Románia rögbiválogatottjának a világbajnokságon mutatott játéka és az elért eredményei a hazai valóságot tükrözik – vélekedett a Maszolnak Gál Csaba. Az egykori válogatott rögbis szerint a sportág mélyponton van, a játékosoktól nem várható el, hogy csodát műveljenek. Nincs infrastruktúra, nincsenek játékosok, a hanyatlás csakis egy életképes, hosszútávú projekt révén állítható meg, amely honosítások és légiósok helyett utánpótlásneveléssel teremtené újjá az alapokat.

Mint írtuk, Románia rögbiválogatottja számára véget ért a franciaországi világbajnokság. Miután sorban kikapott Írországtól (82-8-ra), Dél-Afrikától (76-0), Skóciától (84-0) és Tongától (45-24), a B csoport sereghajtójaként zárt. De nem is az meccseredmények „fájnak” igazán, hanem a pályán mutatott hozzáállás, ami Gál Csaba szerint sok kívánnivalót hagyott maga után. Az egykori válogatott rögbis megkeresésünkre úgy vélte, hogy mindaz ami a tornán történt, a hazai valóságot tükrözik. „A romániai rögbi mélyponton van, ilyen körülmények között nem kérheted a játékosoktól sem azt, hogy csodát tegyenek” – mondta.

„Ez nagyon nagy probléma”

„A probléma a befektetések, az infrastruktúra hiánya, de a legnagyobb probléma a játékoshiány” – mondta, hangsúlyozva, hogy senki sem fektet be a játékosok nevelésébe. De ez mind összefügg egymással, hiszen ha nincs megfelelő infrastruktúra, a szülő más sportágat választ gyermeke számára – figyelmeztett.

Hogy mikor indult el a hanyatlás? Gál szerint már az ő generációjában sem volt rózsás a helyzet, de a globalizáció nagyban hozzájárult a történtekhez. „Az én időmben évente nagyjából 500 junior rugbis került ki, most alig 100. Ez jóval az elfogadhatónak nevezhető szint alatt van, főleg annak fényében, hogy egy rögbicsapat kerete 30 fős. Ez nagyon nagy probléma” – magyarázta. Ezt tetézi, hogy a juniorátusból „kinőve” ezek a fiatal játékosok nincs ahol folytassák a versenysportot, nincsenek klubok és nincsenek olyan klubok amelyek tisztességes megélhetést kínálnának nekik. Megjegyezte, az erősebb csapatok mind az eredményességet helyezik előtérbe, ezért juniorok helyet inkább légiósokat szerződtetnek.

Felmerült tehát a kérdés, hogy szükség lenne-e a külföldi játékosok korlátozására a juniorok szerepeltetése érdekében – úgy ahogyan az már sportágokban szabályozva van. „Ezzel teljesen egyetértek. Szükség van légiósokra, hogy a saját játékkultúrájukkal hozzájáruljanak a fejlődéshez, de ha túl sokat hozol akkor elveszíted a saját egyéniségedet” – vélekedett.

Ezt a válogatottnál is tapasztalta a világbajnokságon, ahol szerinte a csapat nem talált önmagára.

Úgy véli, hogy épp a honosított játékosok okozták a legnagyobb csalódást, mert miközben velük szemben sokkal nagyobb volt az elvárás, épp ők mutattak halvány teljesítményt a meccseken, miközben a hazai születésű játékoknak azért volt egy-két megvillanása.

„A fejétől büdösödik a hal”

„A fejétől büdösödik a hal” – állapította meg Gál Csaba, rámutatva, hogy a Román Rögbiszövetség már legalább egy évtizede azt az utat választotta, hogy honosított játékosokra épít. „Emiatt egy olyan színre jutottunk, hogy már nincs klub, amelyik befeketetne az utánpótlásnevelésbe” – mutatott rá. Példaként említette, hogy miközben Belgium évekkel ezelőtt jóval Románia szintje alatt volt, mostanra eljutott oda, hogy megverjen minket.

De, hogy megmenthető-e itthon a sportág? „A rögbi nem velem kezdődött és nem is velem ér véget. Mint ahogyan a romániai tornasport sem Nadia Comăneci-csel kezdődött és nem is ér vele véget. Ez így van minden sportág esetében. Egy életképes, fenntartható hosszú távú projek elindítására lenne szükség, amely alapjaitól építené újjá a sportágat. Minden lehetséges” – hangsúlyozta Gál – akinek útjai már másfél éve különváltak a kolozsvári klubbal, és jelenleg saját sportegyesülete révén igyekszik a rögbiprojekteket támogatni.

Ez az eddigi legjobb világbajnokság

A világbajnokság csoportkörét értékelve Gál úgy vélte, hogy ez az idei a valaha látott leglátványosabb seregszemle. „Megszámolni sem tudnám az ujjaimon, hogy hány látványos meccs volt. És nem csak a nagy csapatoktól láttunk nagy meccseket. Ott volt például a Grúzia–Portugália összecsapás, amely akár egy döntőhöz is méltó lett volna. Vagy a Fidzsi–Portugália és még sorolhatnám” – mondta. Hozzátette, a mezőnyt elnézve csak két csapat volt, amelyik nem tudta tartani a lépést, Románia és Namíbia. „A hozzáállás sok kívánnivalót hagyott maga után” – jegyezte meg a „Tölgyek” játékával kapcsolatban.

Elárulta, hogy ő Írországnak szurkol és a döntőbe várja a válogatottat, amelyet kellőképp erősnek tart, hogy legyőze a rendezőként favoritnak tartott franciákat. Az írek különben október 14-én Új-Zélanddal találkoznak a negyeddöntőben, de aznap lép pályára Wales is Argentína ellen a legjobb nyolc között. Másnap Anglia–Fidzsi-szigetek és Franciaország–Dél-Afrika párosítás szerint játszanak.