Mutatjuk a teljesen megújult kolozsvári evangélikus-lutheránus templomot (VIDEÓ)

A Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Egyházközség legfontosabb épületének restaurálása 2018 nyarán kezdődött el, a három év alatt pedig minden megújult: a templomtornyon lévő buzogány fölött elhelyezkedő villámhárítótól a padlózatig, a kövezetig, de restaurálták az oltárt és az oltárfestményt, a keresztelőmedencét, valamint a Kelet-Európában egyedinek számító hangversenyorgonát is. Egy komplex, majdnem száz százalékos felújítás zajlott, mondja Fehér Attila esperes, aki megmutatta a Maszol stábjának a munkálatok eredményét. (Videó: Varró-Bodoczi Zoltán)

Az esperestől megtudtuk, a templomépítésnek a gondolata valamikor az 1700-as évek végén fogalmazódott meg, ekkor ugyanis a kis kápolnából, ami a jelenlegi templom mellett helyezkedett el, egy nagyobb templom építését tervezték el. Felvásárolták az épület melletti telkeket, így 1816-ban elkezdődhetett a templom építése, amely 1829-ig tartott, tehát egy bő 13 év alatt sikerült felépíteni a ma is álló épültet, amelyet 1829 őszén szenteltek fel.

„Abban az időben Martin Liedemann volt a lelkész, ő volt a templomépítés iniciátora és a munkálatoknak az egyházi vezetője. Azóta van itt templom Kolozsváron, és azóta német és magyar nyelven folynak istentiszteletek, mind a mai napig” – tette hozzá az esperes.

2015-ben fogalmazódott meg a restaurálás gondolata

Fehér Attila azt is elárulta, hogy a tényleges restaurálást nagyon sok tervezési munkálat előzte meg, ám az ötlet a 2015-ös Kolozsvári Magyar Napok alkalmával született meg, amikor a pályázati, illetve a tervezőirodával arról beszélgettek, hogy milyen jó lenne felújítani a templomot, és elkezdtek azon gondolkodni, hogy ezt hogyan finanszírozhatnák. Miután az első lépéseket megtették, az egyházközség presbitériumával is tárgyalni kellett, így 2015 őszén kezdhették el a tervezési munkálatokat, és másfél év után, miután sikerült tisztázni minden telekhelyzetet, és a műemlékvédelmi hivatallal is megállapodtak, meg is lett az építkezési engedély, így elkezdhették a tényleges munkát.

A támogatási szerződést 2017. október 13-án írták alá, az első munkálatok pedig 2018 nyarán kezdődtek el. „Egy hosszú folyamat volt, de úgy érzem, hogy három év alatt így felújítani egy ilyen műemléket, sikertörténetnek mondható. A templomban minden megújult, majdnem száz százalékos felújításról van szó, tehát a templomtornyon lévő buzogány fölött elhelyezkedő villámhárítótól a padlózatig, illetve a kövezetig mindent restauráltunk” – fogalmazott Fehér Attila.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

A belteret is sikerült felújítani, a repedéseket korrigálták, a követ felcsiszolták, az oltárt és oltárfestményt teljesen restaurálták, és a több évszázadon keresztül olajfestékkel borított keresztelőmedencét is rendbe tették. A Kelet-Európában egyedinek számító orgonát is befejezték, beépítették a harmadik manuált, valamint egy gyerekkuckót is kialakítottak, így próbálva családbarát környezetté tenni a templomot.

„Életre kelt az oltárfestmény”

A templom oltára és oltárfestménye az épülettel egyidejű. Georg Schneider asztalos készítette az oltárt és a szószéket is, az oltárfestmény pedig Johann Gentiluomo bécsi akadémiai festő munkáját dicséri. „A Jézus a Gecsemáné-kertben címet viselő festmény az 1820-as évek környékén készült, tehát körülbelül egy 200 éves remekműről van szó, amely Kiss Lóránd műhelyében újult meg, és hát mondhatom, hogy életre kelt ez az oltárfestmény” – fogalmazott az esperes.

