Május 8-án, szerdán 17 órától nyitják meg a közel félszáz nagybányai művész több mint 100 alkotásából álló tárlatot a nagyváradi Római Katolikus Püspöki Palotában.

A nagybányai művésztelep közel félévszázados működése zsigereiben formálta át Erdély festészeti életét, jótékony kisugárzása Romániát és Magyarországot is feltöltötte a Párizsból, Münchenből hozott új esztétikával, a naturalizmus, a plein-air, az impresszionizmus, majd a neósok még szabadabb eszmevilágával. Soha még olyan közel nem volt, soha még ennyire együtt nem lélegzett Erdély művészeti élete Európa nagyjaival, mint amikor 1896. május 6-án Hollósy Simon tanítványaival, Thorma Jánossal és Réti Istvánnal festőiskolát alapított a Kereszthegy lábánál.

A művésztelep túlélte az első világháborút, az ország és korszakváltásokat, a második világégést követő kommunista átrendeződést azonban nem, de hatása máig kimutatható mindkét nyelvterület művészetében. A Nagybányai Művésztelep Megyei Szépművészeti Múzeum segítségével a Nagybányai Szabad Festőiskola és annak utóélete kerül górcső alá a római katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti kiállítótermeiben május 8- án, 17 órakor nyíló tárlaton, ahol közel félszáz művész több mint 100 alkotásával vezetik át látogatóikat a nagybányai művésztelep évszázados történetén – olvasható a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye Facebook-oldalán.

A válogatás nem csupán népes alkotói tábort vonultat fel a művésztelepen korrigáló festőtanárokból és tanítványaik köréből, de technikailag is változatosan épült fel, a festészet mellett a rajzos és a szobrászati arcát is bemutatja az „erdélyi Barbizon”.