Jovián György Munkácsy Mihály-díjas erdélyi magyar festőművész, grafikus munkáiból nyílt kiállítás szerdán este a kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában.

A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Művészeti Múzeum által szervezett tárlat a szilágysomlyói születésű művész első önálló kiállítása a múzeumban.

A Bánffy-palota földszinti termeiben berendezett tárlat megnyitóján Lucian Nastasa-Kovács múzeumigazgató köszöntötte a közönséget, és az 1982-ben Budapestre települt festőművész nagyváradi és bukaresti éveit idézte fel.

A megnyitón jelenlévő Jovián György elmondta: megtiszteltetés számára, hogy a kolozsvári Bánffy-palotában állíthat ki, hiszen ez magyar és román művészi körökben is nagy elismerést jelent.

Grezsa Csaba főkonzul köszöntő beszédében úgy fogalmazott, a tárlat címe - Omnis rerum memoria - az elmúlásra, az időhöz való viszonyra emlékeztet. „Valahogy úgy tekintünk sokszor a történelemre, meg mindenféle memóriára, mint olyan dologra, ami lezárult, már nem módosítható, nem a miénk, vagy ha a miénk is, akkor már csak az emlékeinkben" - mutatott rá.

Hozzátette, a művészet, műalkotás révén ki lehet lépni ebből „az időbeli meghatározottságból". Milan Kundera Halhatatlanság című regényére is utalva kifejtette: bár az elmúlás fölött nincs hatalmunk, a művészet időtlenségébe, időtől való függetlenségébe beleszólásunk lehet.

Selmeczi György zeneszerző megnyitó beszédében rámutatott: Jovián György napjaink egyik legnagyobb festője, művészetét illik ismerni, világlátását értelmezni. Monográfusát, Zuh Deodáthot idézte, aki szerint „Jovián végletekig terjedő módon megszállottja a festészeti munkának, a festészeti eljárásoknak, az ábrázolás kihívásainak, és ugyanakkor e kihívások történetének". Műveibe egyszerre épültek be az általa megfigyelt társadalmi rétegek, és az ezekkel szembeni távolságtartás, a festészetre egyfajta szent vagy szakralitást hordozó ügyként tekint.

A méltató felidézte a művész különböző alkotói korszakait, ciklusait, és úgy vélte, Jovián alkotásaival a nézőt megállásra, gondolkodásra akarja bírni. „Művészetének célja a profán világban jelentkező szakralitás újbóli érvényre juttatása" - fogalmazott Selmeczi György.

Hozzátette, Jovián megtiszteli nézőjét azzal, hogy „feltételez részéről némi szellemi igényességet", azt, hogy kíváncsi a festő szándékaira. Ahelyett, hogy leereszkedne hozzá,

„Jovián fittyet hány a szervilizmusra, ő a nézőt emeli föl a műalkotás szintjére" - hangsúlyozta Selmeczi György, hozzátéve: Jovián műveinek megértéséhez „végtelen empátiára van szükség".A rendezvényen a nemrég a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Selmeczi György szólókantátája hangzott el Covacinschi Yolanda, Szabó Adorján, Jakabffy Edina és Jakabffy Kristóf előadásában.

A kiállításon a festő különböző ciklusaiból származó művek mellett egy Jovián Györgyről készült portréfilm és album is megtekinthető. A tárlat december 3-áig látogatható.