Idén számos neves költőnkre és írónkra emlékeztük születésük vagy haláluk évfordulója kapcsán. Petőfi, Madách és Széchenyi után 2024-ben is több olyan kiemelkedő irodalmi személyiség emléknapja következik, akik neve méltán maradt fenn a köztudatban, hiszen munkásságuk nagymértékben határozta meg a magyar irodalmat. Mutatjuk, kikre emlékezünk 2024-ben.

90 éve született Hervay Gizella

Október 10-én, 1934-ben született Hervay Gizella erdélyi magyar költő, író és műfordító. A sokgyermekes szegény családból származó lánynak keményen meg kellett dolgoznia a tanulási lehetőségekért, végül a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán szerzett diplomát. Ekkoriban ismerte meg későbbi férjét, a költői pályája elején járó Szilágyi Domokost. Magánéletének nehézségeiből fakadó boldogtalanságán nem enyhített irodalmi eredményeinek egyre nagyobb fokú elismerése. Házassága megromlott, később Szilágyi Domokos öngyilkos lett. 1977 márciusában, a nagy bukaresti földrengésben meghalt közös fiúk, Attila, akit már a legkisebbek is ismerhetnek Kobak néven, hiszen ő inspirálta, neki íródott Hervay Gizella egyik legismertebb műve, a Kobak könyve. Az őt ért tragédiák sorozata tönkre tette az írónőt. 1982 márciusában, többszöri próbálkozás után, saját kezével vetett véget az életének.

2022-ben, halálának évfordulója kapcsán, a Lector kiadó gondozásában egy igencsak különleges kötet jelent meg: Többes számban – Párbeszédben Hervay Gizellával. Negyven évvel a költőnő halála után negyven szerző lépett párbeszédbe az életművel.

„(…) Ez a könyv egyetlen nagy szembeköpés
mindazokért, akiket valaha is megaláztak,
és megaláznak.
És aki azt mondja, hogy van fontosabb ennél,
az nem tudja, hogy az irodalom nem irodalom,
az tehát hülye.(…)”

(Hervay Gizella: Előszó, részlet)

80 éve hunyt el Radnóti Miklós

Május 5-én, 1909-ben született, és 1944. novemberében hunyt el Radnóti Miklós költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Radnóti életét már első perceitől kezdve tragédiák árnyékolták be: világrajövetelekor édesanyja és ikertestvére is meghalt. Tizenegy évesen édesapját is elveszítette. Kereskedelmi érettségit tett, majd tanári diplomát szerzett, ám hivatalosan sosem taníthatott. Pályájának fordulópontját az 1936-os Járkálj csak, halálraítélt! című vers hozta el, ezt követően is számos kötete jelent meg. Utolsó éveiben a magyar társadalom elutasította őt zsidó származása miatt, ám ő műveiben is folyamatosan hangsúlyozta magyarságát.

A 40-es évek elején Radnóti Miklóst besorozták a Magyar Hadseregbe, de zsidó lévén fegyvertelen munkaszolgálatra osztották be. A zászlóaljat az Ukrán frontra vezényelték, és 1944. májusában a Magyar Hadsereg visszavonult, majd a zászlóaljat átvezényelték a szerbiai Borban lévő rézbányákhoz. 1944. augusztusában Josip Tito által vezetett jugoszláv partizánok Radnóti csoportját, a 3200 főből álló magyar zsidó csoportot kényszermenetelésre kényszerítették Magyarország középső része irányába. A menetelés során az emberek többsége meghalt, köztük Radnóti Miklós is. Halálának körülményei máig nem pontosan tisztázottak, de egyes források szerint Marányi Ede honvéd alezredes parancsára, Tálas András hadapródőrmester négyfős kerete 1944. november 4-én vagy november 9-én Abda község határában, a Rábca partján lőtte agyon a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt. Holttestét, illetve annak feltételezett darabjait 1946 .június 23-án exhumálták, ekkor találták meg zubbonya zsebében a noteszét (az ún. Bori noteszt), benne utolsó verseivel.

„Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok,
horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már
ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren,
féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod
íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert
nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.”

(Hetedik ecloga, 1944)

90 éve hunyt el Boncza Berta, Csinszka

Június 7-én, 1894-ben született és 1934. október 24-én hunyt el Boncza Berta, Csinszka költőnő. 1915-ben lett Ady Endre felesége és egyik leghíresebb múzsája, Csinszka névvel is ő becézte, ezután kezdte írói névként is használni. Csinszka a XX. század eleji múzsatípus jellegzetes alakja volt. Számos művészeti ágban kipróbálta magát: komolyan foglalkozott képzőművészettel, még Kernstok Károly szabadiskoláját is látogatta egy időben. Verseket, novellákat, szecessziós hangulatú, irodalmi leveleket írt, elsajátította a fotográfia akkoriban bonyolult technikáját. Versei először 1931-ben, önéletrajzi írásai csak jóval halála után, 1990-ben jelentek meg nyomtatásban. Néhány rajza, fényképe köz- és magángyűjteményekben megtalálható.

