Párizs készen áll az olimpiára, de hogy pénzügyi siker vagy kudarc lesz-e, az megosztja az elemzőket.

Készen állunk a nyári olimpiai játékokra – jelentette ki hétfőn Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, miután meglátogatta az olimpiai falut. Az ötkarikás játékok kereken száz év után tér vissza Párizsba, a szervezetőbizottságot elnöklő Tony Estanguet pedig hangsúlyozta, hogy mindvégig ambíciózusak voltak, hogy a nyár csúcseseménye „ragyogóvá tegye” Franciaországot.

Ismeretes, hogy már a péntek esti megnyitó is grandiózusnak és rendhagyónak ígérkezik, hiszen ezúttal nem stadionban tartják, hanem a Szajnán, közel 300 ezer néző előtt. Pár ezer belépő még mindig megvásárolható a ceremóniára, de amint arra az Insidethegames.biz szakportál figyelmeztet, a szabadtéri rendezésnek nem mindenki örül, mint ahogyan annak sem, hogy több versenyt is a városban szerveznek. Az ezzel járó rendkívül szigorú biztonsági óvintézkedések és a forgalomkorlátozás kellemetlenséget okozhat a helyi lakosoknak és a turistáknak, a környékbeli vállalkozások pedig aggódnak amiatt, hogy mindez „példa nélküli” bevételkiesést jelent majd számukra. Estanguet szerint „némi kényelmetlenség” nélkül megvalósíthatatlan lenne a rendezés, és köszönetet mondott azoknak, akik megértik a helyzetet.

A Reuters beszámolója alapján a rendezés biztonsági kockázatot jelent, ugyanakkor az árakat is feltornázta, aminek az lett az eredménye, hogy sokan inkább elkerülik a francia fővárost az olimpia idején. Emiatt az Air France-KLM légitársaság július elején a vártnál gyengébb jegyeladást jelentett és a szállodai foglalások is messze elmaradnak attól, mint amire számítottak – figyelembe véve, hogy például a 2016-os riói játékok idején 115 százalékkal megnőtt a turisták száma. Azt persze tudni kell, hogy a szállodai szobákat csillagászati áron kínálták az amúgy sem olcsónak ismert Párizsban, ezért sokan az Airbnb szállások felé fordultak, ahol a tavalyi adatokhoz viszonyítva 400 százalékos növekedést tapasztaltak az olimpia idejére érkezett foglalások terén.

A szervezők közel hárommillió látogatóra számítanak, ugyanakkor a Reuters szerint nem volt jelentős forgalomnövekedés a londoni 2012-es olimpiai játékok idején sem. Kiemelte viszont azt is, hogy egy friss tanulmány szerint az olimpia ezzel együtt is 12 milliárd dollár gazdasági hasznot termelhet a párizsi régiónak.

A fenntarthatóság próbája

Az idei seregszemlét elviekben a fenntarthatóság jegyében, költséghatékonysági szempontok mentén szervezték, de amint arra az Euronews korábban rámutatott, az elmúlt olimpiai játékok alapján a rendezés a legtöbbször komoly pénzügyi teher. A lausanne-i egyetem professzora, Martin Müller szerint azért, mert a házigazdák legtöbbször sokat költenek az infrastruktúra kiépítésre, aminek a fenntartása még az esemény lezárulta után is terhet jelent. Mondjuk a franciák igyekeztek a már meglévő infrastruktúrát felhasználni, az olimpiai falut pedig az ötkarikás játékok, illetve a paralimpia lezárulta után városrésszé alakítják át.

Amúgy a rekordprofitot az 1984-es Los Angeles-i olimpia jegyzi – amelynek akkoriban szintén nem kellett új stadiont építeni és még a médiajogok értéke is megemelkedett –, de a 2000-es Sydney-i és a 1996-os atlantai seregszemle is pozitív mérleggel zárt.

Elviekben akár még a párizsi olimpia is profitábilis lehet, bár tény, hogy az eredetileg becsült költségvetést már túllépték, és meghaladták a kilencmilliárd dollárt. Pontos adatokat majd csak a seregszemle végén fogunk megtudni, de a magyarországi Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány hétfőn kiadott elemzése alapján Párizs adhat otthont évtizedek óta a legolcsóbb nyári játékoknak, és elemzők szerint mindenképp megtérülő, hosszú távon pozitív gazdasági hatású esemény lesz. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ez a párizsi olimpia lesz a pénzügyi fenntarthatóság jegyében szervezett ötkarikás játékok vizsgája, korábban soha nem rendeztek olyan olimpiát, amelynek ez lett volna az egyik legfontosabb szervezési elve.

Rémképek a tengeren túlról

A Forbes alapján nagyon ellentmondásosak az elemzések, így például az Adevărul által szemlézett amerikai lapok „katasztrofális” jövőképet mutatnak üresen álló szállodákkal, elriasztott turistákkal és lassan fogyó belépőjegyekkel – bár ahogyan írtuk, a párizsi versenyekre rekordot jelentő több mint 8 millió belépő talált eddig gazdára, a szervezők pedig „adagolva” értékesítik a fennmaradó 1,2 millió belépőt.

Hangsúlyozták, hogy turizmus terén Párizs már eddig is a világ élvonalába tartozó úticél volt, így nem volt különösebb szüksége reklámra, és nincsenek meggyőződve arról, hogy a rendezéssel járó teher beváltja-e a hozzá fűzött reményeket.

Eredeti költségvetése alapján a párizsi olimpia költségvetésének mintegy 96 százalékát a magánszektor finanszírozza szponzorizálás, jegyeladások, médiajogok révén, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hozzájárulásával, ezért az eseményt úgy harangozták be, hogy az olimpia, „saját magát finanszírozza”. Az olimpiák rendezése különben az elmúlt időszakban bőven meghaladta a 10 milliárd dolláros költségvetést, a pekingi nyári olimpia 2008-ban végül több mint 44 milliárd dollárba került – de ez csak a hivatalos álláspont, egyes források szerint az 50 milliárdot is meghaladták.

Emlékezetes, hogy Párizs eredetileg Los Angeles-szel, Budapesttel, Rómával és Hamburggal versengett a szervezésért. Utóbbi három visszalépett, így végül „megegyezéses alapon” a franciáké lett az idei seregszemle, míg az amerikai nagyváros 2028-ban lesz házigazda.