A Házsongárdi temetőben felállított Tamás András honvéd alezredes emlékoszlopnál emlékeztek meg az aradi vértanúkról péntek délután a kolozsváriak. Az aradi vértanúk előtt kolozsváriak, külföldiek és fiatalok, diákok is lerótták tiszteletüket.

Október 6-án emberekről beszélünk, sorsokról, küzdelemről, reményvesztettségről, halálfélelemről, lemondásról és beletörődésről – mondta Dr. Kőrösi Viktor Dávid Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának vezető konzulja ünnepi beszédében. „Olyan áldozathozatalról van szó, amit mi a 21. század embere itt Erdélyben és az anyaországban talán elképzelni sem tudunk” – jelentette ki. Rámutatott, az aradi vértanúk napján a végsőkig való kitartásról, becsületről, az adott szóhoz való ragaszkodásról, a nemzeti szabadságért történő önfeláldozásról beszélhetünk.

A vezető konzul szerint a 21. századi ember felelőssége a tanítás és az okulás. „Amikor haza megyünk és családi vagy baráti körben kerül szóba a nemzethez, közösséghez való viszonyulás, akkor az aradi tizenhárom hivatkozási alap kell hogy legyen” – jelentette ki. Rámutatott, ezen a napon az aradi hősök mellett mindenkire, emlékezünk, aki áldozatot hozott a magyar nemzet ügyéért.

Geréd Imre, a Pro Juventute Egyesület és az RMDSZ belmonostori szervezetének elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében rámutatott arra, hogy ez az emlékoszlop az a hely, ahol évről-évre összegyűlnek a kolozsváriak és emlékezhetnek azokra az ősökre, akiknek a bátorsága, a kötelességtudata és a hazaszeretete erősebb volt a félelemnél. „A Pro Juventute Egyesület és az RMDSZ belmonostori szervezete több mint két évtizeddel ezelőtt több szerevezettel együttműködve megmentette ezt az emlékoszlopot, újrafaragtatta azt, amelynek eredetije ma a Kálvária templom udvarán még fellelhető” – elevenítette fel.

Hozzátette, az elmúlt években sikerült forrást szerezniük és megújítani az emlékművet, ugyanakkor ez az oszlop Tamás András honvéd és társai az életükkel fizettek azért, hogy két évtizeddel később egy jobb időszak köszöntsön a közösségre. „Ma a kincses város közössége, a kolozsvári magyarság utcanevekért, szobrokért, magyar feliratokért, magyar intézetekért, elvett épületekért, forrásért harcol” – jelentette ki. Kiemelte, a fiatalok kreativitását és lendületét, a közép korosztály munkabírását és elkötelezettségét, az idősek tapasztalatát és bölcsességét felhasználva kell egy olyan közösséget építeni, amely erős és biztos otthona minden itt élő magyarnak.

Azzola Katalin, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket. Köszöntőjében rámutatott, ez a nap nem csak a múltunkra emlékeztet minket, hanem arra is, hogy soha ne felejtsük el azokat az értékeket és azokat az embereket, akik értünk áldozták fel magukat. „Azoknak az embereknek az emlékére gondolunk, akik a szabadság, és az önrendelkezés jegyében szembeszálltak az elnyomással és a külső beavatkozással” – jelentette ki.

Emlékeztetett, az 1848-49-es forradalom idején a magyar nemzet egységbe szerveződött, és bátran szembeszállt az elnyomással és az idegen uralommal. „Olyan hősök emelkedtek ki közülük, mint Kossuth Lajos, Petőfi Sándor és Széchenyi István, akik szenvedélyükkel és elszántságukkal vezették az embereket a szabadság és az egyenlőség felé” – mutatott rá. Azzola Katalin szerint az aradi vértanúk még ma is példák számunkra, olyan hősök, akik a hazaszeretet, az elszántság és az emberi méltóság legmagasabb értékeit testesítették meg.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, Hatos Attila is köszöntötte az emlékezőket. Elmondta, a történelmi eseményeinket, az aradi tizenhárom vértanú tetteit a magyarokon kívül senki nem fogja megérteni. „A mi emlékezetünkben kell megmaradjanak ezek az események, ünnepek, nevek, tettek. Nekünk kell fontosak legyenek az útmenti emlékoszlopok, a mi feladatunk, hogy ahogy Tamás András honvéd emlékművéhez évről-évre ellátogatunk és tisztelgünk az ő és kortársai előtt, úgy a jövő fiataljainak is ez legyen a természetes” – jelentette ki.

A köszöntőbeszédeket követően a történelmi egyházak képviselői áldást kértek a megemlékezésre, majd megkoszorúzták az emlékművet. Az aradi vértanúkról való megemlékezést a Kolozsvári Református Kollégium diákjai énekükkel tették még ünnepélyesebbé.

Az tizenhárom aradi vértanúra való emlékezés a Farkas utcai református templomban folytatódott, ahol a Kolozsvári Református Kollégium diákjai énekükkel szolgáltak és a történelmi egyházak képviselői hirdettek igét.