A stadionok a sportolókért vannak – jelentette ki Marcel Ciolacu nem sokkal azt követően, hogy ellenőrzést rendelt el a Steaua katonai sportklubjánál. A miniszterelnök, mint beszámoltunk róla, azt követően vette górcső alá a védelmi minisztérium égisze alatt működő egyesületet, hogy az megtagadta a bukaresti Ghencea stadion bérbeadását az FCSB-nek.

A két klub között évek óta húzódik a vita a „csillagos” márka és a BEK-győztes labdarúgócsapat dicsőséglistája miatt, és bár a pereskedés egy része már lezárult, az FCSB-tulajdonos George Becali és a Steaua jogásza, Florin Talpan gyakori kontrázásai és a feloldhatatlannak tűnő viszálykodás rányomta a bélyegét a viszonyra.

A Ghencea stadion a Steaua hagyományos otthona; az FCSB-t – miután elveszítette a márkahasználat jogát és Steauából FCSB-vé vált – 2015-ben lakoltatták ki onnan, ugyanakkor 2011-ben a piperai üzletember alakulata tartozásokat halmozott fel és a drágának tartott bérleti díj miatt pár meccsét más városban szervezte meg. A stadiont később lebontották, és a 2020-as Európa-bajnokság okán egy új, modern létesítményt építettek a helyére – állami költségen, több mint 400 millió lejből. Hasonlóképp a bukaresti Rapid és a Diadalív (Arcul de Triumf) stadionokat is korszerűsítették. A Dinamo Ștefan cel Mare úti stadionját is ezen projekt keretében építették volna újjá, de az akkor területvita miatt meghiúsult, most van folyamatban a 25 ezer férőhelyes aréna újjáépítése.

Ezt is az Országos Beruházási Ügynökség (CNI) kivitelezi, emiatt is tekintenek ezekre a létesítményekre közérdekű, illetve közhasznú befektetésként. Voltak is ebből viták, hiszen előbb a Román Rögbi-szövetség háborodott fel amiatt, hogy a sportág „bölcsőjének” nevezett Diadalív stadionba futballmeccseket is be kell fogadjanak, és hasonló a helyzet most a Ghencea stadionnál, ahol a két klub közötti feszült viszony gátolja az együttműködést.

Az FCSB rendszerint a bukaresti Nemzeti Arénában játssza a hazai mérkőzéseit, de ott egyéb események miatt jelenleg nem léphetnek pályára. Emiatt is szerettek volna „hazatérni” a Ghencea stadionba, hogy ott fogadják a Dinamót a SuperLiga második fordulójában rendezett örökrangadóra. A szerződéskötés viszont meghiúsult. A CSA Steaua szerint – amelynek 2017-ben létrehozott futballcsapata élvonalbeli feljutási jog hiányában továbbra is a hazai másodosztályban szerepel – azért, mert az FCSB nem mutatta fel az összes biztosítási kötvényt, és a személyes garanciavállalás is hiányzott a váltóról; az FCSB viszont azt állítja, rosszhiszeműen jártak el velük szemben. Közölték: belegyeztek a 750 ezer eurós váltóba, mint ahogyan abba is, hogy 250 ezer euró értékű felelősségvállalási biztosítást kössenek vandalizmus okozta károk rendezésének esetére. A katonai sportklub viszont állítólag vandalizmusra, terrorizmusra és becsületsértésre vonatkozó biztosítási kötvényt kért, ami nem létezik. Emiatt egy más típusú biztosítást ajánlottak, ami fedte volna az esetleges károkozás költségeit. Ezt a Diadalív stadion bérlésekor elfogadták az FCSB-től, amelynek elnöke, Valeriu Argăseală szerint a steauások is ezt a típusú kötvényt használták, és szándékosan fogalmaztak meg velük szemben teljesíthetetlen kéréseket.

Ciolacu: „majd kiderül, hogy volt-e károkozás”

Az eset kapcsán döntött úgy múlt héten Marcel Ciolacu, hogy kirendeli az ellenőrző testültetet a Steaua sportklubjához, hogy 2021. januárjától kezdődően vizsgálják ki a stadion kihasználásából származó bevételeket és a fenntartással járó költségeket. A kormányfő szerint nem az FCSB érdekében avatkozott be az ügybe, hanem egyszerűen azért, mert szerinte a stadionok a sportolókért vannak. „Nincs jogod megvonni egy sportolótól a jogát, hogy pályára lépjen valamelyik stadionban. (…) Vannak stadionjaink, amelyeket a sportteljesítmény alapján rangsorolva a sportolók rendelkezésére kell bocsájtanunk. Nem akarok vitatkozni egy olyan sportbázisról, amelyik a román államé vagy egy olyan csapaté, amelyet egy minisztérium fizet” – mondta Ciolacu a Florin Talpan kijelentéseire utalva. A klub jogásza szerint Becali csapatának nincs keresnivalója a Ghenceán a pereskedés idején, szerinte csak azt akarta elérni, hogy „ellopja” a Steaua identitását, és hogy ne kelljen kártérítést fizetnie jogtalan névhasználatért.

