Szereptanulmányok – a színészi testszöveg hermeneutikai megközelítése címmel írt új könyvet B. Fülöp Erzsébet, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára. A szerző célja, hogy saját művészi, didaktikai és tudományos munkáját elemezve olyan verifikációs eszközöket találjon, amelyeknek nemcsak tudományos értékük lehet, de a hallgatók színészmesterség képzésében is segítséget jelenthetnek.

„A színpadi gesztusok állandóan jelen vannak a színészi munkában. A kérdés az, hogy mennyire tudatos a használatuk. Minden jelként funkcionál a színpadon, mégis érdekelt a látottak kapcsán, hogy valóban kódolt szemiotikai jelekről van-e szó, vagy csupán önkéntelen gesztusokról. Ezért is emeltem be már az első könyvem megírásakor a színészi makrogesztusokat, amelyek általában az emberi lét kereszteződéseiben, élet-halál harcában születnek, mint Mercutio halála, Lear halála, Desdemona halála- ezek nemcsak kiemelt dramaturgiai momentumok, de értékes színészi megvalósítás esetében, emlékezetes színházi pillanatonként jönnek létre. Állításom alapján ezek a makrogesztusok megőrződnek a befogadó emlékezetében” – mondta el a Maszolnak B. Fülöp Erzsébet. 

A színművész 2013-ban a doktori dolgozata alapján megjelent A színházi hermeneutika alapjai: a Gesztus mint hermeneutikai tett című könyvében is foglalkozott már a témával, olyan erdélyi színművészek színpadi jelenlétét elemezve, mint Bogdán Zsolt vagy Pálffy Tibor.

A szerző új könyvében saját színészi munkájából kiindulva tárgyalja a színész testét. „Általában nemzetközileg elismert szerepeimet tárgyalom, vagy olyan megvalósításaimat, amelyek közelebb juttattak bizonyos felismerésekhez, mint például a Máli néni, Tavasz ébredése, Boldogtalanok, Nő a múltból, Hullámzó vőlegény, Szecsuáni jólélek, Antosa, Ördög próbája, Nyugalom, Sirály, Retromadár előadások, csak néhányat említve közülük” – magyarázta B. Fülöp Erzsébet.

„Volt olyan előadás ahol partitúraszerűen mindent előre rögzítettem, bejegyeztem, még a tekintet használatot is, akárcsak egy kottában, és volt olyan előadás, ahol az adott kereteken belül megélhettem a teljes színészi szabadságot. Végül is ebből a két végletből állt össze a könyvem, most itt tartok” – beszélt az előadásaiban használt színészi testbeszéddel kapcsolatos döntésekről a színművésznő.

„Ha nem azokkal a rendezőkkel dolgoztam volna, akikről írtam, talán soha nem született volna meg ez a könyv. Nekik köszönhetően kutathattam a színészi testszöveget, ők provokáltak, lendítettek tovább” – tette hozzá.

B. Fülöp Erzsébet közel harmincéves alkotói tevékenysége alatt hatvan szerepet játszott, negyvenöt nemzeti és nemzetközi díjban részesült. Színházművészeti tanulmányait a Symbolon egyetemi lap, valamint a Játéktér színházművészeti folyóirat közölte. Új kötetét az Eikon Kiadó gondozta, online bemutatóját, amelyen dr. Jákfalvi Magdolna színháztörténész, egyetemi tanár, dr. Kós Anna, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem dékánja és Valentin Ajder, az Eikon Kiadó igazgatója is részt vesz, az egyetem Facebook-oldalán, és Zoom-on keresztül lehet követni, az esemény leírásánál szereplő hozzáférési adatokkal.