Alsó-Maros menti kastélyokat látogathattak meg azok, akik a Visit Maros felhívására alternatív közlekedési eszközökkel, vonattal vagy kerékpárral mentek végig a kijelölt útvonalon.

A Visit Maros Egyesület vezetője, Szántó Lóránt már a kastélytúra elején elmondta, nem versenyre hívták a résztvevőket, hanem egy olyan felfedező útra, ahol épített örökségünket mutatják be. A kastélyok között volt olyan is, ami nem látogatható, de érdekességeket megtudhattak róla a résztvevők. 

Az Anteportum Egyesület képviseletében Ugron Győző mutatott be néhány kastélyt, de olyan is volt, ahol a tulajdonos vezette végig a látogatókat. A csapat bátrabb és edzettebb tagjai a marosvásárhelyi vonatállomásról indultak, és a Magyarózdi kastélynál találkoztak azokkal, akik csatlakoztak. 

Indulás a magyarózdi kastélytól 

Az ingatlannál a Bonus Pastor Alapítvány néhány képviselője fogadta a kerékpárosokat zsíros kenyérrel, kávéval és teával. Henter Csilla, a Bonus Pastor Alapítvány igazgatója a Maszolnak elmondta, 2004-ben kapták ajándékba a magyarózdi Radák–Pekri-kastélyt, akkor sem volt sokkal jobb állapotban, mint most, de külföldi adományokból állagmegőrzési munkálatokat hajtottak végre. Németországból és Hollandiából érkeztek önkéntesek.

Henter Csilla hozzátette, egy adott pillanatban el kellett dönteniük, hogy a kapott pénzadományt kastélyfelújításra vagy terápiás tevékenységekre költik, az alapítvány az utóbbit választotta. Az igazgatónő azt is elmondta, hogy jelen pillanatban a kastély nincs olyan állapotban, hogy látogatókat fogadjanak, viszont a jövőbeli terveik között van az, hogy felújítsák, használhatóvá, lakhatóvá tegyék az épületegyüttest. 

Lévén, hogy a kastélynak négy tornya van, mint a mesében, és a Bonus Pastor Alapítványnak vannak négynapos terápiás programjaik, minden toronyban szeretnének három szobát kialakítani, így 12 szobával gazdagodik a létesítmény – avatott be a jövőbeli terveikbe. Henter Csilla közölte, mindenképpen szeretnék összekombinálni a terápiás programot a kastélylátogatással. A végső cél az, hogy a látogatás során a betérők megtalálják a belső békéjüket, és fejlesszék személyiségüket egy ilyen szép környezetben, mint amilyen a magyarózdi kastély – tette hozzá. 

Ugron Győző idegenvezetőtől azt is megtudtuk, hogy a magyarózdi Radák–Pekri-kastély az erdélyi reneszánsz építészet egyik gyöngyszeme, a 16. században elterjedt négyzetes alaprajzú, négy sarokbástyás kastélyok klasszikus példája. A kastély ugyan a barokk korban, 1725 után kibővítésre került, de alapvető reneszánsz jellegét megőrizte. Kiskastély méretű, két szinten összesen 26 kisebb-nagyobb szobával rendelkezik. Közel 400 éve itt élt Petrőczy Kata Szidónia, az első magyar költőnő.

A kerékpártúra második állomása a kutyfalvi Degenfeld-kastély volt

Nem volt könnyű dolguk a résztvevőknek, ugyanis a tűző nap és a két kastély közötti domb próbára tette a kevésbé edzetteket, de a kastély udvarán található fák lombjai alatt megpihenhettek. Ugron Győzőtől megtudtuk, hogy Kutyfalva első írásos említése a 14. századból származik, a birtok első ismert birtokosa a Pekri család volt, majd évekig a Degenfeldek vitték tovább. A birtok államosítása után a Degenfeldekre is a kényszerlakhely (úgynevezett D.O., Domiciliu obligatoriu) sorsa várt a kommunista Romániában, Marosvásárhelyen.