Csinszka valódi tehetsége abban rejlett, hogy személyisége másokat ösztönzött alkotásra. Tabéry Géza kamaszszerelmükről írta a Csucsai kastély kisasszonya című könyvét, Fiaskóval végződő jegyességük történetét Lám Béla önéletrajzi regényében, a Körön kívülben dolgozta fel. Ady Csinszka-versei a költő kései szerelmi lírájának legjelentősebb ciklusa. Babits maga is írt verseket Csinszkához, kapcsolatuk idején is, és akkor is, amikor értesült a nő tragikusan korai haláláról. Hullámzó intenzitású viszonyuk történetét már 1921-ben közzétette a Nyugatban megjelent Költészet és valóság című novellájában. Megkapó pasztellportrénörökítette meg Csinszkát Rippl-Rónai József is, Móricz Zsgmond pedig a Tündérkert (1922) című regényének kis boszorkányát is róla mintázta.

120 éve hunyt el Jókai Mór

Február 18-án, 1825-ben született és 1904. május 5-én hunyt el Jókai Mór regényíró, a márciusi ifjak egyike. Bár ügyvédi oklevelet szerzett, első regénye, az 1846-os Hétköznapok sikerén felbuzdulva az írói pályát választotta. A szabadságharc idején a forradalmi ifjúság egyik vezéralakja volt, majd Világos után bújdosni kényszerült. 1863-ban elindította a Hon című lapot, 1965-ben pedig képviselővé választották. 1894-ben ötven éves írói jubileumát az egész nemzet ünnepelte, ekkor jelentették meg műveinek százkötetes ünnepi díszkiadását is. Tagja volt a aKisfaludy és a Petőfi Társaságnak, később a Magyar Tudományos Akadémiának is. „Legfontosabb jellemvonása talán a mese, a meseköltés. Állandó lebegésben, felfokozottságban, ünnepi ragyogásban tartja ez az aspektu. Hőseiben eszméket jelenít meg, mellékalakjaiban pedig a vágyott vagy ellenséges atmoszférát. Műfajában nagyon közel áll a legendához, a Thomas Mann-i szép elbeszélésekhez, a mítoszhoz… vígasztalón és bíztatón mesél, új eposz hőséül emeli a köznapok emberét, nagyságot, bátorságot, önérzetet szuggerál elbeszéléseivel. Jókai életműve az ember és az élet apológiája” – fogalmazott Mezei József.

“A világ olyanná alakul, amilyenné a fiatalságot nevelik.”

450 éve hunyt el Heltai Gáspár

1510-ben született és 1574-ben hunyt el Heltai Gáspár reformátor, protestáns lelkész, szépíró, műfordító és nyomdász. A magyar későreneszánsz irodalom egyik kiemelkedő képviselője, és az európai színvonalú magyar széppróza egyik megteremtője volt. Születésének pontos helye és dátuma nem ismert. Családneve alapján következtetnek arra, hogy a Szeben megyei Heltauban (Nagydisznód) látta meg a napvilágot egy erdélyi szász polgárcsaládban. Heltai német anyanyelvű volt, magyarul csak 1536-ban tanult meg, de ennek ellenére minden munkáját ezen a nyelven publikálta. 1550-ben Hoffgreff Györggyel közösen nyomdát alapított Kolozsváron.

Az író másik irodalomtörténeti szempontból jelentős vállalkozása az 1560-as évek elején létesített papírmalma volt. Heltai tudta, hogy a szászok a Német-római Birodalom területéről hozatják be a számukra fontos német nyelvű kiadványokat, mindennapi könyvszükségletüket pedig jól kielégítette az ekkoriban Brassóban működő Honterus nyomda. Ennek következtében ő maga csak elszórtan jelentetett meg egy-két német nyelvű munkát, 1552-től pedig kizárólag magyar és latin nyelvű kiadványokat tett közzé. Ugyanis nem volt még olyan könyvkiadói műhely, amely rendszeresen megjelentetett volna magyar nyelvű írásokat. Heltai a kiadványait jórészt maga írta, fordította, vagy szerkesztette; olyan következetes nyomdai helyesírással, hogy műveinek és kiadványainak elterjedése nagy szerepet játszott a magyar helyesírás szabályozásában.

Munkásságát Heltai is, akárcsak több kortársa katekizmus-kiadással kezdte 1550-ben. Közben elindította hatalmas műfordítói vállalkozását is: a teljes Biblia részenkénti magyar megjelentetését. Vallásos művei azonban munkásságának jelentéktelenebb részét alkotják, egyedül a Biblia-fordítás általa készített részei jelentősebbek, amelyeket Heltai sose fejezett be és az emberek se fogadták kedvezően (különösképpen, amikor Heltai áttért az unitáriusok hitére). Szépprózai és értekező munkái sokkal értékesebbek és színvonalasabbak, a Száz fabula például műfajteremtőnek is számított.

„Egy farkas morálván a mezőn, igen szép képet talála az úton. És sokáig forgatván azt, látá, hogy mind élet s mind ész nélkül volna, és mondá: Szép vagy ugyan, de kár, hogy élet nélkül és ész nélkül vagy, mert semmire, nem vagy jó.”

(Huszenhetedik fabula: A farkasról és a képről)