Könyves kincsesbánya – így menteknek kidobásra ítélt könyveket Nagyváradon

Legutóbb karácsony másodnapján, majd hétfőn két nagyváradi parkban találkozhattak a helyiek a Könyvmentők Egyesület tagjaival, akkor meglepetés-könyveket kínáltak öt lejes adomány fejében az arra járóknak. A történetük 2009-ben kezdődött, és annak jártunk utána, hogy milyen tervekkel készülnek a jövőben, ugyanis nem kevés van belőlük.

Januárban, szombatonként Nagyvárad parkjaiban találkozhatnak velük a könyvbarátok. Minden egyes meglepetés-könyvet újságpapírba csomagolnak, s a csomagon a könyv nyelvét, kiadási évét, műfaját és oldalszámát tűntették fel, áll a Facebook-eseményük a leírásában.

A könyvmentés azonban ennél sokkal régebben, 2009. április 18-án kezdődött. Lőrincz István Gyula, aki ma az egyesület projektvezetője, aznap könyveket talált kihajítva egy szemetes mellett, és hazavitte őket. Mint mondta, ez nála valóságos „mániává” változott, s mikor már nem volt, ahol tárolnia a könyveket, osztogatni kezdte őket. Jó néhány év és sajnos rossz tapasztalatok is kellettek ahhoz, hogy 2019 júniusában bejegyeztessék társával, Bota Krisztával (az egyesület elnöke) a Nagyváradi Könyvmentők Egyesületet, s ennek égisze alatt működnek azóta is.

Könyves Kincsesbánya

Tavaly novemberben költöztették a Könyves Kincsesbányát a Szacsvay Imre (ma Cuza Vodă) utcai alagsori helyiségbe, amelyet a tervek szerint gyermekrészleggel is bővítenek, miután ugyanott kaptak egy másik helyiséget. A bibliofil ember számára ilyen lehet a mennyország: polcok, ládák, dobozok, és mindenütt könyvek. Kézben fogható, lapozgatható kincsek, amelyek olvasóikra, gazdáikra várnak.

Fotók: Könyves Kincsesbánya

„A Könyves Kincsesbánya inkább közösségi térnek készült. Azonkívül, hogy odavisszük a megmentett könyveket, és ott válogatjuk, le lehet ülni olvasni, válogatni nyugodtan, beszélgetni. Amióta kinyitottunk, alakult egy kis közösség, sok ember ismerte meg egymást” – mondta Lőrincz István Gyula, aki azt is hozzátette: sokszor észrevették, hogy a halk klasszikus zene mellett könyvekről beszélgető látogatók bizony elvesztik időérzéküket is.

Az adományalapú rendszer továbbra is megmarad, kölcsönözni is lehet könyveket, és meg is lehet őket vásárolni, november 29-étől a gyermekkönyveket kivéve minden könyvnek lesz ára, három és 30 lej között. Harminc lejbe azok a könyvek kerülnek majd, amelyek nagyon ritkák, nagyon jó állapotban vannak, akár újak is, mivel kaptak célzott adományként is könyveket, ezek ára arra szolgál majd, hogy fenntartsák az egyesületet. Működik még a könyvek cseréje is, arról, hogy melyik könyvet cserélik be, ott helyben döntenek.

Kincsek a szemétből is

S hogy honnan származnak a könyvek? Mint megtudtuk, Nagyváradon a szemetesek mellett sajnos hetente találnak kidobott könyveket. Lakások eladásakor gyakori, hogy az örökösnek nem kell a könyv, de hívták már fel őket azzal is, hogy megvettek egy lakást, abban találtak könyveket, és nincs, amit csináljanak velük.

