A számos magyar és nemzetközi díjjal kitüntetett kolozsvári magyar rendező, Lakatos Róbert társadalmi szatírája, a Ki kutyája vagyok én? a kutyatenyésztéssel kapcsolatos problémák metaforáján keresztül beszél az erdélyi magyar identitásról és más izgalmas társadalmi kérdésekről. A film romániai premierje november 4-én, pénteken lesz, de a kolozsvári közönség már november 2-án szerdán este 8 órától egy premier előtti vetítésen és közönségtalálkozón láthatja a filmet.

Lakatos Róbert filmjének nemzetközi premierje az A kategóriás Varsói Filmfesztivál (október 14–28.) Free Spirit, azaz Szabad Szellem elnevezésű szekciójában volt. A Ki kutyája vagyok én? magyar–román koprodukcióban készült a Nemzeti Filmintézet, a Román Filmközpont és a Kreatív Európa program támogatásával. A film producere a BIDF dokumentumfilm-fesztivál egyik alapítója, Balogh Rita, román részről pedig a legnagyobb nemzetközi díjakkal, köztük a berlini Arany Medvével elismert alkotásokat (Anyai szív, Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban) jegyző Ada és Alexandru Solomon.

„Szerettem volna elmondani a véleményem olyan társadalmi és politikai problémákról, amelyek befolyásolják az életem, de amelyek kapcsán már szinte senki sem hallgat meg senkit, csak tolja mindenki a magáét. Ezért inkább az alteregóm, Talpas kutya és az ő kutyavilágának problémáiról készítettem filmet, hátha az ő és sorstársai ugatása nagyobb empátiát és figyelmet képes ébreszteni, mint az enyém” – nyilatkozott a film kapcsán a rendező. Lakatos Róbert Bahrtalo! című dokumentumfilmjéért Karlovy Varyban 2008-ban Europa Cinemas Label díjat nyert. A kolozsvári rendező a Sapientia EMTE Fotóművészet, filmművészet, média szakának tanszékvezető-helyettese.

A film rendezője, aki kisebbségi magyarként él Erdélyben, fajtatiszta magyar kuvasz kutyája számára szeretne tökéletes menyasszonyt találni. A keresés közben számtalan tenyésztéspolitikai bonyodalomba keveredik, és különböző ideológiák hatása alá kerül. Belekóstol a nacionalizmus eszméibe (miután szembesül vele, hogy a magyar fajták degeneráltak, megpróbálkozik a faj megmentésével); a regionalizmusba (amikor megpróbálkozik egy új, erdélyi fajta kitenyésztésével, amellyel saját kulturális identitását tudná azonosítani), és a liberális ideológiába (amikor genetikai tesztjéből megtudja, hogy ő maga is „kevert fajú” egyed). De szociális érzékenységének hála mindegyikben csalódik, így végül bele kell törődnie: mint kutyapolitikus, elbukott. De a remény hal meg utoljára, és szerencsére mindig érkezik új sugallat…

„Úgy gondoltuk, hogy Róbert különleges humora és az a sajátos módszere, ahogyan a komoly témákat könnyed, fantáziadús stílusban jeleníti meg, olyan szatirikus gyöngyszemet fog eredményezni, amely dinamizálhatja a jelenlegi, mindkét oldalról érkező elszigetelődő, nacionalista közbeszédet”– mondta el Ada Solomon.

„Hiszek a hídépítésben és abban, hogy a dolgokat különböző nézőpontokból kell szemlélni – még akkor is, ha manapság ez a hozzáállás önmagában provokációt jelent” – hangsúlyozta Balogh Rita. „Feltettük a kérdést: Hogyan beszélhetnénk ezekről a kérdésekről egy olyan időszakban, amikor sokak számára egyre nehezebb észrevenni a teljes képet? Úgy tűnt, hogy a megoldás egy szívmelengető kutyás történet lehetne, rengeteg humorral elmesélve. Nagy szükségünk van az olyan, elérhető és élvezetes dokumentumfilmekre, amelyek komoly témákról szólnak” – tette hozzá a producer.

További részletek a film Facebook-oldalán találhatók.