Furcsa dolgok történnek mifelénk (is). Marcel Ciolacu román miniszterelnök Kovásznát tekinti a megfelelő helynek, hogy kijelentse: székelyföldi autonómia nem volt és nem is lesz. Sőt a kormány tagjai gyakorta azt is tagadják, hogy maga a Székelyföld egyáltalán létezne.

Ez valószínűleg így is van. Csoda lenne, ha tényleg lenne. Ahogy azt hinni is valamiféle csoda, hogy nem volt, merthogy volt. Ráadásul évszázadokon át. Ciolacu és hadserege azonban látnok. A 61-es román hegyivadász dandár ugyanis bejelentette, hogy március 15-ig Sepsiszentgyörgyön hadgyakorlatot rendez. Talán azért, mert az elnök kijelentései a székelyek közt nem arattak osztatlan sikert. (No meg, közeleg a magyar nemzeti ünnep is.) A román hadsereg csakazértis bebizonyítja, hogy számára semmi sem lehetetlen. Még a nem létező Székelyföldön is képes megjelenni. A hírek szerint helikopterekkel, tankokkal és egyebekkel. Ez önmagában még nem jelentene semmit, hiszen Romániában vagyunk, a román hadsereg az ország bármely pontján látványos hadgyakorlatokat inszcenírozhat.

Az egy másik kérdés, hogy a hadgyakorlatokat egy rendeltetésszerű hadsereg rendszerint ott szokta szervezni, ahol az országot valamiféle veszély fenyegetheti. Ezek pedig – román nézőpontból – legfeljebb az „oroszok által fenyegetett” moldvai határ, vagy a Fekete-tenger oroszok által is elérhető térségei lehetnének. Moldova északi határán valóban (nem is akármilyen) orosz csapatok állomásoznak. Transznisztria felől országunkat valóban fenyegetheti veszély. Legalábbis elvileg. Máshonnan aligha.

Tehát egy nagyobb szabású hadgyakorlat legfeljebb egy orosz–román határ tájékán lehetne esedékes. Igaz, ez idő tájt még az sem létezik.

De nem.

A hadgyakorlat azon a Székelyföldön zajlik, mely a román politikai diskurzusban tényleg nem létezik. Nyilván ezért nem volt és nem is lesz székely autonómia sem.

A kérdés csupán az, hogy a román hadsereg minő okkult adottságok alapján válhatott képessé arra, hogy a nemlétező Székelyföldet, illetve annak egyik – nyilván szintén képzeletbeli – városát, Sepsiszentgyörgyöt megtalálja?

Ráadásul az ország szinte már geometriai középpontjában, melyet egyik szomszéd állam felől sem fenyegetheti semmiféle veszély. Bizonyosan sem a bolgárok, sem a szerbek, sem a magyarok, sem az ukránok nem itt ütnének rajta a vitézségéről közismert román haderőn… Ha akarnának sem…

Akkor viszont mi lehet a magyarázat?

Csak nem az, hogy Ciolacu miniszterelnök úr a saját kijelentéseitől rémült meg, egészen pontosan attól, hogy a nem létező székelyeket létező kijelentései nem igazán ragadtatták el. Félelmei (ama képzeletbeliek) talán valóban megalapozottak.

A baj kezelhetetlennek tűnik.

A valósággal (azaz a tényekkel) semmi kapcsolatban nem álló képzelgéseket ugyanis az értelmező szótár valóban baj, mindközönségesen elmebaj gyanánt tartja nyilván.

2024 egyetemes választási év. Ilyenkor minden, a hatalomhoz görcsösen ragaszkodó, vagy azt görcsösen megszerezni szándékozó politikus hajlamos elrugaszkodni a valóságtól. Egész Európa, sőt az egész világ mintha megkergült volna, képzelt ellenfelekkel viaskodik.

Pedig valóban vannak valóságos ellenségek is. Nem annyira az oroszok vagy a kínaiak, mint inkább a környezetszennyezés például. A fél ország, ha nem éppen az egész, füstben, zajban, koszban fuldoklik. Ami meg a világot illeti, azt az eszméletlen fegyverkezés által is generált klímaválság pörgeti újabb és újabb környezeti katasztrófákba.

Talán ezzel kellene háborúzni és nem képzelt ellenségekkel…

(Nyitókép: Ionel Danaila/Facebook)