A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár legfiatalabb rendszeres látogatója még nem töltötte be az első életévét, míg a legidősebb már 91 éves. A Hargita Megye Tanácsa alárendeltségébe tartozó intézmény a könyv és a szerzői jogok világnapján vont mérleget tevékenységéről.

Világszerte április 23-án ünneplik a könyv és a szerzői jogok világnapját. Az UNESCO által 1996-ban indított kezdeményezés célja az olvasás népszerűsítése világszerte, valamint a könyvek és a szerzői jogok jelentőségének tudatosítása.

A Csíkszeredában található Kájoni János Megyei Könyvtár nem csupán a könyvek gyűjtőhelye, hanem a közösség egyik legfontosabb szellemi és kulturális tere is egyben – fogalmazott a fenntartó, Hargita Megye Tanácsának a világnap alkalmából kiadott sajtóközleménye.

Mint írták: Hargita megye legnagyobb nyilvános könyvtára folyamatosan jelen van a közösség életében kulturális tevékenységeivel, könyvbemutató eseményeivel, valamint a közel 190 ezer dokumentumból álló gyűjteményével – könyvekkel, folyóiratokkal, audiovizuális és elektronikus anyagokkal –, amelyet olvasók és kutatók egyaránt igénybe vehetnek.

Gyulai Arthur, a megyei könyvtár igazgatójának tájékoztatása szerint a könyvtári állományt évente több mint ötezer személy használja. A legfiatalabb „olvasó” egy tíz hónapos kislány, míg a legidősebb egy 91 éves hölgy – osztotta meg az intézményvezető. A könyvtár legértékesebb régi kötete a Missale Romanum ex decr.to sacros concilii Tridentini restitutum, amely 1650-ben jelent meg Velencében, tudtuk meg a tájékoztatóból.

A megyei könyvtár közvetlen elődje a Csíki Járási Könyvtár volt, amelyet 1950-ben alapítottak, de a csíkszeredai könyvtár és olvasási hagyományok sok száz évre nyúlnak vissza. A csíksomlyói ferences kolostor könyvtára a 15. századból származik, és kiemelkedő szerepet játszik a székelyföldi írott kultúra történetében. A kolostorhoz tartozó gimnázium könyvtárának első bejegyzései 1630-ból származnak. E könyvtárak újabb, főként 19–20. századi kötetei 1978-ban kerültek be a megyei könyvtár állományába. Az intézményt 2007 decemberében nevezték el Kájoni János Megyei Könyvtárnak.

Az olvasói létszám az évek során az alábbiak szerint változott:

• 2001-ben 6194 olvasó és 107 146 kölcsönzés,
• 2010-ben 4471 olvasó és 87 500 kölcsönzés,
• 2020-ban 3619 olvasó és 55 524 kölcsönzés,
• 2024-ben 4481 olvasó és 105 277 kölcsönzés volt nyilvántartva.

A könyvtári szolgáltatások automatizálása az 1990-es évek elején kezdődött el. Az első számítógépesített szolgáltatások 1993-ban az állomány nyilvántartására, osztályozására és katalogizálására vonatkoztak, majd 1997-től a bibliográfiai tevékenységeket és az olvasószolgálatot is digitalizálták.

„A könyvtári törvénykezés időközben reálisabbá vált, a könyvek anyagi és szellemi értékei közötti kapcsolat erősödött. Kialakultak az örökségként őrzendő könyvek felvételi és megőrzési szabályai, miközben a hétköznapi használatú könyvek kezelésének szabályai is enyhültek. A technológia pedig a gyűjtemények védelmét támogatja” – emelte ki Gyulai Arthur. Jelenleg az RFID-rendszer (rádiófrekvenciás azonosítás) bevezetése zajlik, amely segíti a gyűjtemények kezelését és védelmét. Az RFID-címkével ellátott könyvek gyors és hatékony önkiszolgáló kölcsönzést tesznek lehetővé – tette hozzá az igazgató.

A könyvtár szolgáltatásai közé tartozik a sérült könyvek javítása is, amelyhez egy több mint százéves prés és egy közel száz kilós vágógép áll rendelkezésre. A könyvtár igazgatója szerint sokan próbálnak otthon ragasztószalaggal könyveket javítani, ami sajnos tovább rontja azok állapotát, és megnehezíti a későbbi professzionális javítást.

A romániai szakmai könyvtáros közegben jó gyakorlatként tartják számon a Közösségi könyvtári szolgáltatások programot, amelyet 2015 óta minden évben működtet a könyvtár Hargita Megye Tanácsának állandó támogatásával és más finanszírozók hozzájárulásával. A program célja a megyei községi és városi könyvtárak szolgáltatásainak fejlesztése és kulturális, oktatási programjaik bővítése.

2024-ben az olvasók 56 307 alkalommal látogatták meg a könyvtárat, ebből 11 023 esetben kulturális és oktatási eseményeken vettek részt. Az év során 638 rendezvényt szerveztek fizikai jelenléttel. Az online események (nemzetközi olvasómaraton, online versenyek és játékok), valamint a könyvtár épületén kívüli programok (a megye különböző településein) további 42 428 látogatót vonzottak.