De nemcsak az oltár és oltárfestmény, hanem a több mint 300 éves keresztelő medence is megújult, hiszen évszázadokon keresztül olajfesték borította, amelytől most sikerült megtisztítani. A kagylódíszes kupájú, kőből készült keresztelőmedencén egy latin felirat áll, amelynek jelentése: „Kedves áldozat Isten tiszteletére és dicsőségére”. A medencére egy megfejtetlen monogram is felkerült és a készítés dátuma, azaz 1721.

A felújítás során ugyanakkor egy nem mindennapi elem is bekerült a templomba, egy hermetikusan elszigetelt tér, egy gyerekkuckó, ahonnan látszik a szószék, tehát a lelkész látja a gyerekeket, és a gyerekek is őt, valamint a szülőket. Fehér Attila szerint ugyan nagyon jó, amikor gyerekzaj van a templomban, az épület koncerteknek és más kulturális eseményeknek is helyet ad, így arra gondoltak, hogy kialakítanak egy olyan teret, ahol a legkisebbek is jól érezhetik magukat, de közben részei maradnak az istentiszteletnek, koncerteknek. Az elszigetelt térbe ugyanis hangfalon keresztül minden behallatszik, ám kifelé semmi nem hallatszik a gyermekzsivajból, a termet pedig könyvekkel, játékokkal szerelték fel, ami leköti a gyerekek figyelmét.

„Erdély büszkesége”, a pneumatikus orgona is megújult

Fehér Attila szerint a templom egyik legnagyobb büszkesége az Erdélyben is egyedi pneumatikus orgona. „Ez nemcsak nekünk, evangélikusoknak büszkeség, hanem az egész városnak, és azt mondhatom, hogy Erdélynek is büszkesége, hiszen egy olyan egyedi, három manuálos hangszerről van szó, amelynek építését az első világháború kitörése miatt sohasem fejezhették be, ám most végre elkészült” – magyarázta.

A ludwigsburgi Walker cég által épített hangversenyorgonát 1913-ban szentelték fel, ám az orgonának az építését nem fejezhették be, a harmadik manuál soha nem került üzembe. A felújítás következtében azonban elkészült ez is, így a mostani kibővítése után az orgona egyedinek számít és Kolozsvár legjobb hangversenyorgonája lett. A harmadik manuálnak az az érdekessége, hogy a toronyba van elhelyezve a síprendszer, és az orgona fölötti lyukon, illetve az oltártérben jön ki a hang, miután végigment a templom padlásán kialakított hangfolyosón.

Az orgona mellett pedig a harangok is megújultak, és megtörtént a korszerű, elektromágneses alapú automatizálásuk. A kolozsvári egyházközségnek sok harangja volt az évek folyamán, amelyeket elvittek, beöntöttek, átalakítottak, és Fehér Attila „egyik álma” az volt, hogy azokat pótolja valamikor. A templom egyedül megmaradt harangja, a 600 kilós Szentháromság harang még a helyén áll, ám melléje két másik harang került: a 2020-as évben felszentelt Összetartozás-harangja, valamint az újonnan készített Miatyánk-harang.

Az esperes úgy vélte, hogy három év után sikerrel lezárni egy munkálatot nagy öröm és ő elsősorban Istennek hálás, hogy erőt adott, és segített, hogy ezt a projektet véghez tudják vinni. „Nem kis munka volt a felújítása, de most már miden ékesen ragyog, és én úgy érzem, hogy a mi kötelességünk most az, hogy megtöltsük lélekkel, emberekkel a templomteret, és hogy hozzunk össze az embereket, nyújtsunk kultúrát, adjunk hitet és fényt ebben a zűrzavaros 21. században” – mondta.

A templom újraszentelésére szeptember 24-én, pénteken kerül sor, 17 órától.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?