a konfliktus eddigi tapasztalatai alapján megkérdőjelezik Ukrajnának azt a képességét, hogy akár optimális szintű nyugati támogatás mellett számottevő eredményeket érjen el.

Amerika fárad

Egyre többen számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a mostani 61 milliárdos csomag lehet az utolsó az USA részéről. Ennek fő oka az amerikai közvélemény „háborús fáradtsága”, bár egyelőre többségben vannak azok, akik szerint az USA-nak hosszú távon is segítenie kell Ukrajnát az elfoglalt területei visszaszerzésében. Ennek a tábornak az aránya 66 százalékról 55-re csökkent az elmúlt másfél évben, miközben 31-ről 43 százalékra nőtt azoké, akik szerint elsődleges a konfliktus mielőbbi lezárása. Ugyanakkor csaknem kétszer többen vannak, akik szerint jelenleg Oroszország áll nyerésre (23%), nem Ukrajna (12%), az elsöprő többség pedig (65%) úgy gondolja, hogy patthelyzet alakult ki.

Több elemző is a háborús fáradtsággal magyarázza, hogy a Biden-csapat, amennyire csak lehet, negligálja az ukrán háború tematikáját a kampányban. Az Ukrajnának szánt segély mellett Izrael és Tajvan katonai támogatását is magában foglaló 95 milliárd dolláros csomag keresztülvitele jelentős külpolitikai siker, mégis a demokraták kampánya arra igyekszik összpontosítani – a partikuláris helyzetek helyett –, hogy Joe Biden „a demokrácia globális védelmezője”. Azaz „küzd odahaza Donald Trump, a tengerentúlon pedig az autokraták ellen”. Ebbe a narratívába beilleszthető az orosz és a kínai terjeszkedés megállítása éppúgy, mint az abortuszjogok védelme.

Amúgy a Biden nézeteit osztó demokraták és az elkötelezett transzatlantisták úgy látják, hogy Ukrajna hosszú távú támogatásának biztosítéka éppen egy második Biden-elnökség, éppen ezért megbocsátható, ha a belföldi témákra koncentráló újraválasztási kampány adott esetben tovább erodálja az ukrajnai háború támogatását azzal, hogy a nyilvánosságban nagyobb súlyt kapnak a segélyeket ellenzők üzenetei. Az alternatíva a demokrata kampány szempontjából sokkal rosszabb: nap mint nap eszébe juttatni a választóknak egy olyan felőrlő háborút, amelynek kapcsán logikusan merül fel bennük, hogy az Ukrajnába küldött sok-sok milliárdnak vajon van-e reális haszna.

Kapcsolódó

Az amerikai szenátus megszavazta a támogatást Ukrajnának – „Zelenszkij, most nyerjétek meg a harcot!”

Az amerikai szenátus 95 milliárd dolláros külföldi segélycsomagot hagyott jóvá, amely Ukrajnát is érinti. 

orosz–ukrán háború támogatás Amerikai Egyesült Államok Ukrajna

Ian Bremmer politológus, az Eurasia Group politikai kockázatkutató és tanácsadó cég alapítója és elnöke szerint bárki nyeri a novemberi amerikai választást, az amerikai közvéleményen jelentkező háborús fáradtság miatt nagyon valószínű, hogy a mostani az utolsó jelentős amerikai segélycsomag Ukrajnának.

Mire elég a nyugati támogatás?

A közkeletű tévhittel ellentétben az Európai Unió folyósítja a legtöbb támogatást Ukrajnának, viszont a katonai segélyek – haditechnikai, felszerelés és lőszer – tekintetében az Amerikai Egyesült Államok továbbra is lekörözi Kijev összes többi nemzetközi partnerét együttvéve. Ebből adódóan az amerikai támogatás rendkívül nehezen váltható ki, ha egyáltalán.

Másfelől a több mint két éve tartó konfliktus eddigi tapasztalatai alapján egyre több szakértő – köztük az iraki koalíciós erők egykori parancsnoka, David Petraeus nyugalmazott tábornok – jut arra a következtetésre, hogy Ukrajna akár optimális szintű nyugati támogatás mellett is nehezen lesz képes a korábbi várakozásoknak megfelelő eredményeket elérni a csatatéren. Petraeus hangsúlyozta: az április 30-án elindított 61 milliárdos segély rendkívül jelentősnek számít. Csaknem 20 milliárddal nagyobb az előző két évben Ukrajnának nyújtott támogatásnál, ráadásul kiegészül az időközben felturbózott európai hozzájárulásokkal. Ennek ellenére „valós veszély” jelentősebb ukrán városok elvesztése – amilyen az oroszok által jelenleg fenyegetett Harkov –, bár Petraeus reméli, hogy sikerül elkerülni egy ilyen forgatókönyv megvalósulását.