Ciolacu jelen volt különben a Diadalív stadionban rendezett rangadón – amelyen az FCSB nyert 2-1-re –, azt követően pedig kijelentette, hogy nem látott „terrorizmusra” utaló cselekményt a lelátókon. Hozzátette: az ilyen örökrangadóhoz ez a stadion kicsi volt – bár a 8 ezer férőhelyes arénában alig 7 ezren voltak –, és meggyőződése, hogy az FCSB végül játszhat majd a Ghencea stadionban.

„Teljesen jogos a kérésük. Bármely csapat játszhat a Ghenceán is. Nem ismerem sem Talpant, sem Becalit. Én csak arról beszélek, hogy nem megengedhető, hogy amikor ilyen kaliberű csapatunk van, egyes hivatalnokok személyes tulajdonként kezeljék az állam javait, és kedvük szerint döntsenek arról. Ezt nem engedem meg. Majd kiderül, hogy volt-e károkozás a történtek miatt” – mondta.  

Kihasználtságra kellene törekedni

Nem a kormányfő az egyetlen, aki szerint a Ghencea stadiont más futballcsapatoknak is bérbe kellene adni, Novák Károly Eduárd korábbi sportminiszter is osztotta ezen véleményét. A volt tárcavezető még tavasszal kijelentette, hogy a stadionok üzemeltetőinek figyelembe kellene venniük a gazdasági tényezőket. „Egy olyan sportbázisnál, ahol csupán a gyepszőnyeg karbantartása havi 30 ezer euróba kerül, figyelni kell arra, hogy legalább a kiadásokat fedezni tudják, nem pedig arra várni, hogy az állam folyamatosan költsön rá. Jó példa a Diadalív aréna, amelyik már nem veszteséges. A Ghenceáért az állam fizet” – jelentette ki korábban Novák.

Az pontosan nem tudni, hogy mennyibe kerül a Ghencea stadion éves fenntartása. A szaktárca ugyanis nem közölt erről nyilvános adatokat.

Veszteséges vállalkozás

A Panorama.ro még tavasszal készített egy összeállítást arról, hogy mennyire veszteségesek a romániai stadionok. Az alapján a bukaresti Nemzeti Aréna fenntartása 2022-ben nagyjából 17 millió lejbe került, miközben valamivel több mint 5 millió lej bevételt generált. A Rapid giulești-i stadionját újjáépítése után tavaly adták át, hogy azt követően közel 8 millió lejes költség mellett közel 3 millió lejes bevételt hozzon.

A Kolozsvár Aréna sem volt tavaly nullszaldós, 4,3 millió lejes bevétel mellett 7,4 millió lej kiadást számolt el, ez viszont korántsem olyan „meredek”, mint a craiovai Ion Oblemenco stadion, amely tavaly 11,2 millió lejes kiadást könyvelt el 2 millió lejnyi bevétel mellett. Ploieștien nem állnak rosszul, hiszen az Ilie Oană stadion tavaly 1,9 millió lejbe került és 1,1 millió lejt generált. Alig volt bevétele eközben a Târgu Jiu-i stadionnak (2,1 millió lej kiadást és 292 ezer lej bevételt jegyzett), ugyanakkor Aradon a Neumann Ferenc Stadion is csak a kiadások felét biztosította a közel 1 millió lejes bevételéből.

A Panorama.ro-nak nyilatkozó sportmarketing szakember szerint kizárólag futballmérkőzések szervezéséből nem lehet fenntartani ezeket a sportlétesítményeket, így kiegészítő szolgáltatásokból kellene azok bevételeit növelni. A budapesti Puskás Arénát hozta fel pozitív példaként, ahol például esküvőket is szerveznek, ugyanakkor az Egyesült Államokban már a stadionok tervezésekor névadó támogatókat keresnek az arénákhoz, illetve a páholyokhoz.

Az országban jelenleg több városban is építenek vagy terveznek új stadiont. Többek között Konstancán, Nagyváradon, Vajdahunyadon is új futballarénát építenek, ugyanakkor a Pitești-i Nicolae Dobrin stadion és a temesvári stadionok újjáépítését is kormánytámogatással akarják megvalósítani.

Saját honlapja lett időközben a Steaua stadionjának; a katonai sportklub hétfő délben jelentette be, hogy külön internetes oldalon lehet megismerni a sportlétesítmény történelmét, és az oda tervezett eseményekről is tájékoztatják majd ott az érdeklődőket. Fényképeket és videókat lehet megtekinteni az arénáról, és virtuális stadiontúra is elérhető az oldalon.