A februárra tervezett németországi előrehozott választások közeledtével egyre élesedik a startvonalhoz álló pártok közötti politikai harc, amelynek egyik központi kérdése a migráció. Nem lehet nem szem előtt tartani azt a tényt ugyanis, hogy az utóbbi időben újra igencsak megsokasodtak a migrációs háttérrel rendelkező személyek által elkövetett támadások, amelyek minden alkalommal halálos áldozatokat követeltek.

Elég, ha csak a tavaly decemberi magdeburgi, valamint az idén januári aschaffenburgi és Potsdam melletti támadásokat idézzük fel, amelyek egytől egyig halálos áldozatokat követeltek. Míg az első két terrorakcióban gyerekek is életüket vesztették, a harmadik esetben egy fiatal, mindössze 26 éves CDU-politikus volt az áldozat. Ráadásul tovább borzolta a kedélyeket Elon Musk azon kijelentése is, miszerint Németországot ma már csak és kizárólag az Alternatíva Németországért párt (AfD) mentheti meg, hiszen az egyedüli politikai erő, amelynek programja van a migránsprobléma gyors és határozott rendezésére.

Ebben a felfokozott helyzetben történt, hogy a múlt héten a választások lehetséges elsőszámú győzteseként nyilvántartott Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltje, Friedrich Merz éppen arra tett kísérletet, hogy egy olyan ötpontos tervet vigyen át a Bundestagon az AfD segítségével, amely többek között bevezetné a Németország határainál a tartós határellenőrzést, valamint azt, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben nem engedik be az országba azokat a migránsokat akik dokumentumok nélkül, illegálisan érkeznek az országhatárokhoz, és Németországban nyújtanák be menedékkérelmüket. Továbbá az új szabályozás lehetővé tenné a kitoloncolásra váró személyek őrizetbe vételét, valamint a német szövetségi rendőrségnek a migránsok visszaszállításában játszott szerepének növeléséről is rendelkezik. Végezetül azt is lehetővé tenné, hogy a bűnelkövetőket és a potenciális fenyegetést jelenthető személyeket meghatározatlan ideig őrizetbe lehessen tartani, mindaddig, amíg vagy önkéntesen hagyják el Németországot, vagy pedig érvényes és megfellebbezhetetlen bírósági döntés értelmében kitoloncolhatóvá válnak az ország területéről.

Igen ám, de a Merz-féle elképzelés, miszerint a migráció visszaszorítását célzó törvényjavaslat elfogadása érdekében akár az AfD-vel is szövetkezni lehet, gyors ellenérzéseket és reakciókat váltott ki mind a német politikai elit, mind a polgárok egy részében. Sorra szólaltak meg jelenlegi és volt politikusok. A hagyománytól eltérő módon még maga Angela Merkel volt kancellár is állást foglalt ebben a kérdésben, és elítélte azt, hogy az AfD támogatásával jött létre a többség a Bundestagban a már említett törvényjavaslat kapcsán. Ez azért is furcsa és szokatlan, mert a volt kancellárok napi politikai kérdésekben nem igazán szoktak állást foglalni.

Merkel nem volt egyedül, a Bundestag parlamenti pártjainak vezetői egyértelműen állást foglaltak és elítélték a CDU kancellárjelöltjének kezdeményezését. Mindeközben Németország nagyvárosaiban is utcára vonultak az emberek, hogy tiltakozásuknak adjanak hangot. A híradások szerint Berlinben mintegy 150 ezren, Hamburgban 80 ezren, míg Stuttgartban, Münchenben, Brémában és más városokban is több tízezren tüntettek. Ezeken a tüntetéseken helyi és országos színekben politizáló magasrangú tisztségviselők is feltűntek, és mindannyian egyértelműen azt üzenték, hogy az AfD-vel semmilyen körülmények között nem szabad összefogni.

A tiltakozáshullámok eredményeképpen a CDU rendkívüli kongresszust tartott, amelynek alkalmával a küldöttek egyhangúan kiálltak az utóbbi napok politikai viharai által jelentősen megtépázott kancellárjelölt, Friedrich Merz mellett. A nagygyűlésen újra elhangzott, hogy nem az illegális migráció ellen fellépő szigorításokat vetették el végül a pénteki szavazáson, hanem a Merz és az AfD között általuk feltételezett megállapodást ellenezték. A kongresszuson elhangzottak olyan kijelentések is, amelyek azt sérelmezték, hogy a CDU egy esetleges februári választási győzelem esetén nyitott tárgyalni a kormánykoalícióról akár az AfD-vel is. Felszólalásában Merz mindezeket tagadta és egyértelművé tette, hogy az AfD-vel nem volt, nincs és a választások után sem lesz semmiféle tárgyalás és megegyezés, a CDU az ő elnöksége alatt nem tervez semmiféle együttműködést a szélsőjobboldalinak titulált párttal.

Mit jelent mindez Németország számára a közelgő választások fényében – tehetjük fel a kérdést. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a német lakosság mintegy 70 százaléka egyetért a migrációs politika szigorításával, valamint azt, hogy ez a törvényjavaslat elbukott a Bundestagban, feltételezhető, hogy mindez tovább fogja növelni az AfD támogatottságát. A legutolsó ismert felmérések szerint január 30-án az első helyen a CDU/CSU állt 29-30 százalékkal, a második helyen pedig az AfD 21-22 százalékkal, őket követte az SPD 16-17 százalékkal, valamint a Zöldek 12-13 százalékkal.

Amennyiben a CDU-nak az elkövetkező hetekben, de még a választások előtt nem sikerül átvinni a Bundestagon a már említett törvényjavaslatot, jó eséllyel szavazatokat fog veszíteni, míg az AfD tovább fog erősödni. Ha mindehhez hozzászámítjuk azt a jelenséget is, amely az utóbbi amerikai és romániai választásokon egyaránt körvonalazódott, és amely arra enged következtetni, hogy a közvéleménykutatások alkalmával azok a megkérdezettek, akik valamelyik, a mainstream által szélsőséges pártként vagy jelöltként nyilvántartott és megbélyegzett szereplőre voksolnak, nem vallják be, hogy kire ütik a pecsétet, könnyen előállhat az a helyzet, hogy a CDU/CSU és az AfD között tovább csökken az előny.

Ennek viszont az a nagy veszélye, hogy megint egy olyan többpárti koalícióra lesz szükség a kormányalakításhoz, amely képtelen lesz hosszú távon és eredményesen kormányozni Németországot ezekben a nehéz időkben. És amennyiben az AfD továbbra is ellenzékben marad, az idő neki játszik, hiszen a kormányzás mindig erodálja a kormányzó pártok támogatottságát, így könnyen meglehet, hogy az AfD tovább fog erősödni az elkövetkező években.

Egy viszont szinte biztosra mondható: ha semmi előre nem látható nem történik, ha a fekete hattyú nem jelenik meg a választások előtt, akkor februárban, Németországban nem lesz jobboldali fordulat.