Kapcsolódó

Zelenszkij: újabb orosz csapatok gyülekeznek az ukrán határnál

Oroszország újabb csapatokat von Ukrajna határához, Harkivtól 90 kilométerre – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap a világ vezetőihez intézett videoüzenetében.  

orosz–ukrán háború Volodimir Zelenszkij béketárgyalás

Egy ideje a derűlátó nyugati elemzések is nagyon távol állnak az egy éve még általánosnak mondható prognózistól, miszerint a Nyugat által biztosított fegyverekkel Ukrajna képes legyőzni Oroszországot a csatatéren. Ukrajna nem tudja megfordítani a háború menetét – hívta fel a figyelmet a fent idézett Bremmer abban a cikkben, amelyet a Project Syndicate nemzetközi médiaszervezet révén több mint ötszáz sajtóorgánum közölhetett egyidejűleg a világ 156 országában. A geopolitikai szakértő szerint az úton lévő nyugati fegyverek és anyagi támogatás megakadályozhat egy nagyobb orosz áttörést, viszont legfeljebb helyreállíthatja a frontvonalakon tavaly kialakult patthelyzetet. Kijevnek van egy olyan problémája, melynek kezelése terén a szövetségesei nem sokat tehetnek: nincs elegendő számú katonája. Bremmer szerint több mint kétévi brutális háború után Ukrajnának szembesülnie kell a fájdalmas valósággal, hogy az európai jövőért cserébe Oroszországhoz kerülne néhány illegálisan elfoglalt ukrán térség.

Stratégiai megfutamodás

A Foreign Policy szerint Washingtonban is látják, hogy a dolgok nem jó irányba haladnak, de egyelőre nem alakult ki egyetértés a célokat illetően. Az egyik gondolati iskola szerint, ha már a háborút úgyis diplomáciai úton kell lezárni, akkor jobb lenne mielőbb elkezdeni a tárgyalásokat. Mások szerint Ukrajnának előbb javítania kell a pozícióját a csatatéren. Ismét mások azt mondják, a tárgyalások egyik alapfeltétele az Putyin-rezsim leváltása. Kijev pedig kitart amellett, hogy szó sem lehet tárgyalásokról mindaddig, amíg el nem űzik az agresszorokat az ukrán területekről, beleértve a Krím-félszigetet is.

Kapcsolódó

Amerikai támogatás nélkül Ukrajna elveszíti a háborút, állítja az ukrán elnöki hivatal vezetője

Ukrajna elveszítheti a háborút, ha az amerikai Kongresszus akár csak elhalasztja a szavazást a további pénzügyi és katonai támogatásról – jelentette ki az ukrán elnöki hivatal vezetője kedden Washingtonban.  

orosz–ukrán háború Amerikai Egyesült Államok fegyver támogatás

Miközben nyilvánosan a Biden-kormányzat kiáll Ukrajna mellett „ameddig csak szükséges”, az adminisztráció tagjai maguk is elismerik privát beszélgetéseken vagy név nélküli nyilatkozatokban, hogy a számok nem az ukránok oldalán állnak. Mégsem gyakorolnak nyomást Kijevre, és azt mondogatják, hogy az USA azt az álláspontot képviseli a tárgyalások kérdésében, amit Ukrajna. „Mióta ez Amerika külpolitikája?” – tette fel a kérdést Richard Haass, az amerikai Külpolitikai Tanács (CFR) elnöke a New York Times podcastjében hangsúlyozva, hogy Ukrajna barátai nem tesznek szívességet neki, ha elérhetetlen katonai célokat támogatnak. Haass később egy külön írásban fejtette ki, mit tart kívánatosnak, de egyben elérhetőnek is: egy ideiglenes tűzszünetet. Ez „szinte biztosan nem vezetne olyasmihez, ami akár csak hasonlítana is a békéhez”, de Ukrajna sokkal jobban járna vele, mint a háború folytatásával. Haass szerint a tűzszünet nem jelentené azt, hogy Ukrajnának fel kellene adnia a teljes felszabadítást mint végső célt, de azzal valószínűleg meg kell várnia – évekig vagy évtizedekig – egy olyan orosz vezetést, amely kész véget vetni az ország pária státuszának.

A Foreign Policy elemzése szerint az ukrajnai helyzet kezelése nemcsak abban hasonlít a vietnami háborúra, hogy az USA fokozatosan eszkalál – a háborúba lépést megelőző utolsó előtti lépcsőfok a katonai tanácsadók Vietnamba küldése volt, ami Ukrajna kapcsán szintén felmerült –, de abban is, hogy a washingtoni vezetők újabb és újabb milliárdokat ölnek bele egy „vesztes ügybe”, mert senki nem hajlandó vállalni a felelősséget az esetleges kudarcért. Amikor a Fehér Ház azt mondja, hogy a támogatások célja mindössze a lehető legjobb tárgyalópozícióba hozni Kijevet, valójában nem tesz mást, mint elkendőzi az Ukrajna támogatói közötti nézetkülönbségeket – ami az FP szerint stratégiai megfutamodás, hiszen megkerüli a nehéz kérdéseket. Például azt, hogy Ukrajnának milyen területeket kell visszaszereznie, meddig folytatható a nyugati támogatás, illetve mi lesz Ukrajna jövendő orientációja. „Elkerülni a legrosszabbat azonban csak úgy lehet, ha elkezdjük már most mérlegelni a nehéz kompromisszumokat” – írják az elemzők.