Boncza Berta születésének 130, és halálának 90. évfordulóján megjelent a Sorsom kiktől örököltem? című, Boncza Berta (Csinszka) származását, rokonságát és személyiségét bemutató könyv, Boncza Berta rokonának, Nagybaczoni Molnár Ferencnek tollából.

Már vénülő kezemmel/ Fogom meg a kezedet,/ Már vénülő szememmel/ Őrizem a szemedet. Ady Endre egyik legismertebb szerelmes versét kedvese, Boncza Berta, vagy ahogy a költő szólította, Csinszka ihlette. A magyar szerelmi líra egyik legismertebb nőalakja, aki Ady halála után a kor másik nagy költőóriásának, Babits Mihálynak volt a múzsája, igencsak sok művészi ágban kipróbálta magát: komolyan foglalkozott képzőművészettel, még Kernstok Károly szabadiskoláját is látogatta. Verseket, novellákat, szecessziós hangulatú, irodalmi leveleket írt, és elsajátította a fotográfia akkoriban bonyolult technikáját. Ma már úgy tartják, az ő tehetsége inkább abban rejlett, hogy másokat inspiráljon alkotásra, így nem is csoda, hogy művei helyett ő, mint számos közismert és gyönyörű szerelmes vers ihletője maradt fenn a köztudatban. De ki is volt valójában Csinszka?

A kettős évforduló kapcsán megjelent, Sorsom kitől örököltem? című kötet sok új információval szolgál, valamint családi-családtörténeti és személyi vonatkozásokban, számos értelmezést, félreértést vagy tévhitet cáfol illetve tisztáz Boncza Bertáról. A szintén most alakult Boncza Berta Emléktársaság nevű Facebook-oldalon folyamatosan igyekeznek olyan bejegyzéseket közzétenni, amelyek által jobban megismerhetjük a nőt, akiről a Vallomás a szerelemről, a Nézz, drágám, kincseimre vagy a De ha mégis? című versek szólnak.