„Érdekes, hogy szobafestők szoktak felhívni minket, ők gyűjtik össze a könyveket. Amikor festeni mennek, a kliensnek jelzi, hogy az ott található a könyveket el kell onnan vinni, különben nem tudnak festeni. Mit csináljanak vele? Kihajítsák? Erre azt mondja a szobafestő, nem, mi tudjuk, hogy hova kell vinni” – mesélte a projektkoordinátor.Bota Krisztina és Lőrincz István Gyula közös prokjektje a könyvmentők | Fotó: varad.ro

Adományként is kapnak könyveket, ha a tulajdonosuknak már nincs szüksége rájuk, mert mára már tudják: a kötetek jó helyre kerülnek.

Azt is megtudtuk, hogy nemcsak Nagyváradról, Bihar megyéből keresik meg őket, hanem az ország más részéből is, így „telefonon” mentenek könyveket Nagyszebenben, ott tudják, hogy hova kerüljenek a könyvek, mennek értük, másutt nem nagyon működik.

Próbálkoztak emberekkel, ígéreteket is kaptak, de a végén vagy az interneten, vagy éppen nekik próbálták a könyveket eladni horribilis árakon, s „így kicsit nehézkes az emberekben megbízni”.

 

„Olvass otthon” és elmaradt fesztiválok a világjárvány idején

Megkerülhetetlen kérdés, legyen szó bármiről is, hogy hogyan érintette a világjárvány az ő tevékenységüket, működésüket. Talán az egyetlen jó hír, hogy meggyőződéssel állítják, többen olvastak, olvasnak most, mint azelőtt.

A kijárási tilalom idején szinte kétnaponta mentettek sok-sok zsáknyi és doboznyi könyvet, akkor nagyon meg is töltötték a kincsesbányát. Nemcsak mentettek, házhoz is vittek könyveket „a maradj otthon és olvass ingyen könyveket” jegyében, ezeket szűrés alapján kapták meg az emberek.

Az egyesület működését megnehezítette a fesztiválok elmaradása, hiszen azelőtt sok nyilvános rendezvényen lehetett találkozni a könyvmentők sátrával, gyerekműhelyeivel. A fesztiválszezon elmaradása bevétel-kiesést is jelentett, mind mondták, nyugodtabban tudnának dolgozni a bánya bővítésén, az online platformokon, ha az elmúlt nyár másként alakult volna.

Talán az egyik legrosszabb eset az volt, amikor Nagyváradon kipakoltak, majd még aznap délután le is fújták a rendezvényt. Erre az évre amúgy csak Nagyváradon hat meghívásuk lett volna, de volt olyan fesztiválsorozat, aminek minden állomására hívták őket, például Kolozsvárra, Nagyszebenbe, Bukarestbe, Jászvásárra, Bákóba, Konstancára, Temesvárra is.

Maga a Könyves Kincsesbánya

A fesztiválok egyébként nemcsak a bevételek miatt fontosak, reklámértékük is van, sokat segítnek abban, hogy az egyesület bekerüljön a köztudatba. Persze ilyenkor az is „benne van a pakliban”, hogy elindulnak háromezer könyvvel, és hazatérnek tízezerrel, mert ha kell, mentenek is.

Könyvek „karanténban”

A kincsesbányába is félve jönnek be a pandémia miatt, mesélik, pedig ők minden előírást betartanak. Ingyen maszkot és kézfertőtlenítőt biztosítanak, ha valakinek ez sem elég, gumikesztyűt is adnak a látogatónak (ez egyébként önkénteseiknek is jár). Az ajtó mindig nyitva áll, tehát folyamatos a szellőztetés, mégis azt látják, hogy zárt térbe nehezebben térnek be az emberek.

Mivel ők sem vendéglőnek, sem boltnak nem, minősülnek, a könyvtárhoz hasonlóan működnek. A kincsesbánya a Facebook-oldalukon közzétett időpontokban látogatható, kevesen mehetnek le egyszerre, de ha kell, felmennek a várakozókhoz, és aki pontosan tudja vagy előre egyeztet velük, annak kiviszik a könyveket.

Azt is elárulták, hogy a megmentett könyvek is úgymond karanténba kerülnek, nem egyből az olvasóhoz. A könyveket csak István veszi át. Ha zsákban kapták azokat, akkor biztos, ami biztos alapon, öt napig nem nyúlnak a könyvekhez, s ezt követően is kesztyűben válogatják át azokat.