A család 1990-ben hagyta el Romániát, és Németországban telepedett le. A kutyfalvi ágat ma gróf Degenfeld Schonburg Péter (és családja), illetve Zsuzsanna képviselik. Az államosítás után a kastélyban polgármesteri hivatal, orvosi rendelő, könyvtár működött. A Degenfeld család 2010-ben szerezte vissza a kastélyt. Az épület 2020-ban lett megnyitva a közönség előtt, valamint kulturális és szabadidőközpont kialakítása is folyamatban van itt.

A radnóti Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastélyt vette célba a csapat

A radnóti Kornis–Rákóczi–Bethlen-kastélyban szomorú látvány fogadta a kerékpárosokat, hisz az 1545-ben épült kastély rendkívül romos állapotban van. Az épületegyüttest Bogáti Gáspár építtette reneszánsz stílusban, zárt négyszögű, olaszbástyás alaprajzzal. Akkoriban Erdély egyik legkényelmesebb várkastélya volt, külső erődfalakkal és vizes árokkal. 1948-ban államosították, azután az 1990-es években mezőgazdasági iskola, továbbképző, majd kutatóállomás lett.

A különálló kapuépület, a Kígyós ház, amit a 60-as évek elején restauráltak, emlékmúzeum lett. Az rendszerváltás után a római katolikus egyház pert indított az épületegyüttes visszaszerzésére, sajnos sikertelenül. A kastély az állam tulajdonában maradt. Jelenleg a falai omladoznak, tetőzete beszakadt. 2012. március 18-án a kastély sarokbástyájának tetőszerkezete leégett. 

Marosugrai Haller-kastély: teljesen megújult kastélyszálló

A falu és a birtok több tulajdonos után 1609-ben, házasság révén a Hallerek tulajdonába került és tulajdonukban maradt több mint 300 éven keresztül. Jelenlegi formáját a kastély a XVIII. században nyerhette el a régebbi udvarház átalakítása nyomán. Az államosítás után a szokásos közintézmények működtek benne, majd parlagon hagyták.

A kastély lépcsőfeljárójánál elhelyezett régi fotók bizonyítják, hogy az ugrai Haller-kastély állapota néhány éve még semmiben sem különbözött a türei, gorbói vagy akármelyik másik összeomló félben lévő kúriáétól. Az örökös, Haller Ilona visszakapta az épületet, 2007-ben pedig egy marosvásárhelyi vállalkozónak adta el, aki négy év alatt teljesen felújította. Jelenleg kastélyszálló működik benne. 

A kerelőszentpáli Haller-kastély 

Ugron Győző elmondta, a Haller család neve szorosan összefonódik a szentpáli kastély történetével, amely az évszázadok során többször átalakult, tükrözve a korok változó stílusait és az arisztokrata család életének fordulatait. A szentpáli kastély építése 1610. április 29-én kezdődött, amikor Haller István ünnepélyesen letette az alapkövet. A tervezett kastély egy impozáns L alakú építmény volt, melynek sarkaiban emeletes tornyok álltak. Ez a korai várkastély a Haller család hatalmának és befolyásának szimbóluma volt. A kastély végső kialakítása elhúzódott a századfordulóig. A 19. század végére Haller Gábor és Galántha Anna Mária fia, József lett a kastély tulajdonosa. A 20. század elején a kastély tulajdonosa Haller György és felesége, Bethlen Ilona volt. Bethlen Ilona kívánságára alakították ki a kastély parkját.

Az államosítás után ezt a kastélyt is többféle célra használták: volt termelőszövetkezet, iskola, raktár, majd a rendszerváltás után egy ideig lerakatként szolgált, végül sorsára hagyták. 2001-ben a családnak sikerült visszaszereznie a kastélyt. Anyagi lehetőségeik nem tették lehetővé a felújítást, ezért a  Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek adományozták. Az egyház tervei nem valósultak meg, és a rezidencia ismét a családhoz került. Bár több elképzelés is született a kastély jövőjéről, ezek eddig nem valósultak meg.

A kastélytúra résztvevői Marosvásárhelyre érkeztek

A Visit Maros Egyesület elnöke, Szántó Lóránd közölte, a rendezvény célja a Maros megye területén található kastélyok útvonalának népszerűsítése, ugyanakkor a fenntartható turizmus, az alternatív közlekedési eszközök: kerékpár és a vonat használatára való ösztönzés. Mivel a rendezvény sikeresnek bizonyult, valószínűsíthető, hogy lesz még folytatása.