Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek. Kapaszkodót adott nekünk a népi kultúránkba, a népdalainkba, a néptáncainkba, a nemzetünkbe, a magyarságunkba, de a kapaszkodás már a mi feladatunk – mondta Nagy János, a magyarországi Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.

A politikus a Kossuth-nagydíjas etnográfus alakját és örökségét bemutató koncertszínházi előadás előtt mondott ünnepi beszédében rámutatott: „a kapaszkodás” nemzetünk közös felelőssége és feladata, amiből mindenki máshogy veszi ki a részét – írja az MTI.

„Magyarország kormánya nevében szeretném elmondani önöknek, hogy készen állunk a további munkára, amit Kallós Zoltán jelölt ki számunkra” – mondta az államtitkár. Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban elhangzott szavaira emlékeztetett: „ne féljünk a nagy szótól, a mi közös küldetésünk szolgálni a hazát. Szolgálni a magyar hazát”. Ez azóta is a nemzeti kormány programja – mondta Nagy János.

Közölte: a Kallós Zoltán által kijelölt faladatok közül az anyaország a külhoniak felé mutatott jó szándékkal, szellemi és anyagi segítséggel veszi ki a részét, az erdélyi magyarok pedig terepmunkával. Ebben óriási szerepet vállal a néprajzkutató örökségét őrző és munkáját folytató Kallós Zoltán Alapítvány, mely sok száz erdélyi fiatalnak segített és segít kapcsolódni a magyar hazához – közölte.

„Megtiszteltetés számomra, hogy most egy olyan kormányt képviselhetek itt, amely nem csak felismeri, hanem értékeli is ezt a munkát. Sőt, van lehetősége támogatni is azt” – jelentette ki. Megköszönte az alapítvány munkatársainak, hogy tesznek azért, hogy 100 év múlva is legyen magyar kultúra Erdélyben, hiszen Kallós Zoltánt munkájának folytatásával lehet leginkább ünnepelni – mondta.

„Kapaszkodjunk hát meg közösen Kallós Zoli bácsi mellényébe, járjuk az ő útját, hiszen, ha van kultúra, akkor van magyarság. Ha pedig van magyarság, van magyar jövő” – fogalmazott az államtitkár.

Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója házigazdaként, a néprajzkutató közeli munkatársaként köszöntötte a jelenlévőket. Közölte: Kallós Zoltán halálával egy bástya omlott össze az erdélyi magyar kultúrából, de eköré a nevét viselő alapítvány az általa fontosnak tartott értékeket védő erődítményt húzott fel.

Balázs-Bécsi Gyöngyi, a Kallós Zoltán Alapítvány arról beszélt, hogy az etnográfus születésének 100. évfordulója kapcsán meghirdetett emlékévet nyitó rendezvényen nem a tudósra emlékeznek, hanem az emberre, a tanítóra. Közölte: Zoli bácsi gazdag tárgyi és szellemi örökséget hagyott hátra, az alapítvány munkatársainak pedig az a felelőssége, hogy életben tartsák.

„A Kallós Zoltán Alapítvány ezért nem csupán őrzi az örökséget, hanem tovább élteti. Gyerekek hangjában, akik magyarul tanulnak és énekelnek, fiatalok lépéseiben, akik táncba állnak, pedagógusok munkájában, akik továbbadják mindazt, amit egykor mi is kaptunk” – mondta. Hozzátette: Kallós Zoltán tanítása Válaszúton "nem emlékként, hanem gyakorlatként" él tovább.

Brendus Réka, a nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üzenetét tolmácsolta, aki az erdélyi néprajzkutatót küldetéses embernek, munkáját kivételes életműnek nevezte. „Szülőföldjén, a Mezőségen, a Csángóföldön végzett több évtizedes gyűjtőmunkája korok lenyomata, hangfelvételeiben nem csak dallamok szólalnak meg, hanem sorsok, közösségek és évszázados tapasztalatok” – írta üzenetében Semjén Zsolt.

Kapcsolódó

„Nem a ládának gyűjtöttem” – Kallós Zoltánra emlékezünk

Kallós Zoltán munkássága máig meghatározó szerepet tölt be a magyar kultúrában, ám azokban, akiknek szerencséjük volt személyesen is ismerni őt, nem csupán tanításai, hanem humora, bölcsessége és segítő szándéka is mély nyomott hagyott.

emlékév Kallós Zoltán kultúra népzene

Közölte: Kallós ismert mondása  – „Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk” – iránytűként kell szolgáljon minden magyar számára, függetlenül attól, hogy a világ melyik sarkában él.

Kiss János, a Magyar Nemzeti Akadémia alelnöke olyan emberként emlékezett a testület rendes tagjára, aki egész életében a szépséget vágyta, kereste és gyűjtötte. Küldetése az volt, hogy felszínre hozza a magyar lélek legszebb kincseit – mondta.

„Ő nemcsak tanúja volt a XX. század viharaiban formálódó magyar sorsnak, hanem csendes, kitartó munkájával sebzett magyarságunk kultúrájának egyik legfontosabb őrzője is lett” – fogalmazott. Munkája révén több mint 15 ezer dallam, gyermekdal, népdal, sirató, ballada, tánc maradt fenn mindenféle műfajban, és az MMA számára különösen fontos ez az örökség.

Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alelnöke közölte: Kallós Zoltán neve már nem egy személyt jelöl, hanem egy szemléletet, erkölcsi tartást, kulturális habitust. A táncházmozgalom szellemi megalapozásában, kibontakozásában betöltött szerepét kiemelve közölte: általa városi fiatalok generációi tanulták meg, hogy a hagyomány nem valami idegen és távoli, hanem saját identitásuk egyik lehetséges forrása. „És talán ez Kallós Zoltán legnagyobb öröksége. Hidat épített. Hidat múlt és jelen között, falu és város között, az egyéni keresés és közösségi tapasztalat között” – fogalmazott.