Marosvásárhely ad otthont idén annak a kisebbségtörténeti konferenciának, amelyet a Maros Megyei Múzeum, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet és a budapesti HUN-REN TK Kisebbségkutató Intézet közösen szervez. Az Erdélyi magyar közösség a 20. században című kétnapos tudományos rendezvény célja, hogy fórumot teremtsen a kisebbségek történelmét kutató szakemberek számára. 

A Maros Megyei Múzeum történésze, Sárándi Tamás közölte, a május 23. és 24-én zajló esemény során 24 előadás hangzik el. „Négy tematikus blokkot alakítottunk ki idén. Mivel ez vándorkonferencia – minden évben más helyszínen, és általában egy múzeum szervezi meg – mindig igyekszünk helytörténeti vagy muzeológiai vonatkozású témákat is bevonni.

Ebben az évben tíz előadás foglalkozik Marosvásárhely és Maros megye 20. századi történetével. A második témakör 1944–45-öt, a második világháború végét járja körül, tekintettel az évfordulóra. A harmadik blokk címe: Lokalitás, amelyben az előadók azt vizsgálják, hogy milyen tényezők határozzák meg egy hely sajátosságait – például népszokások, népesség, nyelvjárás stb. A negyedik téma pedig a kommunista időszakot érinti: azt, hogy milyen tényezők befolyásolták, hogy valakiből ellenálló vagy kollaboráns lett.

A házigazda szerepét betöltő történész elmondta, a konferenciát megnyitó előadásában a Maros megyei, pontosabban a marosi görögkatolikus esperesség iskolahálózata, illetve az iskolák fejlődése a dualizmus időszakában témában ismerteti kutatásait.

„Azt járom körbe, hogy hány görögkatolikus, illetve román iskola működött és meddig, mikor és hogyan szűntek meg, milyen tényezők befolyásolták ezt. Vizsgálom a nyelvhasználat alakulását, a magyar nyelv oktatásának kérdéseit, valamint azt is, hogy a magyar kormányzat oktatáspolitikája hogyan hatott ezekre az iskolákra” – tudtuk meg az előadótól.

A konferencia egy szakmai ernyő 

A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője, Novák Csaba Zoltán a Maszolnak elmondta, „a cél az, hogy egyfajta szakmai ernyő alá fogjuk össze azokat a történészeket, akik az elmúlt száz év kisebbségtörténeti vonatkozásait kutatják. Ez a konferencia fórumot biztosít számukra, hogy találkozhassanak, eszmét cserélhessenek. Minden alkalommal az adott városban működő helyi intézmény a társszervező – korábban például a Csíki Székely Múzeum vagy az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeum, most a Maros Megyei Múzeum” – közölte.

A konferenciákon elhangzó előadások anyagából kiadvány is készül. „Bár némi csúszással, de most már megjelent a csíkszeredai konferencia kötete, amit be is mutatunk. Fontos számunkra, hogy ne csak egymás között beszéljük meg a kutatási eredményeinket, hanem az érdeklődő olvasók is hozzáférhessenek ezekhez a kötetekhez. A mostani rendezvényen is több neves szakember vesz részt, érkeznek például Székelyudvarhelyről és Magyarországról is” – tette hozzá.

Az előadások rövidebb, közérthetőbb formái a tudományos tanulmányoknak – ezek 15 percbe sűrítve mutatják be a főbb megállapításokat. A konferencia után elkészülnek a teljes tanulmányok is, szakszerűen, jegyzetekkel, módszertanilag megalapozva. Ezek az előadások tehát alapjai a későbbi publikációknak.

Helytörténeti előadások 

Sokféle területről érkeznek előadók: hadtörténészek, társadalomtörténészek, politikatörténészek. Mindenki egy-egy sajátos nézőpontból vizsgálja a korszakot, a témát. „A konferenciákon mindig van egy helytörténeti blokk is, amely az adott település múltját dolgozza fel. Ez lehetőséget teremt arra is, hogy helyi kutatók bekapcsolódhassanak a tudományos párbeszédbe. Két éve például csíkszéki témák, tavaly székelyudvarhelyi, idén pedig Marosvásárhely és Maros megye kerül fókuszba. Én magam is egy Maros megyei témával érkeztem” – mondta Novák Csaba Zoltán. 

Alapvetően ez egy szakmai konferencia, amely főként kutatóknak szól. De minden évben megjelenik néhány tucat érdeklődő is, akik nem feltétlenül szakmabeliek, de érdeklik őket ezek a történeti kérdések.

(A nyitókép illusztráció | Fotó: Pexels)