Két nagyváradi szobor várja, hogy köztérre kerüljön

Id. Rimanóczy Kálmán és Kabos Endre is szobrot kap, a nagy kérdés csak az, hogy mikor kerül majd le róluk a lepel.  

Ideális esetben 2024-ben akár három új magyar szobrot is felavathatnak Nagyváradon. Petőfi Sándornak a költő nevét viselő parkban álló büsztjének egészalakos szoborra való cserélését az önkormányzat fogja finanszírozni, mivel a benyújtott pályázatok közül ez kapta a legtöbb szavazatot. Ez utóbbi megállapítás bár tényszerű, mégis kissé megtévesztő, a legtöbb ugyanis mindössze 352 voksot jelent, a részvételi költségvetés szavazását általános érdektelenség kísérte a 180 ezres városban.  Id. Rimanóczy Kálmán szobra egyelőre raktárban porosodik | A szerző felvétele

Az egészalakos Petőfi-emlékmű az előzetes becslések szerint 100 ezer lejbe fog kerülni. A jelenlegi mellszobor 1991-ben került a Petőfi parkba.

Két másik szobor már korábban elkészült, s csak arra vár, hogy az önkormányzat rábólintson a felállításukra. Az egyik id. Rimanóczy Kálmánt ábrázolja, azt az építészt, kinek munkássága máig ható módon meghatározta a városképet. Korábban volt egy olyan elképzelés, hogy a két Rimanóczyt, apát és fiát egy kétalakos szoborcsoportban örökítsék meg, azonban végül csak ifj. Rimanóczy Kálmán bronzalakja került ki a barátok temploma elé. Az idősebb Rimanóczy 2020-ban kiöntött szobra úgy lett megformálva, hogy a Körös parti sétány korlátjára támaszkodjon, valahol az utolsó lakhelyeként szolgáló, a maga és fia munkásságát méltató emléktáblával megjelölt ház közelében.  

A másik elkészült szobor Nagyvárad mindmáig egyetlen olimpiai bajnokát, Kabos Endrét ábrázolja. A háromszoros olimpiai- és hatszoros Európa-bajnok Kabos 1906-ban, Katz néven látta meg a napvilágot a Pece-parti Párizsban. A Kabos Endrét, akárcsak az id. Rimanóczy Kálmánt ábrázoló szobornak Deák Árpád az alkotója.

Bár mindkét szobor jóideje elkészült, egyelőre bizonytalan, hogy mikor kerülhetnek végleges helyükre. Nagyváradon a magyar vonatkozású köztéri emlékművek megjelenését a PNL-s többségű önkormányzat nem akadályozza egyértelműen, azonban egy-egy szoborállítást mindig hosszadalmas, jellemzően színfalak mögötti egyezkedés előz meg, amiről az érintettek nem szívesen nyilatkoznak.

A liberális városvezetés felemás viszonyulásának ékes példája volt Szent László várbeli szobrának tavalyi, fű alatti felavatása, melyre kutyafuttában, a nyilvánosság teljes mellőzésével került sor.  

Kapcsolódók

Kimaradt?