FRISSÍTVE: A szabadság eszméje a 21. században is fontos, vigyázni, őrizni kell. Meg kell teremteni a békét, mert béke nélkül nincs szabadság, szabadság nélkül nincs méltó emberi élet – jelentette ki október 6-án, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának 173. évfordulóján Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke Aradon. FRISSÍTÉS: A vesztőhelyen tartott koszorúzással megkezdődtek az aradi megemlékezések.

„A szabadság minden embernek, minden nemzetnek a legfontosabb érték. Nem olyan, mint egy ház, amit felépítesz, és áll, mint a cövek, legfeljebb újra kell festeni. A szabadságot folyamatosan kihívások érik, »karban kell tartani«. A szabadságot, amit megszereztünk, nem kaptuk ingyen” – fejtette ki Kelemen Hunor.

Az RMDSZ szövetségi elnöke kora délután Faragó Péter parlamenti képviselővel, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnökével tartott közös sajtótájékoztatót az erdélyi megemlékezések központi rendezvényeit megelőzően.

Faragó Péter elöljáróban elmondta: az elmúlt két hétben zajlottak az Aradi Magyar Napok, „rengeteg program, sok meghívott és több ezer résztevő volt a rendezvényeken”. Az október 6-i nemzeti gyásznap hagyományosan az Aradi Magyar Napok záró rendezvénye. „Bízom benne, hogy Aradhoz méltó megemlékezés lesz” – mondta a késő délután kezdődő, kora estébe nyúló programokról.

A vesztőhelyen kezdődtek a megemlékezések

A vesztőhelyen 1881-ben állított obeliszknél kezdődtek az aradi megemlékezések csütörtök délután. Felföldi László pécsi megyéspüspök vezetésével ökumenikus imát mondtak a vértanúk lelki üdvéért, majd elhelyezték a koszorúkat a román és a magyar állam, a különböző egyházi és civil közületek képviselői. Kecskemétről a Református Kollégium, Hódmezővásárhelyről a Bethlen Gábor Kollégium diákjai kerékpáros emléktúrát szerveztek Aradra. A vértanúk leszármazottai nevében Mayering Katalin (Damjanich-leszármazott) és Vécsey Bánk koszorúzott.

17.30-tól szentmisét tartanak a vértanúk emlékére az Arad-belvárosi római katolikus plébániatemplomban: az idei főcelebráns és szónok Felföldi László pécsi megyéspüspök. 18.30-tól az emlékezők körmenetben vonulnak át a Román–magyar megbékélés parkjába, ahol a vértanúk emlékművénél, Zala György monumentális Szabadság-szobránál 19 órakor tartanak megemlékezést: beszédet mond többek között Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes és Semjén Zsolt magyar kormányfő-helyettes. A koszorúzást fáklyás felvonulás követi a Szabadság-szobornál.

Kormányzati intézkedésekről is szó volt

Szerdai határozatával a kormány szabályozta a tűzifa, illetve a faalapú tüzelőanyagok árát március 31-ig – emlékezetetett a miniszterelnök-helyettes. „Romániában hárommillió háztartás még mindig fával fűt, nem érheti diszkrimináció őket. 400 lej/köbméterben határoztuk meg a tűzifa maximált árát, a faőrleményekből készült tüzelőanyagok árát pedig 1500 és 2000 lej/tonnában. A lakásokat és a háztartási fogyasztókat meg kell védeni az energiahordózók árának emelkedésétől” – mondta Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy a szenátusban úgy módosították a képviselőházban elfogadott törvénytervezetet, hogy bevették az egyházi intézmények fűtéstámogatását, illetve a közüzemi (víz- és csatornázási díjak „féken tartása”) és a közszállítási energiaárának állami támogatását.

Minden a 2023-as költségvetéstől függ, amit októberben fogad el a kormány, és novemberben terjeszti a parlament elé, hogy december végéig, január közepéig az önkormányzatok is elfogadhassák saját költségvetéseiket – magyarázta az RMDSZ elnöke. A kormány prioritásként kezeli a közberuházások támogatását – folytatta Kelemen, és „biztosnak” mondta a jövő évi állami nyugdíj emelését. „Az infláció mértékével kell emelni a nyugdíjakat, de ha a büdzsé lehetővé teszi, akkor kicsit többel is” – fogalmazott.

„Mindenkinek alkotmányos joga, hogy ostoba legyen”

A közelmúlt magyarellenes megnyilvánulásairól, a nagybányai kürtőskalács-botrányról és a Declic mozgalom Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter elleni kampányáról is beszélt Kelemen Hunor az MTI kérdésére. „Mindenkinek joga van használni az anyanyelvét, ezt a törvény biztosítja, ezt nem lehet akadályozni. A kürtőskaláccsal pedig nem lehet hadakozni, ezt Bukarestben is így használják különböző rendezvényeken, ez egy védett márkanév. Cătălin Cherecheș polgármester akciója, amely során román zászlóval takarta le a kürtőskalács feliratot, egy ürügy volt, hogy megpróbálja eltávolítani Pap Zsolt Istvánt az alpolgármesteri tisztségből. A következő hétfőn pedig, látva, hogy nincs meg a többsége ehhez a képviselőtestületben, a tanácsülésen már úgy köszöntötte, mint a legjobb barátját, magyarul kívánt neki minden jót a születésnapján. Cherecheș megalázta a magyar árusokat, ami teljesen elfogadhatatlan. Nem az aggasztotta, hogy a nagybányai román ember ne tudná, mit vásárol, hanem csak ürügyet próbált csinálni” – fejtette ki Kelemen Hunor.

A Declic akció kapcsán elmondta: „az aktivistáknak joguk van kampányolni, ezért harcoltunk 1989-ben. De ha elmegy Székelyföldön magyarul kampányolni, azt feltételezzük, hogy tudnak magyarul, ezért szólalt meg Tánczos Barna magyarul. Mikor kiderült, hogy csak egy valaki tud közülük magyarul, románra váltott. Mondvacsinált dolog, de alkotmányos joga mindenkinek, hogy ostoba legyen” – zárta le a témát.