Mindegyik hazai futballstadion veszteséges – állapította meg Brian Cristian, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, amikor bemutatta az arénák pénzügyi adatait kielemző statisztikai kutatását.

Bejelentése alapján egy éven át dolgozott az összesítésen és közel ötven sportlétesítményt vizsgált meg. Az építéssel járó költségeket, a létesítmények bevételeit és kiadásait, a kedvezményezetteket, a befogadóképességet és egyéb, a sportinfrastruktúra szempontjából releváns adatokat dolgozott fel ebben a kimutatásban. Szerinte ez részletes perspektívát kínál a romániai stadionok aktuális helyzetére vonatkozóan, ugyanakkor javaslatokat is előterjeszt arra, hogy hogyan lehetne hatékonyabban fenntartani ezeket a létesítményeket. „Kulcsfontosságú, hogy a befektetett források optimális felhasználása, hogy a beruházás hosszú távon is aktív érték maradjon a közösségek számára” – vélekedett.

Kiadott közleményében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években több új stadion is épült Romániában, de azok nem tudtak profitábilissá válni. „Másfelől vannak régi stadionok, amelyek már nagyon leromlott állapotban vannak és nem korszerűsítették őket, hogy a 2024-es év követelményeinek megfeleljenek. A helyzet annál súlyosabb, hogy ezek a stadionok köztulajdonban vannak. Ez azt jelenti, hogy működtetésük negatív mérlege az adófizetőkre hárul, anélkül, hogy azoknak bármi beleszólásuk lenne a veszteségek kompenzálásába” – fogalmazott.

Számításai szerint az állam évente közel 50 millió lejt költ arra, hogy a sportarénák bevételei és a kiadásai közötti különbséget fedezze. Úgy véli, hogy kutatása hozzájárulhat a hazai sportinfrastruktúra javításához és „megerősítheti Románia pozícióját a kivételes sporthagyományokkal rendelkező országok között”.

Az USR-képviselő megállapítása a hazai stadionok veszteségeiről viszont nem újkeletűek. Korábban a Maszolon is beszámoltunk arról, hogy az új építésű arénák egyike sem tudott pozitív mérleggel zárni. Erre a jelenségre akkoriban Novák Eduárd, volt sportminiszter is felhívta a figyelmet, hangsúlyozva, hogy kihasználtságra kellene törekedni a sportlétesítmények fenntarthatósága érdekében.

A romániai sportsajtó ugyancsak készített ezelőtt olyan összesítéseket, amelyek a veszteségességre figyelmeztettek. Voltak viszont tanácsok is arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne ezt orvosolni, külföldi példákat hoztak fel és általánosságban az volt a megítélés, hogy kizárólag futballmérkőzések szervezéséből nem lehet fenntartani ezeket a sportlétesítményeket, kiegészítő szolgáltatásokkal, rendezvényekkel, reklámprojektekkel lehet a hiányt csökkenteni.

Külföldi példát említett különben Cristian is, mégpedig Hollandiáét, ahol elmondása szerint az önkormányzatok egyszerűen sportfinanszírozásként vállalják fel veszteségeket úgy, hogy a helyi sportkluboknak kedvezményes áron bocsátják rendelkezésre a létesítményeket. Ezzel párhuzamosan viszont azt is írta, hogy a bérléti díjakat a fenntartási költségekhez kellene igazítani és azt is figyelembe kellene venni, hogy a kedvezményezett milyen haszonra tehet szert a használata során. A bukaresti Național Arénát hozta fel „rossz példaként”, rámutatva, hogy 17 ezer euróért adják bérbe, holott, ha egy 35 ezer néző előtt rendezett meccsre 25 lejért árult jegyeket, az 175 ezer eurós bevételt generál a klubnak. Az nem szerepel a kimutatásban, hogy a 35 ezer néző előtt rendezett mérkőzések azért nem hétköznapi események, országos viszonylatban a SuperLiga 2023–2024-es idényében átlagosan 7100 néző volt a meccseken.

A tanulmány ugyanakkor nem a profitabilitást tartja fontosnak, hanem a fenntarthatóságot, amihez újra kellene gondolni a létesítmények működtetésének megszokott politikáját.