Kisebb szenzációnak számít, hogy Ausztriában a Szabadságpárt megnyerte a parlamenti választásokat. Jöhet az Osztrák Erőd!

Többször emlegettem már írásaimban, hogy a legszívesebben sutba vágnám a bal – közép – jobb, illetve annak szélsőségei besorolásokat a politikai palettán, kategorizálás melyet a Nagy Francia Forradalom adott nekünk, és használatát a legjobban azok erőltetik, akik a legkevésbé hisznek a francia forradalom hagyatékában és általában a felvilágosodás eszméiben. Ők nem a világosságot, de a félhomályt szeretik. Persze, hiába ódzkodom ezektől a mai világ jelenségeit kevésbé reprezentatívan leíró kifejezésektől, beismerem, hogy a jelen helyzetben magam sem tudok másként fogalmazni mint, hogy a szélsőjobb megnyerte az ausztriai választásokat. Ennek örülnek, ehhez gratulálnak a szomszéd országok és Európa szélsőjobbosai, a patrióta testvérek.

Sokan állítják, hogy új időszámítás kezdődik Ausztriában. Én ezt túlzásnak találom. Szinte biztosra vehető, hogy az elsőként befutó Szabadságpárt (FPÖ) a második helyezett Néppárttal (ÖVP) fog kormányt alakítani: nem először, hol itt az új időszámítás? A szabadság párt főnökéből, Herbert Kicklből nagy valószínűséggel nem lesz kancellár, és van der Bellen elnök már a választások előtt kijelentette, hogy nem köteles Kicklt kancellárnak megbízni. Kompromisszumosan valószínűleg néppárti lesz a kancellár – de nem Nehammer – és Kickl alkancellár lehet. Vagy belügyminiszter. Ne felejtsük, első helyezésük ellenére, Gert Wildersnek sem sikerült a holland miniszterelnökséget megszerezni.

Tény, hogy megnövekedett politikai erejüknek megfelelően az FPÖ-nek több beleszólása lesz a bel- és külpolitikába, és mindenekelőtt a bevándorlási politika alakításába, és legalábbis a szavakkal való keménykedés szintjén hozni fogják a formájukat. A mindennapi valóság az, hogy ami a bevándorlás szintjén zajlik Ausztriában, általában Európában, sokan azok közül is egyetértenek a sürgős és sokkal szigorúbb intézkedések meghozatalának szükségességével, akik egyáltalán nem szélsőjobboldali gondolkodásúak. Mivel a történelmi nagy pártok kormányai nem végezték rendesen a feladatukat, most mindenütt a szélsőjobb ígéri a megoldást, és a szigorú törvény és rend ígérgetésével híveket szereznek az elbizonytalanodó, szorongó tömegek soraiból. Nagy a felelősségük abban, ami történik a történelmi pártoknak, viszont ugyancsak nagy a felelőssége az előretörő szélsőjobbnak is: rajtuk áll, hogy narratívájukkal, módszereikkel nem is olyan rég múlt, borzalmas időket elevenítenek-e fel, vagy valóban képesek lesznek véghez vinni azt a munkát, amit mások mindeddig képtelek voltak elvégezni. Mert azt valóban nem lehet tovább elviselni, hogy Európa átjáróház legyen, és mindennap arról kelljen olvasni, hallani, hogy milyen szörnyűségek történnek, melyek elkerülhetőek lettek volna, amennyiben az állam és intézményei teszik a dolgukat. Ausztriában nem kezdődik új időszámítás, de szigorúbb mindennapok következhetnek.

Épülni fog az Osztrák Erőd? Épül, ha épül. Nem csak arról van szó ugyanis, hogy nehéz koalíciós tárgyalások, majd belpolitikai mindennapok következnek, de ne felejtsük, hogy Ausztria decentralizált szövetségi állam. A szövetségi kormány sok mindenbe beleszólna, de nem teheti. Bécs az egyik állam ebben az államszövetségben, és kétmillió lakosával az ország lakossága közel egynegyedének ad otthont. Bécsben most is a Szociáldemokraták győztek (29,9) míg az FPÖ jelentősen lemaradva, „csak” második helyezett lett (21,2%). Valószínűleg így is lesznek árnylatnyi változások, de nem hiszem, hogy az FPÖ elérné legmeredekebb ígéreteit, például azt, hogy bécsi lakást ezentúl kizárólag osztrák állampolgárok kaphassanak.

Kíváncsian, kicsit szorongva is várják sokan, hogy mi lesz most? Én azt hiszem, legalábbis azt remélem, hogy az FPÖ kormányra kerülésének most sem lesz másabb hatása, mint Heinz Christian Strache idején. Persze, az idők változtak azóta, egyre nehezebb az élet, és Kickl karaktere is másabb, mint a Stracheé. Az Osztrák Szabadságpárt demokratikus választások eredményeképpen nyerte el az első helyet. A szolid osztrák demokrácia kell garantálja, hogy bármit tesz is, a párt mindenképpen a demokrácia keretei között maradjon. Ha mégsem? Akkor valóban megkezdődik az új időszámítás…

(Nyitókép: Michael Schnedlitz Facebook oldala)