Az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverésének 173. évfordulóján Aradon tartották az erdélyi megemlékezések központi rendezvényeit. A szónokok – köztük Felföldi László pécsi megyéspüspök, a vértanúk emlékére tartott szentmise főcelebránsa, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Semjén magyar kormányfő-helyettes – a szomszédban dúló orosz–ukrán háború jegyében fogalmazták meg üzenetüket.

Az egykori vesztőhelyen álló obeliszknél kezdődtek az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc leverésének, véres megtorlásának 173 évfordulóján tartott megemlékezések. Felföldi László pécsi megyéspüspök vezetésével ökumenikus fohász hangzott el a vértanúk lelki üdvéért. Kecskemétről a Református Kollégium, Hódmezővásárhelyről a Bethlen Gábor Kollégium diákjai kerékpáros emléktúrát szerveztek Aradra, de voltak szegedi gyalogos zarándokok is. A vértanúk leszármazottai nevében Mayering Katalin (Damjanich-leszármazott) és Vécsey Bánk koszorúzott. 

A vesztőhelyen tartott megemlékezést követte a gyászmise az Arad-belvárosi minoritatemplomban, amit hajdanán a 13 vértanú emlékére konszakráltak. Igehirdetésében a Felföldi László a megbocsátás fontosságát és a hit megtartó erejét hangsúlyozta. Az orosz–ukrán háború kapcsán azt hangoztatta: „talán soha ilyen sötét nem volt még a lelkekben, szívekben, reményekben, mint most”, és azt kívánta, hogy „a béke, a szeretet és a szabadság győzzön minden egyes ember és a családok szívében, és a nemzetek életében”.

A szentmise után az emlékezők gyalog vonultak a templomtól a Román-magyar megbékélés parkjába, ahol a Szabadság-szobornál, a Zala György alkotta vértanúemlékműnél tartottak koszorúzást. Călin Bibarț aradi polgármester köszöntője után Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese hangsúlyozta, hogy a vértanúk példája erőt ad a megmaradáshoz, és „így van ez a nemzet vonatkozásában is”.

„Arad jelentősége a magyar emlékezetben vitathatatlan. Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint hogy ma is, 173 évvel a gyászos eseményeket követően a Kárpát-medence minden részéből összegyűlünk, és hálás szívvel gondolunk vértanúinkra, a magyar függetlenség és szabadság hőseire!” – mondta Semjén Zsolt.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, bukaresti miniszterelnök-helyettes emékeztetett, hogy bár az 1848-as forradalom 1849-ben elbukott, de eszméi győzedelmeskedtek évek, évtizedek múltán. De a szabadság „nem olyan, mint egy ház, amit ha felépítettünk, és hogyha elkészül, ott lesz velünk stabilan, csupán időnként kell kimeszelni. Nem, a szabadságot folyamatosan építeni kell, és ha szükséges, meg kell védeni.”

„1945 után lehetségesnek tűnt a béke – a szabadság nélkül, mert látszólag béke volt, de a kommunista diktatúrában szabadság nem volt. 1989 után pedig következett három évtized, amikor úgy tűnt, lehetséges a kettő együtt, egy időben: szabadság és a béke. A berlini fal leomlása vagy Ceaușescu bukása után azt gondoltuk, ez könnyen elérhető, és hogyha elértük, akkor így is marad. (...) Nem, a szabadságot folyamatosan építeni kell, és ha szükséges, meg kell védeni” – mondta Kelemen Hunor.

Kapcsolódó

FRISSÍTVE – Kelemen Hunor Aradon: „Szabadság nélkül nincs méltó emberi élet”

A szabadság eszméje a 21. században is fontos, vigyázni, őrizni kell. Meg kell teremteni a békét, mert béke nélkül nincs szabadság, szabadság nélkül nincs méltó emberi élet – jelentette ki október 6-án, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának 173. évfordulóján Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke Aradon.

október 6. aradi vértanúk 1848-49-es forradalom megemlékezés Kelemen Hunor

Az Ukrajna elleni orosz invázióról szólva az RMDSZ elnöke sok mindenki más gondolatát fogalmazta meg: nem gondoltuk, hogy a mi életünkben, a mi földrajzi környezetünkben, közel hozzánk ismét háború lesz.

„Mára bizonyossággá vált, hogy a béke, akárcsak a szabadság, nem nyugalmi állapot itt, Európában. Ezt látjuk, ezt tapasztaljuk, ezt éljük meg. És ahol nincs béke, ott nem lehet szabadság. Ahol nincs szabadság és béke, biztosan sérül az ember méltósága, és ezzel a kör bezárul, mert emberi méltóság nélkül nincs béke, béke nélkül nincs szabadság” – fogalmazott beszédében Kelemen Hunor.

A beszédek sorát Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke zárta, aki emlékeztetett: már lassan hét nemzedék választ el bennünket nemzetünk hőseitől, és arra kérte a jelenlévőket, „hogy a Magyar Golgotán kivégzett tizenhárom tábornok szabadságvágya szolgáljon számunkra ma is iránytűként, hiszen a szabadság és a függetlenség attól, hogy éppen megadatott nekünk, mert megörököltük, kivívtuk vagy megteremtettük magunknak, még nem örök. Vigyázni és védeni kell, mert ez az egyetlen eszme, amelyben nemzetünk és társadalmunk kiteljesedhet.”

Az aradi rendezvény a diákok fáklyás felvonulásával és a koszorúk elhelyezésével ért véget.