A Mephisto című játékfilmet tűzi műsorra az Erdély TV vasárnap este 8 órától. Németh Sz. Előd filmkritikus több szempontból is a nézők figyelmébe ajánlja Szabó István 1981-ben bemutatott alkotását.

Tarr Béla és Jancsó Miklós mellett Szabó István az a klasszikus magyar rendező, akinek a világ minden pontján ismerik a nevét – szögezi le már a legelelején Németh Sz. Előd. A filmkritikus rámutat, Szabó István életműve azt a problémakört vizsgálja változatos formában, hogy a történelmi és társadalmi feltételek miként befolyásolják az egyén életét. Míg az 1960-as és 1970-es években készült filmjeiben magyar közegben kibontakozó sorsokat követ nyomon, addig az 1980-as évek trilógiájában, amellyel október folyamán foglalkozik az Erdély TV: a Mephisto, a Redl ezredes és a Hanussenn már a 20. század első harmadának közép-európai karriertörténetei állnak a középpontban. Ennek a trilógiának kétségkívül a legnépszerűbb darabja az 1981-ben bemutatott Mephisto.

Történetének főszereplője Hendrik Höfgen, a tehetséges fiatal színész, akinek ambícióit nem elégítik ki a hamburgi színházban játszott szerepek. Berlinbe szerződik, hogy eljátszhassa élete nagy szerepálmát, a Mephistót. Mérhetetlen becsvágy fűti, sikerei miatt észre sem veszi, hogy egyre jobban belekeveredik a politikába, és köteleződik el egyre inkább az egyre nagyobb hatalmat gyakorló nácik mellett. A magát harcos baloldaliként aposztrofáló színészt  kollaboráns szerepébe csábította a túlélés és a kényelem, amelyet próbál a színház politika felett állóságával, majd a nemzet érdekeivel magyarázni, de idővel sajnos ezek a  magyarázatok már kevesek ahhoz, hogy integritását megőrizze.

Németh Sz. Előd filmkritikus szerint érdekes megfigyelni, a mű látványvilága azt érzékelteti, hogy a színház és a színházon kívüli világ közötti határok egyre inkább elmosódnak a játékidő előrehaladtával. A film világítástechnikai koncepciójának egyik lényeges vonása, hogy azok a megoldások (mesterséges fények, fény–árnyék-ellentétek, színhasználat), amelyek eredetileg a színházi közeg jellegzetességei a náci hatalom erősödésével egyre inkább megjelennek a színpadon kívül is (például a finálé stadion-jelenetében).

A díszlethasználat esetében szintén megfigyelhető, hogy a színházi közegen kívüli térben egyre erősödik a színpadi megoldások alkalmazása (például a monumentális ünnepségek megszervezésekor). Az mindenképpen kijelenthető, hogy a Saul fia mellett a Mephisto a legnagyobb nemzetközi elismerésre szert tevő magyar film. Az 1981-es cannes-i filmfesztiválon a legjobb forgatókönyvért járó elismerést és a FIPRESCI-díjat nyerte el. 1982-ben pedig a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscar-díjjal jutalmazták – elsőként a magyar egészestés játékfilmek sorában.

Kövessék a Mephisto című játékfilmet október 8-án, vasárnap este 8 órától az Erdély TV-n!