Jánó Mihály művészettörténész kapta a Háromszék kultúrájáért életműdíjat
A háromszéki önkormányzat és a Kovászna megyei Művelődési Központ hétfőn este, a magyar kultúra napján 15. alkalommal adta át a Háromszék kultúrájáért díjat, amelyet idén Jánó Mihály művészettörténésznek ítéltek oda.
A Székely Nemzeti Múzeumban szervezett hétfő esti eseményen Jánó Mihály munkásságát méltatva Weisz Attila művészettörténész kifejtette: „Hogyha kultúrában járatos romániai magyar embernek feltennék a kérdést, hogy hirtelen mondjon egy ismert, ma is élő székelyföldi művészettörténészt, igen nagy valószínűséggel Jánó Mihály nevét válaszolná. A Háromszék kultúrájáért díj odaítélésére talán már ez az aspektus is teljesen elég volna”.A laudációban elhangzott, hogy Jánó Mihályt elsősorban művészettörténész kutatóként ismerhettük meg, fő kutatási területe Erdély és a Székelyföld középkori és újabb kori, meg kortárs művészete. ... Jánó Mihály pályája során dolgozott és dolgozik a kutatás és tudomány népszerűsítés területén, de a tudományszervező és műemlékvédelmi munkából is bőven kijutott neki. Bár munkássága számos területre kiterjedt, Jánó Mihályt leginkább a Szent László-legenda középkori ábrázolásainak kutatójaként ismerjük, fogalmazta meg Weisz Attila.
Jánó Mihály lámpásember, aki rendületlenül mutatja az utat, jelzi a jó irányt
„Sokszor mondjuk, hogy művészeink, tudósaink, közösségszervezőink, sportolóink lámpásemberek, akik rendületlenül mutatják az utat, jelzik a jó irányt, hogy ne a sokkal hangosabb percembereknek adjunk hitelt, ne a mindent ellepő egyen-kultúra uralkodjon el körülöttünk”, fogalmazta meg a Háromszék kultúrájáért-díj átadásakor Tamás Sándor.
Az életműdíjat alapító háromszéki önkormányzat elnöke hozzátette: „Ilyen zűrzavaros időkben szomjazzuk a küzdelmünkben való megerősítést, kell a tanítás, szükséges az útmutatás. Ezt a szerepet töltötték be hajdanán a Szent László freskók vagy éppen Barabás Miklós gyönyörű festményei. ... Jánó Mihály művészettörténész jó reklámot csinált mindkettőnek. És hála Istennek egyre többet tud a nagyközönség is, és ez elsősorban – ahogy sokan ismerik – Vaskónak köszönhető.
Tamás Sándor felidézte, hogy Jánó Mihálynak a Vaskó becenevet még édesanyja adta, csintalan természete miatt, ahogy hajdanán mondták, olyan vásott kölyök volt. „Hogy elváshatatlansága miatt alakult-e ki ez az állhatatosság, ami rá ma is jellemző, azt nem tudom, de azt igen, hogy ma egy olyan tudós embert köszöntünk, aki kitartással, elkötelezettséggel, nagy-nagy tudása ellenére alázattal és szerénységgel végzi kutatásait”, fogalmazta meg a háromszéki tanácselnök.
Jánó Mihály 1945-ben született a németországi Eichstättben, Kézdivásárhelyen nőtt fel. 1973-ban kezdte el muzeológusi pályáját a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban, eközben szerzett diplomát a BBTE Történelem-Filozófia Karán. A Céhtörténeti Múzeumból a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum alá tartozó Képtár vezetőjévé lépett elő, amely minőségében 1990-ig dolgozott. Ebben az időszakban kezdett el publikálni művészettörténeti, műkritikai, művelődéstörténeti cikkeket.
Jánó Mihály 1990-től 2001-ig a Kovászna Megye Művelődési Felügyelőségén dolgozott főtanácsosként. 2010-ben elnyerte a PhD fokozatot az budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen Huszka József székelyföldi falképkutatásai című dolgozatával. Legújabb nagy lélegzetű tanulmányai a Lovagkirály I. (2019) és II. (2021) köteteiben olvashatók. E kötetek teljes körű áttekintést biztosítanak a Kárpát-medence középkori Szent László-ábrázolásairól és feltárásuk történetéről, Jánó Mihályt már a téma legjobb ismerőjeként tartják számon. Gazdag életpályát számos elismeréssel díjazták, többek között 2022-ben életművéért a Magyar Arany Érdemkeresztet vehette át.
Háromszék kultúrájáért életmű díjjal olyan személyiségeket köszöntenek, akik több évtizeden keresztül meghatározták a térség kulturális életét, akik szakmaiságukkal, hivatástudatukkal, kitartó munkájukkal egész közösségünket szolgálták. A 2013-ban alapított díjat Szilágyi Zsolt tenor, a Kosztándi művészházaspár, Nemes Levente színművész, Vetró András szobrászművész, Deák Gyula Levente, a Háromszék táncegyüttes vezetője, Gazda József író, művészettörténész, Egyed Ákos történészprofesszor, Țînțar Niculina, a megyei művelődési központ szakembere, Haszmann Pál muzeológus, Albert Ernő néprajzkutató, Gazda Klára muzeológus, Petre Străchinaru tanár és Kisgyörgy Zoltán geológus/publicista kapta meg az elmúlt években.
CSAK SAJÁT