Ha házhoz mennek könyvekért, akkor csak a lakásajtóig mennek, sőt van olyan ügyfelük, aki a megbeszélt időpontra kiteszi a könyveket az ajtóba. Bota Kriszta azt is elárulta: sokszor dedikált példányok is bekerülnek az adományozott könyvek közé, olyankor szólnak az illetőnek, hogy ezt találták és vissza szeretnék adni. Az átválogatásnál mindig tudják, hogy mi honnan származik, találnak olykor fényképeket is, azokat visszaszolgáltatják. A kontaktokat addig tartják meg, míg a könyveket átnézik, ez adatvédelmi szempontból fontos, tette hozzá.

„Akármilyen kilátástalannak látszott a helyzet tavasszal, úgy veszem észre, jót tesz nekünk, akik könyvekkel foglalkozunk, mert az embereknek otthon kell ülniük, s a televíziót is unják már, csak kézbe vesznek egy könyvet” – összegezte István.

Mint mondták, beszéltek könyvesboltot vezető ismerőseikkel, akik szerint megduplázódtak a rendelések, de a közösségi oldal könyves csoportjaiban is látszik, megnőtt a kereslet, és hamar elkelnek az eladásra kínált könyvek.

Újabb tér, online platformok

Ugyancsak a Szacsvay utcában kaptak egy másik pincehelyiséget, sajnos a kettő között nem tudnak átjárást kialakítani, viszont mivel a másodiknak alacsony az ajtaja, arra gondoltak, hogy ott alakítják ki a gyermek- és ifjúsági részlegüket. Terveik szerint az is közösségi tér lesz, de ott csak a falak mentén lesznek könyvek. Lesz azonban projektor, hangrendszer, itt akár műhelyeket, vetítéseket tudnak tartani a gyermekeknek, lesz diavetítő, lemezjátszó és bakelitlemezek, működő, kipróbálható írógépek.

Akár rendhagyó irodalomórák megtartására is alkalmas lesz a tér, de tervezik azt is, hogy azok a gyermekek, aki otthon nem lehetnek, de after schoolba sem mehetnek annak költségei miatt, beülhessenek, és el tudják végezni a házi feladatukat, nyugodt környezetben, ahol tanítónő, óvónő is be tud segíteni. A helyiség rendbetételét azonban nulláról kell kezdeni, a falat le kell verni, föld a padló, csak az anyagköltséget 6-7000 lejre becsülik, s remélik, lesz annyi bevételük, hogy tavaszra kialakíthassák az új helyiséget.

Online platform-projektek is futnak, a comoaradecarti.ro lesz a kincsesbánya webshop platformja virtuális könyváruházzal. Még a szállítási és fizetési módokat, főleg az online fizetést kell megoldaniuk, de ajándékutalványokat is küldhetnek ott fél áron, az utalvány költségének felét az egyesület állja

A következő projekt egy online antikvár felület létrehozása lesz, ahol mindenki a saját könyveit árulhatja, a könyvmentők minimális összegért biztosítanák a felületet. Ez két részből áll majd, az egyik a magánembereké és a magánkönyvtáraké, ennek havi száz könyv lesz a limitje, az antikváriumokkal pedig szerződést kötnek. Nagyon sokan kérik a bizományi rendszert is, ehhez azonban licenszeket kell még venniük.

A harmadik platform a Smiles from book, amelynek a célja a könyvekből mosolyt csalni a gyermekek arcára. Erre a platformra a saját könyvtárából bárki feltehet könyveket, hogy licitálni lehessen rá, a befolyt összegből gyermekeket akarnak segíteni, nem pénzzel, hanem különféle eszközök megvásárlásával. S hogy milyen eszközöket? Most is van több ezer gyermek, akinek egy táblagépe sincs, hogy részt vehessenek az online oktatásban…

Kapcsolódók

Kimaradt?