November 2–5. között rendezik meg a Kolozsvári Zsidó Napok kilencedik kiadását. Habár az évtizedek során jelentősen megfogyatkozott a helyi zsidó közösség, a programsorozat iránt évről-évre hatalmas az érdeklődés. Deák Andrea, az esemény főszervezője mesélt nekünk a rendezvény kezdeteiről, céljáról, valamint arról is, hogy miként ivódott be a kincses város életébe a Zsidó Napok.

2015-ben viselte Kolozsvár az Európa Ifjúsági Fővárosa címet. A programok akkori koordinátora, Szöllősi Tamás kereste meg a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz), hogy bár a rendezvények palettája igencsak változatos, mégis hiányzik belőle valami. A kincses városban régen óriási lélekszámú zsidó közösség élt, amely bár az évtizedek során jelentősen megfogyatkoztak, az, amit Kolozsvárért tett, valamint Kolozsvárra hagyott, sokkal nagyobb figyelmet érdemelne.

Így született meg a Kolozsvári Zsidó Napok ötlete, a szervezők pedig már egyből mertek nagyot álmodni, és rögtön egy négynapos programsorozattal rukkoltak elő, ahová Budapestről is szép számban érkeztek érdeklődők. A város befogadta. Az első Kolozsvári Zsidó Napok sikere akkora volt, hogy az ötletgazdák úgy döntöttek, nem korlátozzák le a rendezvényt az ifjúsági főváros évére, azóta pedig már a kilencedik kiadás van készülőben – emlékezett vissza a kezdetekre Deák Andrea, a Mazsihisz munkatársa, a Kolozsvári Zsidó Napok főszervezője.

Bár már jóval kevesebben, ma is élnek zsidók Kolozsváron. A programsorozat különlegessége azonban, hogy a szervezők évről-évre azt tapasztalják: nem csupán a zsidókat, hanem egész Kolozsvárt sikerül megszólítaniuk. A cél valójában ez volt: megmutatni, hogy a zsidó kultúra egykoron szerves része volt a városnak, és úgy tűnik, ennek megismerésére az emberek ma is nyitottak. „Érdeklődést és szeretetet tapasztalok” – fogalmazott Deák Andrea.

A 9. Kolozsvári Zsidó Napok programkínálata idén is számtalan különlegességet rejt, főként a zenei paletta színes. Ez nem véletlen – tudtuk meg a főszervezőtől, hiszen úgy vélik, hogy a zene az az egyetemes nyelv, amelyet mindenki megért, az igazán fontos dolgokról pedig így érdemes beszélni. A különböző koncertek és egyéb zenés programok mellett természetesen idén is kiemelt szerep jut az irodalomnak: 2024-ben Karácsony Benőre emlékeznek. Az erdélyi író Gyulafehérváron született, ám a középiskolát már Kolozsváron fejezte be. 1930-ben telepedett le végleg a kincses városban, ahol irodalmi munkássága mellett ügyvédként dolgozott. 1944-ben deportálták. Karácsony Benő Auschwitz-ben vesztette életét.

„Ez egyfajta tisztelgés az egykori zsidó közösség előtt, amely gazdag és szerves része volt Kolozsvár magyar kulturális életének. Alig emlékszik ma rájuk valaki, nincs semmi állandó, amely őket mutatná be. A Zsidó Napok azonban remek példa arra, hogy az embereket igenis érdekli mindez” – fogalmazott Deák Andrea.

A 9. Kolozsvári Zsidó Napok részletes programja itt érhető el.